A Jövő Üzemmérnöke, 1982 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1982-01-01 / 1. szám
1982. JANUÁR A KTMF-EN Tanácskozott a megyei agitációs és propaganda bizottság Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának Agitációs- és Propaganda Bizottsága 1981. december 9-i ülését a KTMF igazgatási épületének tanácstermében tartotta. Tóth Lászlónak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének elnökletével dr. Kiscelli László főigazgató, dr. Tallós Elemér és dr. Varga László főigazgató helyettesek, valamint Fodor László docens, intézeti párttitkár adtak vitaindító tájékoztatást. Részt vett a megyei agit-prop. bizottsági tanácskozáson Szabó Rudolf, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője is. Az írásos és szóbeli ismertetők, valamint a vitában elhangzott észrevételek az oktatás-nevelés, a tudományos munka és a pártélet főiskolai tapasztalatait értékelték. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ■— A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola tanári kara az intézmény alapításától. 1968-tól — mutatott rá dr. Kiscelli László — nagy figyelmet fordít az oktató-nevelő munka együttes és színvonalas megvalósítására. E célt hatékonyan szolgálja az is, hogy 1977-től a főiskola összes intézete és osztálya a 900 millió forintos költségen Győrben létesített tanulmányi , és igazgatási épületcsoportban helyezkedhetett el. Bevált az a gyakorlat, hogy a legkülönbözőbb tanulócsoporttal egy-egy pat■— A főiskola — szólott dr. Tallós Elemér — 30 kutatóhelyet tart nyilván. Ezek szoros összefüggésben vannak az oktatási tananyaggal és a képzési területek tudományágaival, szakterületeivel. Ezért nagy figyelmet kapott az a szemlélet, hogy miként lehet a hallgatók érdeklődését a tudományos kutatási és fejlesztési tevékenységre irányítani. Az ülésen felszólalók közül Szabó Irén, a megyei pártbizottság munkatársa és tanuló tanár úgyfoglalkozik, hogy a főiskolai szakmai oktatás egészüljön ki a szocialista emberformálással. A hozzászólók közül Jankovits István, a városi pártbizottság nyugdíjas első titkára és dr. Major Jenő, a mosonmagyaróvári kórház igazgatója méltatta azt, hogy a főiskolai oktató-nevelő munka hivatásuknak elkötelezett műszaki szakembereket képez. Ezt az élet is igazolja, hiszen a főiskoláról kikerült ifjú mérnökök többsége helytáll, a gyakorlati, műszaki irányító munkában. Port Árpád, a MESZÖV elnöke egyaránt javasolták, hogy támogassák, ösztönözzék a kutató, fejlesztő munkára azokat a hallgatókat, akiknek ehhez már a főiskola végzése közben kibontakoznak hajlamai. Helyeselték az eszmecserében azt is, hogy adiákok tudományos kutató munkálkodásának témáit elsősorban Győr-Sopron megye és főleg Győr üzemeinek, intézményeinek műszaki fejlesztési programjai adják. Sőz miként tölti be orientáló, példamutató szerepét? Az 1974-ben 8 kommunistából szerveződött főiskolai pártszervezet taglétszáma — az intézet tanári testületi, hallgatói és technikai dolgozói létszámának növekedésével — 7 esztendő alatt 186- ra emelkedett (a 259 oktatóból 102, az 1200 nappali tagozatos hallgatóból 26, és a 430 technikai, illetve adminisztrációs dolgozóból 53 az MSZMP tag). Ma már 6 alapszervezet fogja össze az intézmény kommunistáinak politikai munkáját. A 4 alapszervezetet a főiskolai pártvezetőség koordinálja. Az agit-prop. bizottság ülésén egyebek között Szilágyi Albertnek, a TIT megyei titkárának és Tóth Pálnak, a Győri Rádió vezetőjének hozzászólásait kiegészítve a főiskolai tanárai rámutattak arra, hogy az intézmény kommunistái a rendszeres havi taggyűléseken, az évenkénti elméleti