A Jövő Üzemmérnöke, 1985 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1985-01-01 / 1. szám

4. B Koppány Attila: SZENTENDRE I A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 1985. JANUÁR Változó módszerek a közművelődésben A felsőoktatási reformok új feladatokat határoztak meg az értelmiségi képzés folyamatában. Változtak az intézményi belső tevékenység szervezésének, irányításának módszerei. A legutóbbi felsőoktatási közművelődési konferencián megfo­galmazódtak az átalakult és demokratikusabb főiskolai, egyye­tül­i kulturális tevékenység szervezésének új elemei, Írá­sunkban az új elképzelésekről szólunk. ■Középpontba került a­zzakmai műveltség és a szakma aktív, színvonalas műveléséhez szükséges álta­lános műveltség megújításá­nak, továbbadásának kérdé­se. A legbiztosabb alap hall­gatóink számára is a szak­nak megfelelő területen a műszaki tudomány kellő szintű elméleti és gyakorlati ismerete. A közművelődési szervezet az öntevékenység, ez egyéni és közösségi akti­vitás segítője. Intézményünkben a KIÍSZ­­Klub programjainak, a szak­mai előadások jellegének ki­alakításában , véleményünk szerint teljes mértékben ér­vény­ül az öntevékenység. Saj­nos szakmai témákból csak a KGI néhány oktató­jával együttműködve tudunk­­ kiadásokat, konzultációkat rendezni. Hallgatóinkat mind nehe­­z­ebb bevonni a kiscsoportok munkájába (szakkörök, klubok). A közösségek kiala­kulását nehezítik a hallga­tók eddigi tapasztalatai, az órarend és a tanulmányi kö­telezettségek. Spontán kis­csoport alakításra — hason­lóan a többi intézményhez — elvétve volt példa (nálunk így alakult­ meg a társastánc csoport). Az irányelv közép­ponti gondolatként a demok­­ratizmust és az öntevékeny­­séget jelöli­ meg.­­ Az önálló döntés a kiscso­portok esetében kiterjed a tevékenységüket érintő min­den kérdésre. Nem változik a bizottságok tevékenységi köre, a képviseleti forma. Az operatív irányító munkát a közművelődési titkárság látja el. Az anyagi háttér biztosítása mellett a titkár­ság csak a csoportok tevé­kenységének külső szabályo­zását végzi. Az anyagi esz­közök felosztásában a jövő­ben lényegi szerepük lesz a kiscsoportoknak. Véleményünk szerint az új elvek nem jelentenek intéz­ményünk esetében az eddigi­ektől teljesen eltérő tevé­kenységet és feladatokat. Jobban kell figyelnünk az ú­j közösségalakítási igényekre, a szórakoztatás és a hagyo­mányos kulturális tevékeny­ség összhangjára. A többi felsőoktatási intézménnyel­ • ellentétben nálunk nincsenek nagy hagyományai a tanter­ven kívüli szakmai előadá­soknak. Az eddigi, kevés számú, programok bizonyí­tották, hogy a hallgatók nagy kedvvel vesznek részt olyan elméleti és gyakorlati foglalkozásokon, amelyek a képzés határterületéről kö­zölnek új ismereteket. Figyelemre méltó fontos kérdés a hallgatók és a kör­nyezet (város) kölcsönhatása, kapcsolata. Tapasztalatunk szerint az­ itteni főiskolások nem használják ki a városi lehetőségeket (szakmai szer­vezetek, kulturális intézmé­nyek), egy részük a szórako­zás lehetséges helyszínein kívül nem ism­eri Gyűrt. En­nek megváltoztatása nem csak közművelődési érdek. Ortovay László Winkler Csaba SZABADPOLC Volkov, D.­r. HU­LLÁ­MŰ AJT­ÓMŰ­VEII. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1934. A korszerű mechanikus haj­tóművek egyik fajtája a fo­­g­askerék-h­ullámhaj­tómű. A mon­o­­grá­fia bemutatja a ha­jó­­művek szerkezetét és működé­si elvét, üzemmódjaikat, szer­kezeti­­ vázlataikat, a hajtómű minőségi jellemzői közötti ösz­­s­ze­legeseket, valamint az ele­mekben jelentkező terhelési és feszültségeloszlást. Tárávál­ja még a könyv a hajtóművek számítását, syártását, alkalma­zási lehetőségeit, a kísérletek eredményeit és­ a kifáradási problémákat. Bronnikov. P. I. TÉRFI.r.MES ÉPÍTÉSI RENDSZEREK. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1984. A szerző könyvében a Szov­jetunióban szerzett tapasztala­táról számol be. Ismerteti a térelemes épületek tervezési és építészeti megvalósulását, fog­lalkozik a szerkezeti megoldá­sokkal, a közműellátással és az épületgépészeti berendezések­kel. Tárgyalja a térelemek gyártástechnológiáját, szállítá­sát és szerelését, valamint a gazdasági vonatkozásokat, a térelemes együttesek tervezési felzítéseit. . 