A Jövő Üzemmérnöke, 1983 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1983-01-01 / 1. szám

proletárjai, egyesüljetsfc. ­ KÖZLEKEDÉSI ÉS TÁVKÖZLÉSI MŰSZAKI FŐISKOLA UTJA XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1983. JANUÁR ÁRA: 1,80 Ft A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Emlékülés a főiskolán A Szovjet állam megalakulásának 60. évfordulója tiszte­letére a Hazafias Népfront Győr városi Bizottsága, a Szov­jet Kultúra­ és Tudomány Háza, valamint­­a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola emlékülést rendezett főis­­kolánkon. Az ülés résztvevőit Szabó Rudolf, a Győr városi párt­­bizottság propaganda és mű­velődési osztályának vezető­je köszöntötte. Megnyitó be­szédében megemlékezett a szovjet állam megalakulásá­nak nagy történelmi jelentő­ségéről. Az emlékülésen három előadás hangzott el. Szép magyarsággal meg­tartott megnyitó előadásá­ban I. V. Szalimon a Szov­jetunió nagykövetségének tanácsosa azt a hatalmas fejlődést érzékeltette, amely a Szovjetunió népeinek kul­turális felemelkedése terén végbement. A nemzetiségek zöme a forradalom előtt nem rendelkezett saját írás­beliséggel. Az eltelt 60 év alatt valamennyi nép szá­mára biztosította a szovjet hatalom a nemzeti fejlődés elengedhetetlen előfeltéte­lét, az írott nyelvet. Ennek birtokában bontakozott ki a nemzeti irodalom, s adott a világnak olyan kiváló író­kat, mint például a Magyar­­országon is jól ismert Csin­­giz Ajtmatov. A szovjet kulturális politi­ka alapeleme a nemzeti jel­leg megőrzése, csiszolása, továbbfejlesztése, s a szovjet kultúra szerves részévé, té­tele. Ezt bizonyítja, hogy míg az olyan kis nemzetisé­gek, mint a magyarsággal rokonságban lévő néhány ezer fős kanti-manysi nép is, rendelkeznek saját költé­szettel. Ezt követően V. Ny. Vasziljev a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Háza igaz­gatóhelyettese a Szovjetunió műszaki-tudományos ered­ményeit foglalta össze. A folyamatos fejlesztést jól érzékelteti, hogy az or­szágban naponta több új nagy létesítményt helyeznek üzembe. Az ipar, az energia­­termelés a mezőgazdaság és a szolgáltatás jellemző ada­tai, s a fejlesztési tendenci­ák­­a szovjet állam ipari és mezőgazdasági hatalmas po­tenciálját s kimeríthetetlen tartalékait demonstrál­ják, de mindenekelőtt a szovjet em­ber teremtő-alkotó erejének bizonyítékai. Ez az a bázis, amely számunkra is előnyös együttműködés alapját ké­pezi. A tudományos együtt­működés 600 téma közös ki­dolgozására terjed ki, a nép­gazdaság szinte valamennyi ágéban. Az előadó elismeréssel szólt az idén mintegy 7 mil­liárd rubel nagyságrendű kereskedelmi forgalomról, mely az 1948 óta 120-szoro­­sára emelkedett, s hazánk külkereskedelmének legje­lentősebb részét képezi. Ez a szoros együttműködés ösz­tönző hatású a két nép, s ennek keretében a főiskola és a Szovjet Kultúra­ és Tudomány Háza közötti ba­ráti kapcsolatok elmélyíté­séhez. Dr. Honvári János, főisko­lai adjunktus előadásában a szocializmus építése kezdeti időszakának egyik centrális kérdésével, a munkás-pa­raszt szövetség megteremté­sének lenini koncepciójával foglalkozott. Érzékeltette, hogy Szovjet-Oroszország­­ban, ahol az ország túlnyo­mó részét a kisárutermelő parasztság tette ki, ennek a kérdésnek a megoldása a szocializmus épí­tésének el­engedhetetlen feltétele volt. A lenini elméleti örökség interpretálásával rámutatott arra, hogy a szövetségi po­litika helyes kial­akításának napjainkig ható aktualitása van. Az emlékülés Szabó Ru­dolf zárszaváva ért véget. Sz. T. — B. J. Szabó Rudolf megnyitja az emlékülést. (Fotó: Luksander Margit) A matematika házi versemz­ő legjobbjai Nagy érdeklődés mellett versenyzett több mint 50 hallgató a november 10. 