konferenciákon felelősséggel elemzik, kutatják a társadalmi közéletiség fejlesztésének lehetőségeit. Természetesen időről időre a feladatokat is megfogalmazzák. Egyetértés alakult ki abban, hogy a pártvezetőségnek a diákok 95 százalékát összefogó főiskolai KISZ- bizottságot és annak alapszervezeteit a szocialista közéletiség fejlesztésében partnernek lehet és kell is tekinteni. — Ez — hangsúlyozta a vita — a hallgatók körében végzett MSZMP tagnevelésnek is egyik legjobb módszere. Tóth László, dr. Kiscelli László, dr. Tallós Elemér, dr. Varga László és Fodor László a vita összefoglalójában egyaránt hangsúlyozta, hogy az oktatás-nevelés, a tudományos munka, valamint a párt és a KISZ tevékenysége akkor szolgálja leghatékonyabban a főiskolai szakember képzését, ha jó összhangban bíztatást adnak a mind magasabb követelmények kialakításához és ösztönzést azok teljesítéséhez. Lányai Sándor A TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG A PÁRTÉLET A legélénkebb érdeklődés és vita Fodor László docens, a főiskolai pártvezetőség titkárának szóbeli tájékoztatóját kísérte. Elsősorban akörül hangzottak el észrevételek, hogy miként is alakul, fejlődik Győr felsőfokú intézménye tanári testületének és diák kollektívájának közéletisége. Vajon e nagyon fontos az oktatást-nevelést és a tudományos munka színvonalát, irányát is alakító tevékenységben a főiskolai pártszerve AZ EFEN egyik területi bemutatóját március 13— 14—15-én intézményünk rendezi meg. Az előzetes jelentkezések szerint több mint 600 egyetemista és főiskolás mutatja be műsorát egyénileg vagy csoportosan a következő kategóriákban: irodalmi színpadok és színjátszó együttesek, vers- és prózamondók, kórusok, kamarakórusok, szólisták, zenekarok, kamarazenekarok, politikai, közéleti dalokat előadó kisegyüttesek és szólisták, néptánccsoportok, szólisták, népzenekarok, hangszeres szólisták, népdalénekesek, folk-együttesek. A találkozó budapesti résztvevői: az Állatorvostudományi Egyetem, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, a Kertészeti Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Komárom megyét az egyetlen felsőoktatási intézmény, az esztergomi Tanítóképző Főiskola képviseli. Fejér megye három intézménye (EFE Földmérési és Földrendezői Kar, Székesfehérvár, Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Számítástechnikai Intézet, Székesfehérvár, és az NME Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar, Dunaújváros) jelezte, hogy nem küldi el amatőr csoportjait, szólistáit Győrbe. Győr-Sopron megye felsőoktatási intézményeiKeszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Mosonmagyaróvár, Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Győr, Erdészeti és Faipari Egyetem Sopron, Óvónőképző Intézet Sopron, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Zeneiskolai Tanárképző Intézet, KTMF Győr) amatőr művészeti csoportjai, szólistái részt vesznek a bemutatón. A legnépesebb csapatot az ELTE és az Apáczai Csere János Tantóképző Főiskola küldi. Az ELTE a közéleti dalokat előadó kisegyüttesek és szólisták kategóriáin kívül minden más területen bemutatkozik: a csapat közel kétszáz tagú. Az Apáczai Cs. J. TKF száznegyven főt nevezett A pedagógusjelöltek az intézményükben folyó öntevékeny amatőr művészeti mozgalom keresztmetszetét adják. A bemutatók sokszínűségét biztosítja, hogy mások az intézmények hagyományai, eltérő a szólisták, csoportok profilja. A legtöbben az irodalmi színpadok és versmondók kategóriájában mutatkoznak be. Közéleti dalokat két csoport ad elő. Kialakult a háromnapos eseménysorozat programja: