A Jövő Üzemmérnöke, 1983 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1983-04-01 / 4. szám
1983. ÁPRILIS A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE A FORDÍTOTT NAP A múlt hónapban főiskolánk egy hagyományos, de kiemelkedő rendezvénynek megrendezésére, a fordított nap (ok) ra, s ezen belül a XII. dilire került sor. Ez a dili azonban most több volt a szokásosnál, mert nem csak egymás ellen küzdöttünk, hanem mikrohullámú televíziós vetélkedőt rendeztünk a BME Schönherz Zoltán kollégiumával is. Nagyon sokrétű, változatos és fantáziadús programok, események tarkították ezt a két napot. A szervező rendező, és műszaki gárda is alaposan kitett magáért. Nem kis munka volt megszervezni, összeállítani a programokat, a technikaiműszaki kivitelezés — amelyhez a Magyar Posta is segítséget nyújtott — és a műsorvezetés is komoly, összehangolt munkát, felkészültséget és erős idegzetet igényelt. Úgy érzem, nem kis dolog volt mindaz amit közösen, jó hangulatban, az eseményeket bő humorral fűszerezve, összehoztunk és végigcsináltunk azon a napon. Szerda délután ünnepélyes keretek között megtörtént a főigazgató váltás. A vidám ünnepi köszöntő, és a kulcsátadás jelképes szertartása után feje tetejére állt a világ. Megkezdődött a fordított nap, s egy munkanélkülivé vált főigazgató kereshetett is állást magának. 7 órakor a Rodeó együttes adott koncertet az aulában. Este meghívott vendégünk, (a Magyar Ifjúság „Az orvos válaszol., című rovatának szerkesztője) dr. Veres Pál szexológus tartott előadást az egészséges szexuális élet kérdéseiről, a C-1-es előadóban. Ilyen zsúfoltság már rég nem volt a teremben, anynyian kíváncsiak voltak a népszerű „Pali bácsi” előadására. Valóban érdemes volt elmenni, mert olyan témákról, kérdésekről hallhattunk, ami az ember életéhez közvetlenül és szorosan hozzátartozik, és ma fórumokon ilyen témára aligha esik szó. Másnap délelőtt a főiskola épületében, nagyrészt az aulában várták a különböző jobbnál jobb programok az érdeklődőket. Megnyílt az Aula kaszinó, „egzotikus ízek, keleti csemegék” hirdették a plakátok, s jobbnál jobb falatok csábították a különböző intézetek büféinél a szegény belépőt, aki hirtelen azt sem tudta hova kapja a fejét a sok látnivaló között. A KPI büféjénél hús pálmaliget, discozene, csinos büféslányok csalogatták a vendégeket. A TAI büfénél akár tv-n is lehetett nézni — egy kamera segítségével — a vidám forgatagot, a KÉI falatozónál pedig ahol egy filmvetítő zümmögött, rajzfilmek kedvelői szórakozhattak. A Schobenauer és társai büfénél még a vegetáriánusok is ínyenc falatokra találhattak. Nem csoda, hogy a büféseknek percnyi szabad idejük sem volt, hiszen az Aula kaszinóban pezsgett az élet. Javában zajlottak a különböző szerencsejátékok, s a nagy izgalomban hamar kiszáradtak a torkok. A rulett asztalt nagy tömeg állta körül, s a játékszenvedélyben felhevülve rakosgatták ide-oda a szerencsét próbálók, a főiskola által kiadott „fabatkazsetonokat” a fordított napi pénzt, több-kevesebb sikerrel. Az erősebbek szkanderben mérték össze erejüket, míg mások kártyáztak, kockáztak, vagy asztalifociztak. A fabatkákat csak ezeken a játékokon lehetett nyerni — az ügyesebbek több 100-at összegyűjtöttek és a TAI büfénél tartott árverésen „elkölteni”. A termekben is különféle vidám tanár-diák rendezvényeket tartottak. Az MTO hallgatói például statáriális bíróság elé állították oktatóikat, s ha nem bizonyult megfelelőnek eddigi életvitelük, a zord „hóhérok” hurkot akasztottak a nyakukba, amelynek másik vége természetesen egy bitófán lógott. A KÉI a B-1-es előadóban vidám, oktatók közötti vetélkedőt rendezett. A feladatok között volt fenékpárbaj, rövid, humoros oktatói „előadások”, valamint „fele sem igaz” játék is. A tanároknak zd-t is kellett írni, ami többek között ilyen kérdésekből állt. Mitől döglik a légy? Mi a sor definíciója? stb... A humoros vetélkedő nagyon jó hangulatban zajlott le. Utána különböző filmeket vetítettek. A délelőtt folyamán a kollégium melletti focipályán tanár-diák foci meccs zajlott le. A fergetegesen vidámnak ígérkező sport-játék a „legek” versenye, és a zsibvásár, sajnos elmaradt. Ezek voltak a délelőtt eseményei és délután 1 órakor kezdődött a fordított nap újabb nagy élménye: a XII. DT.T. Juhász Zsolt 124. tk.4 A RODEO együttes koncertje nagy sikert aratott (fotó: Nagy Zoltán, VG. 303.) Az aulában csinos lányok adták a lacipecsenyét, szendvicset, sört, üditőket Reklám a FV-nek A XII. DILI (Avagy leendő mérnökök elmebajnoksága) Dili! A név, mely egy tréfás vetélkedőt takar, azt hiszem kissé meglepő, de nem véletlen, hiszen lényege a meglepetés, a váratlan fordulatokkal és feladatokkal tűzdelt játék. Szeretünk játszani, s az évek múlásával legfeljebb a mit és a hogyan változik A főiskolás és egyetemi évek alatt talán még