17, 24-én megtartott 3 forduló­ban A legeredményesebb versenyzők: 1 Burján István 301 tk. (600 Ft) 2—3 Szaradics Éva 263 tk. (500 Ft) Préházi Ferenc 263 tk. (500 Ft) 4. Berkes György 221 tk. (400 Ft) 5 Kiss József 102 tk. (300 Ft) 6. Németh Gyula 181 tk. (200 Ft) A pénzjutalmakat decem­ber 15-én megtartott ünne­­pélyes eredményhirdetésen kapták meg a hallgatók in­tézetük igazgatója vagy he­lyettese jelenlétében. A vizsgaidőszak után kez­dődnek a matematikai diák­köri foglalkozások az orszá­gos Hajós György matema­tikai versenyre felkészülő­­jegyében, amelyre eljöhet minden olyan hallgató, akit a versenyfeladatok­­megoldá­sa érdekel. Kecskés Attila f. adjunktus, a verseny szervezője Meleg, baráti hangulatú eseménynek volt színhelye főiskolánk 1982. december 15.-én. A Szovjetunió meg­alakulásának 60. évfordulója tiszteletére rendezett emlék­ülés előtt írta alá Valerij Nyikolajevics Vasziljev, a Szovjet Tudomány és Kul­túra Háza igazgatóhelyette­se és pártvezetőségének tit­kára és Fodor László, a fő­iskolai pártvezetőség titkára és látta el kézjegyével Ivan Vasziljevics Szalimon a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarorszá­gi képviselője, követségi ta­nácsos és Dr. Kiscelli Lász­ló a Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskola fő­­igazgatója azt a szocialista szerződést mely a Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola és a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Háza kö­zötti együttműködést szabá­lyozza az 1983—85-ig terjedő időszakra. Az együttműködés céla: a magyar és a szovjet nép barátságának további erősí­tése azáltal, hogy a főisko­lán tevékenykedő oktatók, kutatók és haallgatók ismere­teket kapjanak a szovjet tu­­domány, technika és gazda­ság, valamint kultúra ered­ményeiről. Az együttműködés kereté­ben a Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskola vezetősége és társadalmi szervei, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak vezetői a többi között vállalják, hogy a magyar és a szovjet vonatkozású év­fordulók alkalmából közös rendezvényeket tartanak, hogy legalább évente egyszer tudományos előadássoroza­tokat, kerekasztalkonferenci­­ákat, vitaüléseket rendeznek és törekszenek arra, hogy az ezeken felmerült problémák köréből mind a KTMF idő­szaki kiadványaiban, mind a szovjet felsőoktatási intéz­mények tudományos tanul­­mányköteteiben közöljék az újabb szovjet, illetve magyar kutatási eredményeket. