A Jövő Üzemmérnöke, 1982 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1982-01-01 / 1. szám

1982. JANUÁR A KTMF-EN Tanácskozott a megyei agitációs és propaganda bizottság Az MSZMP Győr-Sopron me­gyei Bizottságának Agitációs- és Propaganda Bizottsága 1981. december 9-i ülését a KTMF igazgatási épületének tanácstermében tartotta. Tóth Lászlónak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének elnök­letével dr. Kiscelli László főigazgató, dr. Tallós Elemér és dr. Varga László főigazgató helyettesek, valamint Fodor László docens, intézeti párttitkár adtak vitaindító tájékozta­tást. Részt vett a megyei agit-prop. bizottsági tanácskozáson Szabó Rudolf, az MSZMP városi bizottságának osztályveze­tője is. Az írásos és szóbeli ismertetők, valamint a vitában elhangzott észrevételek az oktatás-nevelés, a tudományos munka és a pártélet főiskolai tapasztalatait értékelték. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ■— A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola tanári kara az intézmény alapításától. 1968-tól — mu­tatott rá dr. Kiscelli László — nagy figyelmet fordít az oktató-nevelő munka együt­tes és színvonalas megvaló­sítására. E célt hatékonyan szolgálja az is, hogy 1977-től a főiskola összes intézete és osztálya a 900 millió forintos költségen Győrben létesített tanulmányi , és igazgatási épület­csoportban helyez­kedhetett el. Bevált az a gyakorlat, hogy a legkülönbözőbb ta­nulócsoporttal egy-egy pat­■— A főiskola — szólott dr. Tallós Elemér — 30 ku­tatóhelyet tart nyilván. Ezek szoros összefüggésben van­nak az oktatási tananyaggal és a képzési területek tudo­­mányágaival, szakterületei­vel. Ezért nagy figyelmet kapott az a szemlélet, hogy miként lehet a hallgatók ér­deklődését a tudományos ku­tatási és fejlesztési tevékeny­ségre irányítani. Az ülésen felszólalók közül Szabó Irén, a megyei párt­bizottság munkatársa és tanuló tanár úgy­­foglalkozik, hogy a főiskolai szakmai ok­tatás egészüljön ki a szocia­lista emberformálással. A hozzászólók közül Jan­­kovits István, a városi párt­­bizottság nyugdíjas első titkára és dr. Major Jenő, a mosonmagyaróvári kórház igazgatója méltatta azt, hogy a főiskolai oktató-nevelő munka hivatásuknak elköte­lezett műszaki szakembere­ket képez. Ezt az élet is iga­zolja, hiszen a főiskoláról kikerült ifjú mérnökök több­sége helytáll, a gyakorlati, műszaki irányító munkában. Port Árpád, a MESZÖV el­nöke egyaránt javasolták, hogy támogassák, ösztönöz­zék a kutató, fejlesztő mun­kára azokat a hallgatókat, akiknek ehhez már a főis­kola végzése közben kibon­takoznak hajlamai. Helyeselték az eszmecse­rében azt is, hogy a­­diákok tudományos kutató munkál­kodásának témáit elsősorban Győr-Sopron megye és főleg Győr üzemeinek, intézmé­nyeinek műszaki­ fejlesztési programjai adják. Sőz miként tölti be orien­táló, példamutató szerepét? Az 1974-ben 8 kommunistá­ból szerveződött főiskolai pártszervezet taglétszáma — az intézet tanári testületi, hallgatói és technikai dolgo­zói létszámának növekedésé­vel — 7 esztendő alatt 186- ra emelkedett (a 259 okta­tóból 102, az 1200 nappali tagozatos hallgatóból 26, és a 430 technikai, illetve ad­minisztrációs dolgozóból 53 az MSZMP tag). Ma már 6 a­la­pszervezet fogja össze az intézmény kommunistáinak politikai munkáját. A 4 a­l­a­pszervezet­et a főiskolai pártvezetőség koordinálja. Az agit-prop. bizottság ülésén egyebek között Szilá­gyi Albertnek, a TIT megyei titkárának és Tóth Pálnak, a Győri Rádió vezetőjének hozzászólásait kiegészítve a főiskolai tanárai rámutattak arra, hogy az intézmény kommunistái a rendszeres havi­ taggyűléseken, az éven­kénti elméleti konferenciákon felelősséggel