március 13-án, szombaton valószínűleg a Kisfaludy Színházban tartják 14 órakor az ünnepélyes megnyitót. Ezután az EFKN résztvevői Győrrel ismerkednek, a programban filmvetítés, városnézés szerepel. Külön igény alapján a bemutatók helyszínein próbálhatnak a csoportok, szólisták. Este már megkezdődnek a bemutatók: a közéleti dalokat előadók lépnek színpadra a KTMF aulájában. Este táncház vagy disco zárja a programot. Vasárnap 14-én 9 órától három helyszínen zajlanak a bemutatók: az irodalmi színpadok, versmondók a Petőfi Sándor Művelődési Központban, a zenekarok, kamarazenekarok a Zeneművészeti Szakközépiskolában, a néptánccsoportok és népzenekarok a Megyei Művelődési Központban mutatkoznak be. A bemutatók fontos mozzanata lesz a tapasztalatok összegyűjtése, megbeszélése. A szakmai tanácskozásokra a kategóriák ismert, hivatásos művelőit, szakembereit hívják meg. Hétfőn 15-én a Városi Tanács dísztermében a kórusok, kamarakórusok adják elő műsorukat. A március 15-i városi ünnepség és koszorúzás 14 órakor lesz, amelyre az EFKN minden résztvevőjét várjuk. 15 órakor a Megyei Művelődési Központban kezdődik a gálaműsor, amelyen a kategóriák legjobb közreműködői szerepelnek. A rendezvénysorozat idején főiskolánk fotószakköre kiállítást rendez az aulában. Szeretnénk, ha főiskolánk hallgatói tevékenyen részt vennének a területi bemutató lebonyolításában és megnéznék a műsorokat. Winkler Csaba közművelődési titkárságvezető Egyetemi és főiskolai kulturális napok (EFKN) A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE ÉVFORDULÓK Az 1982-es esztendő is bővelkedik évfordulókban. Az idén is folytatjuk sorozatunkat, megemlékezünk néhány fontosabb esemény kerek évfordulójáról. Teljességre nem törekedhetünk, mert tengernyi azoknak a kimagasló személyiségeknek születési vagy halálozási évfordulója, akik megérdemlik, hogy legalább gondoljon rájuk az utókor. Megszámlálhatatlan az olyan esemény, amely mély nyomot szántott a történelemben, sok az emberi elme olyan alkotása a művészetek, a tudományok, a technika területén, amelyek időpontjáról, megszületési évfordulójáról jó tudni. 25 ÉVE . • Megalakult az Európai Közös Piac, amelynek célja a nyugat-európai államok közös gazdasági politikájának biztosítása. • Az angol Aranypart gyarmat, egykor az arany- és a rabszolgakereskedelem központja, kikiáltototta függetlenségét, és Ghana néven önálló állam lett. Malájföldön a népi felszabadító hadsereg hősies harca kivívta függetlenségét, létrejött a Malaysiai Államszövetség, amelynek államfőjét a kilenc szultán közül ötévenként újraválasztják. 50 ÉVE s Szent-Györgyi Albert professzor előállította a mesterséges C-vitamint.§ Új állam alakult az Arab-félszigeten, kikiáltották a Szaúd-Arábiai Királyságot. Az év legjelentősebb nemzetközi megállapodása: Franciaország megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval. Környezetvédelem a jogász szemével . A környezetvédelem, környezetfejlesztés jogi problematikájára vonatkozó ismertetésemet, összefoglalómat a gazdálkodás — közelebbről az építési beruházás — szakterületén bíróként és jogtanácsosként működő jogász sajátos — a műszaki tevékenységhez kapcsolódó — gazdasági szemléletével közelítem meg. Nézetem szerint: napjainkban a gazdaság fejlesztése és ezzel korrelációban a jog szerepének és befolyásának növelése, a gazdaság és a jog kapcsolódási pontjainak kialakítása — minden eddiginél inkább — a szocializmus értésének középpontjába került A jog a gazdasági viszonyok alakításában rendelkezésünkre álló fontos eszköz, igénybevétele mindenütt indokolt, ahol a gazdaságpolitika végrehajtásához