A Jövő Üzemmérnöke, 1985 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1985-01-01 / 1. szám
A Főiskolánkhoz méltó igényességgel írta dr lisch Ii László fölosztató ÚJ ÉV! Mögöttünk az elmúlt reményekkel, valóra vált és nem teljesült vágyakkal, s immár 1985 első kavartak középenta túl vagyunk. Vajon mit tartogat mindannyiunknak 1966, mit hoz az egyénnek és a Közösségnek! Milyen szándékokkal tervekkel és elhatározásokkal látunk hozzá az új feladatokhoz'! Milyen szellemi és anyagi tőkeink vannak az egyre igényesebb felanutok megvalósításához, hogy gyarapodjon főiskolánk és lehetőleg több legyen mindannyiunk közérzete? Sikerül-e oktató-nevelő munkánk központi feladatainak megoldására mindenkit meggyőzni, hogy megvalósulásuk nyomán jó üzemmérnökök kerüljenek ki főiskolánkról? Számos, az egyén és a közösség boldogulását meghatározó kérdés fogalmazódhat meg bennünk. Ezek jegyében köszöntöm fiatal főiskolánk okaitóit-dolgozóit és hallgatóit. E helyen is kívánok egyéni és közösségi terveik megvalósításához erőt, nem lanyhuló akaratot, jószándékot. Az 1984. évi összfőiskolai tevékenységünk vezérfonala és alapja a felsőoktatás fejlesztési terve, az új tantervek készítése ,és az új tanterv szerinti oktatás bevezetése volt. Ezzel egyidejűleg javítanunk kellett oktató-nevelő munkánkat és a hallgatókkal való kapcsolatunkat. Mindegyikünknek további erőfeszítéseket kellett tennünk tudományos előrehaladásunkért és minden vonatkozásban főiskolánk elismertségéért. Azt is célul tűztük ki, hogy az új követelményeknek megfelelően jobban kell gazdálkodnunk, fel kell tárni tartalékainkat és mozgósítani munkatársainkat a kezdeményezésre, hogy a szükséges fejlesztéseket időben, intézményünkhöz méltó igényességgel elvégezhessük. Ezekből a célkitűzésekből sok megvalósult, de nem minden. Az új tanterveink — összhangban az országos felsőoktatási fejlesztési célokkal — elkészültek, de nem állíthatjuk, hogy a tartalmi korszerűsítésben — igaz különböző okokból — mindent megtettünk. Csak példaként említem a legutóbbi■ — s talán a főiskolán eddig a legsikeresebb — ifjúsági parlamenten elhangzottakat, a megalapozott kritikus hallgatói észrevételeket oktatásunk — szerencsére egy-egy — fogyatékosságáról. Az oktatás-nevelés alapkérdése: a főiskola munkatársainak kapcsolata a hallgatókkal. Ezért jelöltük meg ennek fejlesztését az elmúlt évben. Sajnos az eredmény nem az, amit vártunk. Pedig ugyancsak elkelne még néhány hallgató és oktató közös kutató munkája a laborokban, az elmúlt évinél jóval több tanár, új arc a hallgatói rendezvényeken, s milyen jó lenne, ha többször nyitnák ránk a tanszéki ajtót a hallgaók! A megyei párt végrehajtóbizottsága elismeréssel véleményezte a főiskola tudományos, kutató-fejlesztő munkáját. Ez kötelező ösztönzést ad arra, hogy fejlődésünk e térén ne szenvedjen törést. Mi lesz a legfontosabb dolgunk 1985-ben? Szeretném, ha nem csak jelszóként értelmezve lebegne mindig szemünk előtt, hanem tetteinkben mindig jelen lenne: oktató-nevelő, tudományos munkánk, eredményességének növelése. Erre szólítanak fel a kongresszusi irányelvek, s bizonyosan a párt köztgő kongresszusa is ezt a feladatot jelöli meg. Ezért kell elkészítenünk a céljaink megvalósításának konkrét, mindenre kiterjedő intézményfejlesztési programját, amely hosszabb távra meghatározója lesz munkánknak. E programban megfogalmazzuk az olyan már elfogadott és elismert törekvéseket, mint a hallgatók önállóbb munkára, szakmára nevelése, az értelmiségi funkcióra való felkészítése és a véleményük kikérése az oktatók munkáját illetően. Itt természetesen hosszabb távra szóló feladatokról vann szó, de már ma vannak tennivalóink ezekben: így az új tantervek realizálásában, a folyamatos korszerűsítésben, a szaküzemmérnökképzés és a továbbképzés színvonalas ellátásában. Át kell tekintenünk az elmúlt években kialakított egyéni továbbképzési terveket, fel kell számolnunk az esetleges lemaradásokat, teljesítenünk kell tudományos fejlesztő munkánk egyéni és főiskolai programját. Tevékenységünk zavartalan ellátása érdekében gazdálkodásunkban egyre inkább érvényesülni