fokozottabb az ilyen irányú igény, mely Győrött, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán életre hívta a dilit. Az elsőt 1977. őszén rendezték a főiskola stúdiósai, és a siker igazolta a kezdeményezés létjogosultságát. Hagyománnyá vált, hogy minden évben ősszel és tavasszal a KTMF kollégiumában a főiskola hallgatói egy egész estét betöltő vetélkedőn mérik össze erejüket, találékonyságukat szabadra engedve a fantáziát. Intézetek szerint négy csapatra oszlik ekkor a hallgatóság, s egy-egy társalgóban bázist rendez be magának. Elhelyeznek még kamerákat és televíziókat is, amelyeken a csapatok figyelemmel kísérhetik a dilit. Egy körkapcsolásos televízió műsorhoz hasonlít a lebonyolítás, mindössze annyi a különbség, hogy a négy helyszín nem Moszkvában, Párizsban vagy New Yorkban van, hanem a kollégium első, második vagy harmadik emeletén. Ebben az évben március 24-én került megrendezésre a tavaszi, sorrendben a tizenkettedik Dili. Előkészítése már januárban elkezdődött és ennek során merült fel az ötlet: szervezzünk egy közös vetélkedőt a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Két részre osztottuk a XII. dili programját, az első részben a KTMF négy intézetének csapata a hagyományok szerint egymással vetélkedik, míg az est második felében a BME és az egy csapattá szerveződött KTMF mérkőzik egymással. Ahnavan közeledett március 2-i napja, egyre sűrűsödtek a látogatások, melyeken a két kollégiumi stúdió munkatársai megbeszélték a feladatokat és úgy Győrött, mint Budapesten jócskán megnőtt a stúdió telefonszámlája. A posta szakemberei biztosítottak számunkra mikrohullámú vonalat, melynek segítségével élő televíziós összeköttetésben volt egymással a BME és a KTMF. Délután négy órakor kezdődött a XII Dili, melynek első része a ,,Dilivel a Föld körül’’ címet viselte. A csapatok képzeletbeli utazást tettek a Föld körül, érdekes földrajzi kérdéseket és játékos feladatok segítségével. Ezek között szerepelt golf teniszlabdával és seprűvel papírrepülőgép-hajtogató és röptető verseny, valamint a Dili elmaradhatatlan beszerző feladatainak egyike. Szerezzetek spanyolviaszt! Az utazás irányát a csapatok önállóan választhatták ki. Az értékelés rendhagyó módon történt: minden csapat a mesebeli 80 napról indult és a helyes válaszok, valamint a feladatok teljesítésének arányában órákat vontunk le, tehát az a csapat lett a győztes amelyik rövidebb idő alatt utazta körül bolygónkat. A Dilinek ez a része három óráig tartott és a Közlekedési és Postaüzemi Intézet nyerte. A BME és a KTMF közös vetélkedőjének „Síppal Dobbal” volt a címe. A Budapesten székelő zsűri elnöke Déry János volt, tagjai pedig a KTMF részéről Petényi Zsolt és a BME képviseletében Váradi János. A csapatok izgatott gyülekezése, feszült várakozás előzte meg a kapcsolást. A stúdióban technikusok sürgölődtek, van már hang és megjött a kép is Budapestről Kezdődhet a játék! A feladatok között szerepelt halászléfőzés, no de nem ilyen egyszerűen. Hivatalos okmányokkal kellett gazolni hogy az alapanyagok — úgymint a hal a víz — dunai eredetűek és szavatosságukat illetően aznapi keltezésűek. Budapest és Győr között félúton helyezkedik el Tatabánya, ahová mindkét csapatból egy különítmény indult. Egy rejtvény megfejtése, néhány utcai telefon tettleg inzultálása, s egy" C" készülék segítségével megtudtuk a feladatot: gyűjtsetek minél több használt tatabányai illetőségű buszjegyet. Miután megmásztunk néhány szeméttárolót és tekintélyes mennyiségű jegyre tettünk szert benzint, idegeket és karhatalmat nem kímélve rekordidő alatt viszszaporoszkáltunk Győrbe. A közös vetélkedőben is szerepelt a beszerző feladatcsoportot. Ezúttal tűzoltót, katonát és juhászt kellett szerezni, de ez csak az első próba volt, hiszen ezeknek a bizonyos embereknek különféle feladatokat kell megoldaniuk. A tűzoltónak vízipisztollyal gyertyát kellett oltani, a katonának csúzlival célba lőni és a juhásznak fehéregeret terelni. Sok hasonló játékos feladat szerepelt még a vetélkedőben, amit tetemes előnnyel a KTMF csapata nyert meg. A vetélkedő teljes egészében a műszaki és a szerkesztési feladatokat is beleértve, főiskolai és egyetemi hallgatók munkája volt. Azt hiszem, nincs az a laborgyakorlat, mely felér egy ilyen vetélkedő műszaki megvalósításával, hiszen nehéz ennél jobban modellezni a valóságot. Műszaki szempontból apró hibáktól eltekintve zavaratlanul folyt le a műsor, s ebben a BME és a KTMF stúdiósainak és a többi szervezésben résztvevő hallgatóinak rengeteg munkája fekszik. A vetélkedő feladatait kiötölte és megszerkesztette Dubi Zoltán, Nyirő Imre, Márton Attila, Kiss Attila és Szabó Istvántsz.) A kábeleket összecsomózta és a szinkronjeleket helyrebofozgatta Both László műszaki vezető. Szabó István TAI 163. tk. Fotó: Juhász Zsolt (Pont. I. évf.) 5