elemzik, kutat­ják a társadalmi közéletiség fejlesztésének lehetőségeit. Természetesen időről időre a feladatokat is megfogalmaz­zák. Egyetértés alakult ki ab­ban, hogy a pártvezetőség­nek a­ diákok 95 százalékát összefogó főiskolai KISZ- bizottságot és annak alap­szervezeteit a szocialista közéletiség fejlesztésében partnernek lehet és kell is tekinteni. — Ez — hangsúlyozta a vita — a hallgatók körében végzett MSZMP tagnevelés­nek is egyik legjobb­ mód­szere. Tóth László, dr. Kiscelli László, dr. Tallós Elemér, dr. Varga László és Fodor László a vita összefoglalójában egy­aránt hangsúlyozta, hogy az oktatás-nevelés, a tudomá­nyos munka,­­ valamint a párt és a KISZ tevékenysége akkor szolgálja leghatéko­nyabban a főiskolai szakem­ber képzését, ha jó összhang­ban bíztatást adnak a mind magasabb követelmények ki­alakításához és ösztönzést azok teljesítéséhez. Lányai Sándor A TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG A PÁRTÉLET A legélénkebb érdeklődés és vita Fodor László docens, a főiskolai pártvezetőség tit­kárának szóbeli tájékoztató­ját kísérte. Elsősorban akö­rül hangzottak el észrevéte­­lek, hogy miként is alakul, fejlődik Győr felsőfokú in­tézménye tanári testületének és diák kollektívájának köz­­életisége. Vajon e nagyon fontos az ok­­tatást-nevelést és a tudomá­nyos munka színvonalát, irá­nyát is alakító tevékenység­ben a főiskolai pártszerve­ AZ EFEN egyik területi bemutatóját március 13— 14—15-én intézményünk ren­dezi meg. Az előzetes jelent­kezések szerint több mint 600 egyetemista és főiskolás mutatja be műsorát egyéni­leg vagy csoportosan a kö­vetkező kategóriákban: iro­dalmi színpadok és színját­szó együttesek, vers- és pró­zamondók, kórusok, kamara­kórusok, szólisták, zeneka­rok, kamarazenekarok, poli­tikai, közéleti dalokat előadó kisegyüttesek és szólisták, néptánccsoportok, szólisták, népzenekarok, hangszeres szólisták, népdalénekesek, folk-együttesek. A találkozó budapesti résztvevői: az Állatorvostu­­dományi Egyetem, a Kandó Kálmán Villamosipari Mű­szaki Főiskola, a Kertészeti Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Komárom megyét az egyetlen felsőok­tatási intézmény, az eszter­gomi Tanítóképző Főiskola képviseli. Fejér megye három intéz­ménye (EFE Földmérési és Földrendezői Kar, Székesfe­hérvár, Kandó Kálmán Vil­lamosipari Műszaki Főiskola Számítástechnikai Intézet, Székesfehérvár, és az NME Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar, Dunaújváros) jelezte, hogy nem küldi el amatőr csoportjait, szólistáit Győr­be. Győr-Sopron megye felső­­oktatási intézményei­­Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem Mezőgazdaságtudományi Kar Mosonmagyaróvár, Apá­czai Csere János Tanítókép­ző Főiskola Győr, Erdészeti és Faipari Egyetem Sopron, Óvónőképző Intézet Sopron, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Zeneiskolai Tanár­képző Intézet, KTMF Győr) amatőr művészeti csoportjai, szólistái részt vesznek a be­mutatón. A legnépesebb csapatot az ELTE és az Apáczai Csere János Tantóképző Főiskola küldi. Az ELTE a közéleti dalokat előadó kisegyüttesek és szólisták kategóriáin kí­vül minden más területen bemutatkozik: a csapat kö­zel kétszáz tagú. Az Apáczai­­ Cs. J. TKF száznegyven főt nevezett A pedagógusjelöl­tek az intézményükben folyó öntevékeny amatőr művé­szeti mozgalom keresztmet­szetét adják. A bemutatók sokszínűsé­gét biztosítja, hogy mások az intézmények hagyományai, eltérő a szólisták, csoportok profilja. A legtöbben az iro­dalmi színpadok és vers­mondók kategóriájában mu­tatkoznak be. Közéleti dalo­kat két csoport ad elő. Kialakult a háromnapos eseménysorozat programja: március 13-án, szombaton