kell erőink összpontosításának. Több területen új utakat is kell találnunk! Nem kis feladataink sikeres megoldása egyértelműen feltételezi a főiskolai pártszervezetek, a társadalmi szervek, az intézményi fórumok felelősségének és aktivitásának további növelését, munkájuk szervezettségének, demokratizmusának fejlesztését. Pártszervezeteink, készülve a közelgő pártkongresszusra, elérkeztek a vezetőségválasztások időszakához. A most záruló ötéves periódusban a különböző főiskolai tisztségviselők, a pártvezetőségek elismerésre méltó munkát végeztek. Mindig és mindenhol érezhető volt a főiskola, az egymás iránti felelősségérzet, a tenniakarás, is politikai, szakmai tudás. E nélkül aligha értük volna el eredményeinket. A következő napokban nagy felelősséggel kell döntenünk, az új ciklusra, a vezetőségek összetételéről! Egyrészről elengedhetetlen az elmúlt néhány év alatt legjobbjainkban összegyűlt tapasztalat, tudás megőrzése, kamatoztatása, másrészt viszont fontos a tisztségek betöltésére legalkalmasabb friss erők kiválasztása! Az intézményi munka végzésében, fejlesztésében alapvető a minden szinten elvárt maximális együttműködés és az erre való készség. Ez utóbbi kevés kivételtől eltekintve mindenkinél fellelhető, a közös munka gyakorlásában, az egyeztetésekben, de az egységes vélemény kialakításában időnként gond is akad. Biztos, hogy ezeket több figyelemmel, elmélyültebb munkával könnyen kiküszöbölhetjük. Reményekkel és nehéz feladatokkal teli évet kezdtünk. Legnagyobb reményünk, hogy az immár 40 éve megteremtett béke áldásait élvezve dolgozhatunk és alkothatunk a világ békét akaró nemzeteivel, népeivel egyetemben! Ez a legalapvetőbb feltétele létezésünknek! A többit mi magunk teremtjük meg egyéni és közösségi létünk becsületes alakításával formálásával, igényes és magasszintű munkálkodásunkkal. Ebben lelheti csak meg mindenki — gondjaival és problémáival egyetemben — tevékenységének eredményét és sikerét. MINDEZEK BETELJESÜLÉSÉHEZ kívánok az új évre is jó egészséget, békés alkotó, légkört minden kedves olvasónknak, a főiskola hallgatóinak és dolgozóinak! Xll. Világ proletárjai, egyesüljetek A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖK A 1002LFKEPSSI ÉS TÁVKÖZLÉSI MŰSZAKI FŐISKOLA LAPI ÉVFOLYAM, 1. SZÁM , 1935. JANUÁR H. ÁRA: 2,30 Ft 9 KWHHh nMBM A főiskolai tanács kihelyezett tanácsülést tartott 1984. december 10-én a Közlekedés- és Postaüzemi Intézet laboratóriumaiban. A tanácsülés célja az volt, hogy a tanács tagjai közelebbről is megismerjék a KPI-ben folyó oktató-nevelő munka feltételeit. Először a vasútüzemi laboratóriumot tekintették meg majd a postaüzemi, s végül a most épülő és az átadásra váró anyagmozgatási és csomagolási laboratóriumot. Ezek a laboratóriumok speciális feladatokat látnak el, különösen a vasútüzemi és postaüzemi latkorok melyek kizárólagos használói e karok hallgatói. Az anyagmozgatási és csomagolási labor elsődlegesen a gépjárműüzemi, de emellett a posta- és vasútüzemi szakos hallgatók képzését is jól ellátják. A vasútüzemi laboratóriumban dr. Kisbakonyi József intézeti igazgató köszöntötte a főiskolai tanács tagjait, egyben megköszönte azt az érdeklődést, megértést és segítséget, melyet a tanács az intézeti laboratóriumok létrehozásában nyújtott. Ezt követően a vasútüzemiosztály oktatói tájékoztatástadtak a laboratóriumban kialakult, és rendszeresen folyó oktató-nevelő munkáról, az oktatási programokról, melyek három fő csoportba sorolhatók. 1. Valamennyi berendezés szolgáltatásainak tételes megismertetése, vezetése. Ehhez rendelkezésre áll a hallgatóknak az egyes berendezések kezelési szabályzata. Ezzel egyidejűleg sajátítják el az egyes szolgálati helyek feladatait, sajátosságait és kapcsolati rendszerét. 