A Jövő Üzemmérnöke, 1983 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1983-01-01 / 1. szám
1983. JANUÁR Főiskolánkon ötéves A szocialista munkamozgalom • A „Puskás Ferenc” munkaközösség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 65. évfordulóján rendezett főiskolai ünnepségen három szocialista munkaközösség vehette át a „Kiváló Szocialista Munkaközösség” kitüntető címet. Ezek egyike volt a „Puskás Ferenc” munkaközösség is, amely 1982-ben harmadszor lett Kiváló Szocialista Munkaközösség. A szocialista brigádmozgalom kezdeményezői voltak főiskolánkon. Nagy szerepük van abban, hogy a brigádmozgalom szocialista munkamozgalommá szélesedett a főiskolán, hogy elismerik, jutalmazzák és szabályzata van a szocialista munkamozgalomnak, mely a vezetők munkaköri kötelességévé teszi a munkamozgalommal való foglalkozást és törődést. öten kezdték: Király Péter, Láng Béla, Pongrácz Béla Templa Károly és Tóvári József. Később csatlakozott hozzájuk Király Ernő és Bánfalvi Imre. A brigád, illetve munkaközösség vezetője, címen a főiskolai párt és társadalmi szervekben betöltött funkcióktól függően. Láng Béla és Templa Károly volt. Jelenleg Láng Béla. 1977. március 2-án brigádszerződést juttattak el — akkor még ötfzr’,— a KTMF szakszervepia bizottságának, igugaetoiának, a 3. számú pártszervezet titkárának, és a laboratóriumi mérnökség (LM) vezetőjének, és egyben felhívták az LM többi csoportját, hogy csatlakozzanak a brigádmozgalomhoz. A brigád 1977. április 5-én határozta el, hogy Puskás Ferencnek, a magyar távbeszélő hálózat megteremtőjének a nevét veszik fel. A ,,Puskás Ferenc” brigád a szocialista munkamozgalom ma is érvényes hármas jelszava jegyében kezdte el és végezte tevékenységét. A brigádnapló kezdeti bejegyzései a Telefongyár „József Attila” aranykoszorús szocialista brigádjával való együttműködést, az átviteltechnikai laboratórium befejezését, politikai előadásokat, közös rendezvényeket, kirándulásokat örökít meg. Ekkor még „a brigád sajnálattal állapítja meg, hogy felhívásunkra a mozgalomhoz senki sem csatlakozott.” 1978. április 25-én a brigád ismét felhívással sürgeti az újabb brigádok megalakulását, s az augusztus 30-án a nagvtanácsteremben tartott brigádvezetői értekezleten a „Puskás Ferenc” brigád vállalja, hogy segítséget nyújt az újonnan alakuló szocialista brigádoknak. Ez az értekezlet, melyen részt vettek a főiskola állami párt és szakszervezeti vezetésének képviselői, meghatározó volt a szocialista munkamozgalom főiskolai történetében. Ettől kezdve jönnek létre és tevékenykednek tervszerűen főiskolánkon a szocialista munkaközösségek. 1978. november 7-én a brigád „Kiváló Brigád” lett. A többi között balesetvédelmi vizsgát tettek mind az öten, névadóünnepségeket rendeztek, részt vettek a főiskola által hirdetett társadalmi munkában, eljártak az Aula-pódium előadásaira, támogatták a szolidaritási akciót — teljesítették vállalásaikat. A „Puskás Ferenc” szocialista munkaközösség 1979-ben elnyerte a „Szocialista Munkaközösség”, 1980—81— 82-ben pedig a „Kiváló Szocialista Munkaközösség” kitüntető címet. Vállalásaikban évről-évre magasabb szinten fogalmazódtak meg és teljesültek a mozgalom hármas követelményének feladatai melyekről az űrhajósok látogatásáról, a május elsejei felvonulásról, a szovjet hősi emlékmű koszorúzásáról és más eseményekről készült fotókkal színesített. Horn Rezső miniszterhelyettes és a megyei képviselőcsoport vezetőjének aláírásával gazdagított brigádnapló tanúskodik. Mindemellett a munkaközösség vezetője Láng Béla, a főiskolai pártvezetőség. Templa Károly a főiskolai szakszervezeti bizottság. Bánhalmi Imre a révfalusi kerületi pártvezetőség tagja. A munkaközösség többi tagja KISZ-tagként és aktívaként tevékenykedik. A „Puskás Ferenc” szocialista