valószínűleg a Kisfaludy Színházban tartják 14 óra­kor az ünnepélyes megnyitót. Ezután az EFKN résztvevői Győrrel ismerkednek, a programban filmvetítés, vá­rosnézés szerepel. Külön igény alapján a bemutatók helyszínein próbálhatnak a csoportok, szólisták. Este már megkezdődnek a bemu­tatók: a közéleti dalokat elő­adók lépnek színpadra a KTMF aulájában. Este tánc­ház vagy disco zárja a prog­ramot. Vasárnap 14-én 9 órától három helyszínen zajlanak a bemutatók: az irodalmi szín­padok, versmondók a Petőfi Sándor Művelődési Központ­ban, a zenekarok, kamara­­zenekarok a Zeneművészeti Szakközépiskolában, a nép­tánccsoportok és népzeneka­rok a Megyei Művelődési Központban mutatkoznak be. A bemutatók fontos moz­zanata lesz a tapasztalatok összegyűjtése, megbeszélése. A szakmai tanácskozásokra a kategóriák ismert, hivatá­sos művelőit, szakembereit hívják meg. Hétfőn 15-én a Városi Ta­nács dísztermében a kóru­sok, kamarakórusok adják elő műsorukat. A március 15-i városi ünnepség és ko­szorúzás 14 órakor lesz, amelyre az EFKN minden résztvevőjét várjuk. 15 óra­kor a Megyei Művelődési Központban kezdődik a gá­laműsor, amelyen a kategó­riák legjobb közreműködői szerepelnek. A rendezvény­­sorozat idején főiskolánk fotószakköre kiállítást ren­dez az aulában. Szeretnénk, ha főiskolánk hallgatói te­vékenyen részt vennének a területi bemutató lebonyolí­tásában és megnéznék a mű­sorokat. Winkler Csaba közművelődési titkárságvezető­­ Egyetemi és főiskolai kulturális napok (EFKN) A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE ÉVFORDULÓK Az 1982-es esztendő is bő­velkedik évfordulókban. Az idén is folytatjuk sorozatun­kat, megemlékezünk néhány fontosabb esemény kerek év­fordulójáról. Teljességre nem törekedhetünk, mert tenger­nyi azoknak a kimagasló személyiségeknek születési vagy halálozási évfordulója, akik megérdemlik, hogy le­galább gondoljon rájuk az utókor. Megszámlálhatatlan az olyan esemény, amely mély nyomot szántott a tör­ténelemben, sok az emberi elme olyan alkotása a művé­szetek, a tudományok, a technika területén, amelyek időpontjáról, megszületési évfordulójáról jó tudni. 25 ÉVE . • Megalakult az Európai Közös Piac, amelynek célja a nyugat-európai államok kö­­zös gazdasági politikájának biztosítása. • Az angol Aranypart gyarmat, egykor az arany- és a rabszolgak­er­esk­edel­em központja, kikiáltototta füg­getlenségét, és Ghana néven önálló állam lett.­­ Malájföldön a népi fel­­szabadító hadsereg hősies harca kivívta függetlenségét, létrejött a Malaysiai Állam­­szövetség, amelynek állam­főjét a kilenc szultán közül ötévenként újraválasztják. 50 ÉVE­ s Szent-Györgyi Albert professzor előállította a mes­terséges C-vitamint.­­§ Új állam alakult az Arab-félszigeten, kikiáltották a Szaúd-Arábiai Királyságot.­­ Az év legjelentősebb nemzetközi megállapodása: Franciaország megnemtáma­dási szerződést kötött a Szovjetunióval. Környezetvédelem a jogász szemével . A környezetvédelem, környezetfejlesztés jo­gi problematikájára vonat­kozó ismertetésemet, össze­foglalómat a gazdálkodás — közelebbről az építési beru­házás — szakterületén bíró­ként és jogtanácsosként működő jogász sajátos — a műszaki tevékenységhez kapcsolódó — gazdasági szemléletével közelítem meg. Nézetem szerint: napja­inkban a gazdaság fejleszté­se és ezzel korrelációban a jog szerepének és befolyásá­nak növelése, a gazdaság és a jog kapcsolódási pontjainak kialakítása — minden eddi­ginél inkább — a szocializ­mus értésének középpontjá­ba került A jog a gazdasági viszonyok alakításában ren­delkezésünkre álló fontos eszköz, igénybevétele min­denütt indokolt, ahol a gaz­daságpolitika végrehajtásá­hoz szervező erőre és