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza kötelezettséget vállal, hogy segítséget nyúl a KTMF-nek időszaki (tu­dományos, műszaki, közmű­velődési jellegű) kiállítások rendezésében is. A szerző­dést az 1983-as évre szóló munkaterv egészíti ki. — B. I. -­ ­ Szocialista együttmüin­kölési szerződés aláírása / Dr. Kiscelli László és I. V. Szalimon kicserélik az aláírt szer­ződést. - - — „ M­it vá­r 1983-tól? Régi hagyomány, hogy az emberek az új esztendő kü­szöbén és beköszöntével megfogalmazzák kívánságaikat, vágyaikat, a beteljesülteket is és a beteljesülésre óhajtot­­takat egyaránt Az új év első napjaiban a hagyományok­hoz híven mi is arra a kérdésre vártunk választ, a főiskola oktatóitól , dolgozóitól, hogy mit várnak 1983-tól, mi­lyen egyéni és közösséget érintő tervekkel látnak hozzá az új esztendő feladatainak megvalósításához? DR. CSIZMADIA JÓZSEFINÉ DR. Főiskolai docens, KPI: Csodákat! Született és ja­víthatatlan csodaváró vagyok. Ezek közül néhány ... ami úgy sem valósul meg. Elhisz­­szük egymásnak, hogy mind­nyájan tévedhetetlenek va­gyunk, esetleg azt, hogy mind­nyájan tévedhetünk. A leg­gondosabb keresgélés mellett sem találnak már olyan ked­vezményt-­ amit megvonhat­nának tőlünk. A hallgatók szolgalmi időszakban tanul­nak. Országunk az 191­3-as gaz­dasági évet eredményesen e­resítse és zárta, hogy az egész világon mindenki béké­ben élhessen, dolgozhasson és nevelhesse gyermekeit hogy mindnyájan értelmes szén és hasznos munkát vé­­rtezhessü­nk — egészségesen és eg­észségben. ERDŐS LÁSZLÓ KÉI II. évfolyamos hallga­tó. Mint békét szerető magyar várom, s kívánom, hogy az 1983-as év feszültségektől mindinkább mentes legyen és teljesüljön az emberek béke­vágya. Mint főiskolás hallga­tó bízom benne, hogy az inté­zet osztályai össze tudják hangolni a tantárgyi temati­kát, egységesíteni tudják a követelményrendszert, s ilyen feltételek mellett is hasonló eredményességgel és szeren­csével teszem le vizsgáimat. DR. GÖCSEI IRÉN főiskolai adjunktus, MI­LÓS: Amikor a népi bölcsesség a borban, a búzában, és a bé­kességben jelölte meg az em­beri boldogság létalapját, aligha tévedhetett, hiszen minden további értéknek ezek jelentik a kiindulópont­ját. Szilveszter éjszakáján azt mondtam, ne legyen rosszabb a 83-as év, mint az előző volt. Ez nem afféle igénytelenség vagy áligénytelenség. A prob­lematikus gazdasági helyzet­ben és a feszült nemzetközi viszonyok között az elmúlt év szintjének megtartása, a há­borús konfliktus kikerülése is nagy eredmény lesz. Anya vagyok és rettegek a háború­tól. A másik oka ennek az ,,igénytelenségnek”, hogy az elmúlt évet személy sz­rint si­keresnek érzem. Doktori szi­gorlatot és állami nyelvvizs­gát tettem, munkahelyi kö­zérzetem jó volt. Tervek, vá­gyak? Sok jó és főleg értel­mes munkát kívánok kollé­gáimnak és magamnak egy­aránt. KALMÁR ISTVÁNNÉ főpénztáros: Nyugodt, békés munkahe­lyi légkört. Egészséget. A fő­nökeimnek egy rossz éjszakai álmot, amikor is olyan nyug­díjalappal állnak a nyugdíja­zás küszöbén mint én. KÁLLAI ÉVA KPI I. évfolyamos hallga­tó: Számomra, első éves hall­gató számára egyelőre a leg­fontosabb, hogy az I. félévi követelményeknek eleget te­gyek, de ne csak úgy, hogy „rezeg a léc” a vizsgán. A nyár folyamán mindenkép­pen szeretnék eltölteni né­hány hetet a bolgár tenger­parton, persze ehhez pénz is kell, amit nyári balatoni munkával szeretnék előte­remteni. KORALEWSKY VILMOS főiskolai tanársegéd, TAI: Kívánom, hogy a főiskolán az új évben mindenki nyu­godt és alkotó légkörben dol­gozhasson. Minden napra jusson valami apró öröm eredményes munkamozzanat hogy jó érzéssel aludhassunk el. Szűnjön meg mindenféle szellemi adósságunk Érjük utol magunkat a munkában, ne kapkodjunk! Túl sok és (Folytatás a 2. oldalon.)

Next