2. A menetrendszerű közlekedés lebonyolítása. Az oktatási programok és a szükséges segédletek. ,a menetrend-a szolgálati helyek vá(folytatása 2. oldalon,. Laborlátogatáson a főiskolai tanács Mezei pártvégrehajtó bizottsági értékelés Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a KTMF tudományos és kulturális tevékenységének helyzetét, a termelő vállalatokkal kialakult kapcsolatának tapasztalatait és a további feladatokat. A VB megállapította, hogy a főiskola tudományos kutató tevékenysége tendenciájában erősödő és ezt a munkát egyre jobban igénylik a megye termelő vállalatai. Fontos népgazdasági érdekeket elégít ki ez a tevékenység. Mindezért a VB elismerését fejezte ki. Kínai küldöttség a Műszaki Főiskolán A Közlekedési Minisztérium és a MÁV vendége,ként kínai vasúti oktatásügyi küldöttség járt 1984. decmber 3-án főiskolánkon A nyolctagú delegáció vezetője Liu Seng Hua, észak-kínai egyetemi rektor, tagjai pedig a kínai vasúti közlekedési egyetemek, kutatóintézetek dolgozói, valamint a vasúti minisztérium tisztségviselői voltak. Dr. Koren Csaba, a főiskola főigazgatóhelyettese tájékoztatta a vendégeket a hallgatók tanulási körülményeiről a főiskolai képzésről. A Pártbizottságot választunk Pártunk XIII. kongresszusára készülve az alapszervezetünkben befejeződtek a beszámoló taggyűlések. A beszámolók a valóságnak megfelelő képet adtak az ötéves munkáról, kritikusan és önkritikusan tárták fel a politikai, irányító, szervező és ellenőrző munka eredményeit és gyengeségeit, reálisan minősítették az egyes párttagok munkáját és ezzel jól alapozták meg az összevont beszámoló taggyűlést. A beszámoló taggyűlések az értékeléssel egyidőben megfogalmazták a következő időszak fő feladatait és ezzel útmutatást adtak a januárban megválasztandó vezetőségeknek. A taggyűléseken megválasztott jelölő bizottságok igen nagy és lelkiismeretes munkát végeztek az elmúlt időszakban. Személyes beszélgetést folytattak valamennyi párttaggal — több alapszervezetünknél nem is egy alkalommal — és így alakították ki javaslataikat a titkár és a vezetőségi tagok személyére vonatkozóan. A jelölő bizottságok tagjaival beszélgetve a párttagok nemcsak egyéni véleményüket, de munkatársaikét is tolmácsolhatták és javaslatukkal sokszor tolmácsolták is. Ez azt jelenti, hogy a jelölő bizottságok javaslatai az illetékes elv legszélesebb körének álláspontjára támaszkodnak. Javaslataikat az alapszervezetek taggyűlései január 3-a és 10-e között vitatják meg és titkos szavazással bízzák meg a tisztségviselőket a következő ötéves ciklusra. A jelölő bizottságok elnökeinek tevékenysége még nem fejeződött és nem fejeződik be az alapszervezeti választással sem. Ők készítik elő ugyanis a január 24-én tartandó öszszevont taggyűlésre is a jelölést. Ennek a munkának új vonása, hogy nem pártvezetőség, hanem pártbizottság választását kell előkészíteniük. Az MSZMP Győr városi és Győr-Sopron megyei Bizottsága javaslatára a KB jóváhagyásával ugyanis a műszaki főiskolák közül elsőnek főiskolánkon pártbizottságot választunk. Ez a megtisztelő döntés egyrészt elismerése annak a munkának, amelyet a főiskola pártszervezete és természetesen a főiskola valamennyi dolgozója végzett, másrészt fokozott bizalom és növekvő követelmény pártszervezetünk iránt. A felsőbb pártszerv döntése alapján 27 tagú pártbizottságot választunk az összevont taggyűlésen. Az a tény, hogy a pártbizottságot a teljes párttagság választja meg különös felelősséget rá mindnyájunkra. Célszerű, ha a pártbizottságba javasolt jelöltek lehetőleg azok közül kerülnek ki, akik valamilyen vezetői szinten, vagy alapszervezeti vezetőségben, társadalmivagy tömegszervezeti vezetőségben már eddig is bebizonyították képességeiket. Arra kell törekednünk, hogy közmegbecsülésnek örvendő, az új iránt fogékony, munkájukat szerető és jól végző, politikailag képzett és tisztánlátó elvtársainkat delegáljuk a pártbizottságba. Olyanokat, akik megfelelően és felelősségük tudatában vesznek részt pártszervezetünk irányításában. A pártbizottság 7 tagú végrehajtóbizottságot választ, a pártszervezet munkáját függetlenített titkár vezeti majd. jelölő bizottság és valamennyiünk felelőssége, hogy a tisztségviselők a legkiválóbb párttagok közül kerüljenek ki, akik képesek lesznek arra, hogy a XIII. kongresszus határozatait minden területen és minden szinten helyesen értelmezzék, képviseljék, szervezzék azok végrehajtását és ellenőrizzék megvalósulásukat. Fodor László a pártvezetőség titkára