munkaközösség elsőszámú feladata az oktatás segítése. Ez a modelleszközök fejlesztésében és gyártásában, új berendezések felszerelésében, működtetésében történő tevékeny közreműködést jelent. Emellett részt vállalnak kis munkaközösségük és más közösségek életének gazdagításából és szellemifizikai tevékenységükkel segítenek egymásnak és másoknak, akik arra rászorulnak. Boros István / A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Az oktatók hallgatói véleményezése Diákszeminárium Csillebércen Az oktatók hallgatói véleményezésével az 1981. decemberi felsőoktatási alágazati ifjúsági parlamentek óta szinte valamennyi egyetemi-főiskolai KISZ-szervezet foglalkozik. A KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa annak érdekében, hogy a munka valamelyest egységes elvek szerint folyjék a különböző intézményekben, Csillebércen diákszemináriumot szervezett. A szemináriumon azok a KISZ vezetők és hallgatók vettek részt, akik a saját egyetemükön, főiskolájukon ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkoznak. Néhány bevezető előadás után szekcióüléseken beszéltük meg a jelenlegi intézményi gyakorlatokat. Főiskolánk számára legkedvezőbbnek az látszott, hogy a BME hallgatói által vezetett szekció munkájában vegyen részt. Most azokat a tapasztalatokat ismertetem, amelyeket a BME-s hallgatóktól hallottam. A BME-n még a dokumentumok megjelenése előtt, mind az oktatók mind a hallgatók részéről felmerülő igény kielégítésére létrejöttek az oktatók hallgatói véleményezésének különböző formái; a tanszékvezető, vagy előadó által összehívott hallgatói képviselői megbeszélések, az osztályfőnöki jellemzések, az intézményi szinten összefogott kérdőíves véleményezések az évfolyam, a kar legjobb oktatója cím odaítélése, stb... A felmerült problémák és a dokumentumokban rögzített határozatok szükségessé tették, hogy az egyetem testületei, felelős vezetői áttekintsék a kialakult véleményezési formákat, és olyan új véleményezési rendszer irányelveket dolgozzanak ki, amelyek feloldják a jelenlegi helyzet legsúlyosabb ellentmondásait. Az új véleményezési rendszer a többi között rögzíti a véleményezés célkitűzéseit, biztosítja a vélemények súlyának megfelelő figyelembe vételét az oktatói munka egészének megítélésében, visszajelzési csatornákat nyit a véleményt szolgáltató hallgatókhoz a vélemény felhasználásának módjáról, szorgalmazza a kollektív véleményezési formák arányának növekedését. Az irányelvek kidolgozása rendkívül hosszú időt vett igénybe a fennálló érdekellentétek miatt. A Rektori Tanács és az Egyetemi KISZ Bizottság együttes ülésén is elhangzottak még olyan észrevételek, amelyek az előterjesztésben szereplő tervezett irányelvek módosítását tették szükségessé (pl. ekkor került sor az egységes egyetemi kérdőíves rendszer kötelezővé tételére, valamint a negatív vélemények kezelési módjának további finomítására.) A vélemények egyeztetése után a közös álláspont kialakítására októberben került sor. Ebből idézek néhány mondatot, mert meggyőződésem, hogy nemcsak a BME-re, de valamennyi felsőoktatási intézményre is érvényesek. „A hallgatói érdekképviselet irányítása, szervezése a KISZ szervezet feladata; az oktatói munka hallgatói megítélésében sem lehet tehát a hallgatói képviseleti rendszertől és a KISZ demokratikus fórumaitól, választott vezető testületeitől független mechanizmusokat kiépíteni. Egyetlen periodikus véleményezési forma sem helyettesítheti a KISZ szervezettel és a hallgatósággal folytatott párbeszéd lehetőségét. Az oktató-nevelő munka konkrét tartalommal való megtöltése, a képzési programok alakítása és megvalósítása elsősorban a szakemberek, az oktatók feladata, szakmai-politikai teljesítményük értékelése tehát fontos eleme a szervezett