kény­szerre szükség van. Attól függően, hogy mennyire irányított vagy kevésbé irá­nyított a gazdasági rendszer, a kényszer helyett előtérbe lép a jog­szervező- formáló­­ajánló- védő- összegező és éssszerűsítő szerepe, követ­kezésképpen háttérbe szorul a szabályok megszegőivel szemben erőszakosan fellépő „büntető-megtorló”, a konf­liktushelyzeteket kiélező „perlekedő” szerepkör. Megkísérlem bizonyítani, hogy így van ez a környe­zetvédelem­, fejlesztés köré­ben is. Az a célom, hogy a műszaki és gazdasági szak­embereknek, leeendő szak­embereknek — munkájuk szervezéséhez, összegezésé­hez, ésszerűsítéséhez — esz­közt nyújtsak. Természete­­tesen nem mellőzhető né­hány alapvető jogi fogalom, jogi szabályozás vagy e tárgykörben megjelent pub­likáció megismertetése sem. A környezet, a környezet­­védelem, a környezetfejlesz­tés komplex rendszer, a vé­delmi tevékenység kon­centráltan feltételezi­ a természeti, a termelési és a fogyasztási paraméterek egymásra vo­natkozott, rendszerszerű fi­gyelembevételét. A környe­zetvédelem nem maga a ter­melés, de — határozottan hangsúlyozom! — csakis a társadalom termelési folya­matában valósítható meg. Következésképpen a környe­zetvédelem, környezetfej­lesztés jogi problematikáját a gazdálkodás folyamatrend­szerében kell vizsgálnunk. Az 1981. évi műszaki-köz­gazdasági könyvnapok alkal­mával gyakorlati hasznossá­ga szempontjából kétségkí­vül legjelentősebb kiadvány­ként jelent meg dr. Tamás András által szerkesztett, dr. Petrik Ferenc által lek­torált és számos kitűnő szer­ző által összeállított „A kör­nyezetvédelem jogi kézi­könyve” (1981.) A Magyar Nemzet 1981. október 4-i számában Bedő Ildikó a kézikönyvet ezzel az indoklással méltatta: „ami jog, az egyben kötelesség is. S egyetlen kornak sem volt, nincs olyan kőbe, ércbe, márványba vésett igazsága, amely írott malasztnál töb­bet érne, ha ki-ki nem tar­taná kötelességének erejéhez mérten megtartani. Ez utób­bi igyekezethez nyújt segítséget egy nemrég meg­jelent kézikönyv: „ A kör­nyezetvédelem jogi kézi­könyve”. Véleményem sze­rint a könyv jóval több an­nál, minthogy a természet és a társadalom egymásra ha­tásának bonyolult viszonyla­tai között — a szabályok, a határozatok és a rendelkezé­sek sűrűjében — botorkálók­nak segítsen eligazodni. Bár, gyorsan változó világunkra reagáló jogszabálymódosulá­­saink között ez sem lenne lebecsülendő cél. A kiadvány jelentősége a hazai körülményeink között első ízben, szintetizáló­ ösz­­szefoglalás a környezetvéde­lem általános társadalmi kér­dései; általános jogi kérdései; a szabályozás alapjai; az irányítás rendszere; a jogi felelősség és az egyes speciálisan védett jogtárgyaknak, — mint a föld, víz, levegő, táj, természet, település — szabályozása témaköreiben. A mű olyannyira közérthető és gyakorlati, hogy címét így módosíthatnánk: „A környe­zetvédelem jogi kézikönyve mindenkine­k.” Az egyedülvalóság, az ösz­­szefoglalás és a közvetlenség hangsúlyozása mellett még­sem ezt tartom — szempon­tunkból! — a könyv legfőbb értékének. Kiemelem a kötet 3. fe­jezete III. pontját, amely a „környezetvédelmünk gaz­dasági alapösszefüggései”­­vel, ezen belül a — a környezetvédelem és a termelés integrációjával, — a termelés környezetvé­delmi érdekeltségével­, — a környezetvédelem és az árpolitika összefüggései­vel foglalkozik. Olyan lényegbevágóan, hogy mindössze 10 oldalba sűrítették azokat a döntő megállapításokat, amely kör­nyezetvédelmi, környezetfej­lesztő szemléletünknek, ma­gatartásunknak, kötelezett­ségteljesítésünknek — ebből következően — mulasz­tásunknak és felelősségre­­vonhatóságunknak is alapja lehet. Dr. Árvai Ernőné dr, a FTV vezető jogtanácsosa *

Next