szervező erőre és kényszerre szükség van. Attól függően, hogy mennyire irányított vagy kevésbé irányított a gazdasági rendszer, a kényszer helyett előtérbe lép a jogszervező- formálóajánló- védő- összegező és éssszerűsítő szerepe, következésképpen háttérbe szorul a szabályok megszegőivel szemben erőszakosan fellépő „büntető-megtorló”, a konfliktushelyzeteket kiélező „perlekedő” szerepkör. Megkísérlem bizonyítani, hogy így van ez a környezetvédelem, fejlesztés körében is. Az a célom, hogy a műszaki és gazdasági szakembereknek, leeendő szakembereknek — munkájuk szervezéséhez, összegezéséhez, ésszerűsítéséhez — eszközt nyújtsak. Természetetesen nem mellőzhető néhány alapvető jogi fogalom, jogi szabályozás vagy e tárgykörben megjelent publikáció megismertetése sem. A környezet, a környezetvédelem, a környezetfejlesztés komplex rendszer, a védelmi tevékenység koncentráltan feltételezi a természeti, a termelési és a fogyasztási paraméterek egymásra vonatkozott, rendszerszerű figyelembevételét. A környezetvédelem nem maga a termelés, de — határozottan hangsúlyozom! — csakis a társadalom termelési folyamatában valósítható meg. Következésképpen a környezetvédelem, környezetfejlesztés jogi problematikáját a gazdálkodás folyamatrendszerében kell vizsgálnunk. Az 1981. évi műszaki-közgazdasági könyvnapok alkalmával gyakorlati hasznossága szempontjából kétségkívül legjelentősebb kiadványként jelent meg dr. Tamás András által szerkesztett, dr. Petrik Ferenc által lektorált és számos kitűnő szerző által összeállított „A környezetvédelem jogi kézikönyve” (1981.) A Magyar Nemzet 1981. október 4-i számában Bedő Ildikó a kézikönyvet ezzel az indoklással méltatta: „ami jog, az egyben kötelesség is. S egyetlen kornak sem volt, nincs olyan kőbe, ércbe, márványba vésett igazsága, amely írott malasztnál többet érne, ha ki-ki nem tartaná kötelességének erejéhez mérten megtartani. Ez utóbbi igyekezethez nyújt segítséget egy nemrég megjelent kézikönyv: „ A környezetvédelem jogi kézikönyve”. Véleményem szerint a könyv jóval több annál, minthogy a természet és a társadalom egymásra hatásának bonyolult viszonylatai között — a szabályok, a határozatok és a rendelkezések sűrűjében — botorkálóknak segítsen eligazodni. Bár, gyorsan változó világunkra reagáló jogszabálymódosulásaink között ez sem lenne lebecsülendő cél. A kiadvány jelentősége a hazai körülményeink között első ízben, szintetizáló öszszefoglalás a környezetvédelem általános társadalmi kérdései; általános jogi kérdései; a szabályozás alapjai; az irányítás rendszere; a jogi felelősség és az egyes speciálisan védett jogtárgyaknak, — mint a föld, víz, levegő, táj, természet, település — szabályozása témaköreiben. A mű olyannyira közérthető és gyakorlati, hogy címét így módosíthatnánk: „A környezetvédelem jogi kézikönyve mindenkinek.” Az egyedülvalóság, az öszszefoglalás és a közvetlenség hangsúlyozása mellett mégsem ezt tartom — szempontunkból! — a könyv legfőbb értékének. Kiemelem a kötet 3. fejezete III. pontját, amely a „környezetvédelmünk gazdasági alapösszefüggései”vel, ezen belül a — a környezetvédelem és a termelés integrációjával, — a termelés környezetvédelmi érdekeltségével, — a környezetvédelem és az árpolitika összefüggéseivel foglalkozik. Olyan lényegbevágóan, hogy mindössze 10 oldalba sűrítették azokat a döntő megállapításokat, amely környezetvédelmi, környezetfejlesztő szemléletünknek, magatartásunknak, kötelezettségteljesítésünknek — ebből következően — mulasztásunknak és felelősségrevonhatóságunknak is alapja lehet. Dr. Árvai Ernőné dr, a FTV vezető jogtanácsosa *