egységek, tanszékek, karok és az egyetem munkájának. Az MSZMP a közelmúltban megfogalmazta a felsőoktatás fejlesztésének kívánatos irányait. Az ebben megfogalmazott célkitűzések elérése, az erre alkalmas szakembergárda képzése az egyetemi pártszervek, állami vezető testületek és társadalmi szervezetek közös ügye. A hallgatói vélemények megismerésének és figyelembe vételének igénye természetes eleme a fejlődés folyamatának, mint ahogy az oktatói munka megítélésének más, saját létező tomái is azonos célok elérését hivatottak szolgálni.” A BME tapasztalatait megismerve, azokat felhasználva bízom abban, hogy főiskolánkon is eredményes lesz az oktatók oktató-nevelő munkájának hallgatói véleményezése. Petényi Zsolt ifjúságpolitikai előadó 3 Vizsgaidőszak Az ISS2 83. tanév vizsgaidőszaka december—január. Jól időzítve, ebbe a két hónapba még az UV-k is beleférnek. Egy-két vizsga még a lap megjelenésével egyidőben folyik. Nézzük meg, mit láthattunk a hajrában, a termekben és a folyosókon. A CJ előadóteremben „látótávolságnyira" ülő hallgatók — másodévesek — a mechanika szigorlati példákat készítették. A feszült csendben még a lélegzet is hallatszik. Az első emeleti folyosókon az utolsó taktikai utasításokat beszélik meg a hallgatók. (Készülnek az energiellátás vizsgára a másodéves TAI-sok). A folyosó másik végén is forrósodik a levegő. Dr. Bognár Zoltán tanár úr már erősen érdeklődik a mikrohullámú technika rejtelmeiről, a többi sorokban meg gondolkodnak. Egyesek már elégedetten szemlélik művüket. Farsangi Istvánnak a forgácsnélküli alakítása közepes lett, úgy látszik elégedett magával. Nem unatkoznak a tanulmányi osztály ügyintézői sem, vagy jegyigény bőven. Vizsga után hazamenetel előtt, kávé kíséretében már a következő vizsgáról beszélnek a „levélkék”. (Sándor István felvételei) A gólyák is átesnek a tűzkeresztségen. Fodor László docens figyelgeti első szárnypróbálgatásaikat. A VSZ-ösök műszaki rajzból produkálják magukat. A vizsgáztató: Demján József docens és Szeredi Lajos. társastánc tanfolyam főiskolásoknak a Vasutas Művelődési Házban Októberi számunkban cikk jelent meg arról, hogy hallgatói kezdeményezésre tánctanfolyam indult nagy közönségsikerrel, főiskolánk klubjában. A Vasutas Művelődési Házban, ugyancsak szeptember végén a kezdő és haladó körök tánc anyagát egyesítő társastánctanfolyam indult — csak főiskolásoknak. A résztvevők főiskolánk és a tanítóképző hallgatói voltak. A nagy kezdeti érdeklődés később ugyan alábbhagyott, de az a 10—12 pár, aki hétről-hétre megjelent a foglalkozásokon, sokat tanult. Ezt Szabó Lászlótól, a tanfolyam vezetőjétől tudtam meg, s ennél még többet is. Kik becsületesen „végig táncolták” a három hónapot, január végére magasabb szintet érhetnek el. Február elején indulhatnak életük első táncversenyén. A versenyzők „B” kategóriában indulnak a pontokért. Az „E” osztályban négy táncot kell bemutatni, melyek a következők: angol keringő, csárdás, cha-chacha és a jive (dzsajv). Versenyenként 1—8 pont szerezhető, a helyezéstől függően. Az egy osztállyal feljebb való induláshoz („D—2”) 15 pontot kell a párosoknak összegyűjteni. A szabadidő eltöltésének számos hasznos formája van. Ezek egyike e tánctanfolyam is, mely a főiskolán kívül szerveződött ugyan, de nekünk főiskolásoknak. Hozzánk is tartozik, s akár úgy is nevezhetnénk, főiskolai érdeklődésű kör. Ez nem kisajátítása más érdemeinek! „Laci bácsi” szívesen venné, ha minden évben lenne egy főiskolás csoport. E tanfolyamok résztvevőiből kerülhetnének ki a versenytáncosok. A Vasutasban (közismert nevén) jelenleg egy formációs csoport és egy versenytánc klub működik. A szűkös lehetőségekhez képest eredményesen. A táncosok közt vannak most is főiskolások és remélhetőleg számuk még növekedni is fog. — Hangos — KPI