1 Moczala, Helmut : TÖRPE VILLAMOS MOTOROK IS A­LKA­LM­AZ­ÁS­AIK. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1.­’L A törpe villamos motorokat sokféle berendezés haj­tó eleme­ként­ használják. A szerző a bevezetőben a törpegépes haj­tásokkal kapcsolatos megfőni...­­.lásokat említi. Négy fejezetben a forgó mezős, két fejezetben a kommutátoros motorokat mu­tatja be. A további fejezetek az aktuális elektronikai fej­lesztésekkel foglalkoznak, majd a méréstechnikát, a zaj és rezgés­ problémákat tárgyalja. A kötet ipari felhasználóknak szól és a megfelelő megoldások ki­választásához ikivált segítséget adni. Szalai Miklós NYOMTATOTT ÁRAMKÖRT LAPOK AMATŐRÖKNEK. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1934. A szerző ismerteti a beve­zetőben a korszerű alkatré­szekhez szükséges nyomtatott áramköri lapok előállítását és szerelését, valamint a túzborí­­tási alaplemezeket. Bemutatja a nyomtat­t áramköri kár­tyákba beépíthető különféle al­katrészeket, a beépítés­­ lógásait és tudnivalóit. Foglalkozik a nyomtatott áramköri kártyák és lapok tervezésével és ismer­teti­­előállításuk menetét,­­és zá­rófejezet részletesen leírja a nyomtatott áramköri lapok sze­relési munkáit. Az indiai zene varázsában Koncert a KISZ-k­lubban Ritka élményben volt ré­szük azoknak, akik 1991. decemberben a klubban meg­hallgatták az indiai klasszi­kus zenét játszó magyar „Calcutta Trió’’ együttesét. A belépőt már az első pil­lanatban megragadta a lát­­­vány. Az együttes tagjai egy szőnyeggel letakart magasí­tott színpadon----mint egy mesebeli varázsszőnyegen — helyezkedtek el , keleti ülő­­tartásban és különleges, rit­kán látott hangszereiket pró­bálták, majd bemutatkoz­­tak: — Kozma András szitáé. — Lantos Zoltán sivar­­manjak­. — Szalai Péter tabla. Vessünk egy pillantást az egzotikus hangszerekre is. A szitár, hárfa szerű húros hangszer, gyönyörű m­el­en népművészettől ékes, csont­­faragásokkal díszített A lo­pótökből készített „sivárz manjari”-t talán a hegedű­höz lehetne hasonlítani, de rajta sokkal érzékibb, mé­lyebb szinte fájdalmas han­gokat is ki lehet csalogatni. A tabló pedig a dob megfe­lelője, csak rajta nem­ ütők­kel, hanem kézzel, ujjakkal és tenyérrel játszanak. S meg annyit róluk: Ezek, az­ együttes számára Indiában készített mesterhangszerek. A színpad közepén pará­nyi füstölő ontja magából a hódító méz-szerű szántás­fa illatot, amely szintén a ze­néhez , tartozik. A közel kétórás koncert alatt szinte megállt az idő. A sivar-manjari széles zenei skáláján, magasabb­ mély hangjaival, váltakozó ütemé­vel hol halkan suttogott du­ruzsolt, hol erőteljesen, ki-, hívóan zengett, hol fájdal­masan szólt, szinte sírt a hangszer. A szitár lágyan ölelte körül finom dallamá­val a sivar-manjari szóló­ját, majd ki-ki bontakozott bemutatva saját csodálatos zenei világá­t is. A tabló in­kább kísérő szerepet játszott, be-bekapcsolódva, majd élet­re kelve szólt, mint a szív­dobbanás hol gyorsuló, hol lassuló hangjai. Akinek sikerült bekapcso­lódnia ebbe a ringató, me­ditatív hangzásvilágba , az­ a hétköznapok „zajos” és néha fülsértő zenéi elől egy­más elvontabb szférába ke­rült. Ez a zene elgondolko­­zásra, mélyebb értelmezésre késztet, az emberben ilyen­kor rengeteg dolog villan fel, végiggondol és újra átél ve­le történt eseményeket, eszé­be jutnak a világ kérdései. A koncerten két „Rágá”-t és egy „Dhun”-t hallottunk. A „Rága” a klasszikus indi­ai zene népi elemeket, dalo­kat feldolgozó alapdarabja, élő, valóságos személy lényé­nek, szellemének eljátszása, a távolitól a közeli, és nyu­­godtabb lassúbb hangoktól a dinamikus felé haladva. A műsor után megkértem a trió tagjait beszéljenek az együttesről és erről a zené­ről. Lantos Zoltán: — A Calcutta Trio­ 6 éve alakult, s azóta­­több tagcse­rén, változáson ment­­át. Mostani tagjai közül mind­egyikük rövidebb-hosszabb időt töltött Indiában. Leg­utóbb fél évig­­ voltunk együtt Delhiben- s koncertet adtunk az országban. Klasz­­szikus indiai zenét játszunk, s ez olyan meditatív jellegű, olyan mélységei vannak amelyben el lehet és el is kell issérülni, hogy jól tud­junk játszani. Az indiai élet­, szemlélet, mentalitás filozó­fia egészen­ más mint az európai, ezért itt sokan ne­hezen vagy egyáltalán nem „értik” ezt a zenét. Vallás is van ebben a zenében, hiszen az indiai embert az élet minden területén áthatja a vallás. Ez régebben temp­lomi zene volt ,— ezért van a füstölő is. Ez egy ősi ha­gyományokon alapuló zenei nyelvezet, s mint a nyelv beszéde — ki tudja fejezni magát sokféle szálon elin­dul, majd a különböző hang­zások egy ponton találkoz­nak, újra elválnak és megint­­ találkoznak. Mint egy kör­forgás. Örültünk, hogy ilyen lelkes és jó közönség előtt játszhattunk, hiszen az nagy dolog, ha a művész és a kö­­zönség együttműködik Ne­künk pedig nagyon fontos a koncentrálás, a beleélés, és a jó közönség. Reméljük, még találko­zunk. Juhász Zsolt­t­al Százh­uszon­h­atan adtak vért 1984. december 4.-én ön­kéntes véradás volt a főis­kolán. Tiszteletre és hálára méltó az a készség, mellyel a hallgatók és a dolgozók egyaránt részt vettek a vér­adáson. A hallgatók­ — szó szerint — sok esetben két zárthelyi megírása között jöttek, az oktatók és nem oktatók ,pedig az év végi hajrá közepette szakítottak időt a véradásra. SZÁZHUSZONHAT­AN ADTAK VÉRT. Sajnos mindenki nevét nem sorolhatjuk fel, de a szervezésben önként segített pl. Szendrey Rózsa, Nacsa László és Lestyán Julianna. A dolgozók közül sokszo­ros véradók: Bucsi­cs Rita, Dorozs András, Ercsey Esz­ter, Etl Zoltánné, Józsi Ottó, Németh Ferenc, Petényi Zsolt, Sifter Ferencné, Sinay­­né Patkó Klára, Tüske Rozá­lia. A hallgatók között is sok volt az ismételt véradó. Köszönet érte! 40 éve tü­rtént a víír­uszakindu­lása 1945. január. Az új év első napjaiban már érezhetővé váltak Győrben a front közeledtének kedvezőt­len hatásai. Mind kevesebb élelmiszer jutott a polgári lakosságnak, az egészségügyi ellátás lényegesen rosszabbo­dott. Súlyosbította a helyze­tet a nagyszámú menekült is. A többszörös felhívás el­lenére a Németországba való áttelepülés nem vált vonzó­vá. A bizonytalanság és a félelem határozta meg 1945. januárját. A mindinkább zsugorodó nyilas Magyaror­szágon a jogrend és bizton­ság teljesen összeomlott. A fegyveres nyilas csoportok és német egységek önhatal­múlag szabták ki a katona­szökevényekre és más álta­luk gyanúsnak tartott embe­rekre a büntetést. Megyénkben is nagy iram­ban sorozták s telepítették Nyugatra a leventéket. A szülők megnyugtatására a sorozó bizottságok közölték, hogy a kitelepítés csak a ki­képzés időtartamára szól (a többség csak a felszabadulás után, a hadifogság idejének letöltésével került haza). .,A szülők megnyugtatására kö­zöljük, hogy a leventék Né-­­metországban légvédelmi ki­képzést kapnak, katonai ne­velésben részesülnek, és en­nek megtörténte után, hazá­jukba viszatérve, a légvéde­lemnél igénybe vett magyar honvédséget fogják­ felválta­ni. Felügyeletükről és lelki nevelésükről magyar katona­tisztek gondoskodnak.” (rész­let a leventék mozgósításá­ra kiadott felhívásból)­­ 1945. január 20-tól — a közhangulat feltérképezésére és a lakosság háborúellenes tetteinek megakadályozására — Hajni Péter, a­­hírhedt po­litikai nyomozó és beosztot­tai járták a nyilasok igazga­­­­tása alatti városokat, falva­kat. Egyik jelentésük alap­ján is képet alkothatunk a közhangulat romlásáról. „A dolgozó munkásság hangulata aggodalomra ad okot, ami abban leli magya­rázatát, hogy a hadi üzemi al­kalmazottak ez ideig szövet­kezeti úton mindennel el voltak látva, a közelmúltban azonban — a­­beszerzési ne­hézségek miatt — már hiányt szenvednek a legfontosabb közszükségleti cikkekben.” Lengyel Alfréd győri levél­táros és helytörténész is­­ megemlíti tanulmányában, hogy az 56 győri hadiüzem 80 százaléka a bombázások miatt leállt, s a nyersanyag és az energia hiánya is gá­tolta a termelést. (Folytatjuk) tv. cs.

Next