A Jövő Üzemmérnöke, 1985 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1985-01-01 / 1. szám
4. B Koppány Attila: SZENTENDRE I A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 1985. JANUÁR Változó módszerek a közművelődésben A felsőoktatási reformok új feladatokat határoztak meg az értelmiségi képzés folyamatában. Változtak az intézményi belső tevékenység szervezésének, irányításának módszerei. A legutóbbi felsőoktatási közművelődési konferencián megfogalmazódtak az átalakult és demokratikusabb főiskolai, egyyetüli kulturális tevékenység szervezésének új elemei, Írásunkban az új elképzelésekről szólunk. ■Középpontba került azzakmai műveltség és a szakma aktív, színvonalas műveléséhez szükséges általános műveltség megújításának, továbbadásának kérdése. A legbiztosabb alap hallgatóink számára is a szaknak megfelelő területen a műszaki tudomány kellő szintű elméleti és gyakorlati ismerete. A közművelődési szervezet az öntevékenység, ez egyéni és közösségi aktivitás segítője. Intézményünkben a KIÍSZKlub programjainak, a szakmai előadások jellegének kialakításában , véleményünk szerint teljes mértékben érvényül az öntevékenység. Sajnos szakmai témákból csak a KGI néhány oktatójával együttműködve tudunk kiadásokat, konzultációkat rendezni. Hallgatóinkat mind nehezebb bevonni a kiscsoportok munkájába (szakkörök, klubok). A közösségek kialakulását nehezítik a hallgatók eddigi tapasztalatai, az órarend és a tanulmányi kötelezettségek. Spontán kiscsoport alakításra — hasonlóan a többi intézményhez — elvétve volt példa (nálunk így alakult meg a társastánc csoport). Az irányelv középponti gondolatként a demokratizmust és az öntevékenységet jelöli meg. Az önálló döntés a kiscsoportok esetében kiterjed a tevékenységüket érintő minden kérdésre. Nem változik a bizottságok tevékenységi köre, a képviseleti forma. Az operatív irányító munkát a közművelődési titkárság látja el. Az anyagi háttér biztosítása mellett a titkárság csak a csoportok tevékenységének külső szabályozását végzi. Az anyagi eszközök felosztásában a jövőben lényegi szerepük lesz a kiscsoportoknak. Véleményünk szerint az új elvek nem jelentenek intézményünk esetében az eddigiektől teljesen eltérő tevékenységet és feladatokat. Jobban kell figyelnünk az új közösségalakítási igényekre, a szórakoztatás és a hagyományos kulturális tevékenység összhangjára. A többi felsőoktatási intézménnyel • ellentétben nálunk nincsenek nagy hagyományai a tanterven kívüli szakmai előadásoknak. Az eddigi, kevés számú, programok bizonyították, hogy a hallgatók nagy kedvvel vesznek részt olyan elméleti és gyakorlati foglalkozásokon, amelyek a képzés határterületéről közölnek új ismereteket. Figyelemre méltó fontos kérdés a hallgatók és a környezet (város) kölcsönhatása, kapcsolata. Tapasztalatunk szerint az itteni főiskolások nem használják ki a városi lehetőségeket (szakmai szervezetek, kulturális intézmények), egy részük a szórakozás lehetséges helyszínein kívül nem ismeri Gyűrt. Ennek megváltoztatása nem csak közművelődési érdek. Ortovay László Winkler Csaba SZABADPOLC Volkov, D.r. HULLÁMŰ AJTÓMŰVEII. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1934. A korszerű mechanikus hajtóművek egyik fajtája a fogaskerék-hullámhajtómű. A monográfia bemutatja a hajóművek szerkezetét és működési elvét, üzemmódjaikat, szerkezeti vázlataikat, a hajtómű minőségi jellemzői közötti öszszelegeseket, valamint az elemekben jelentkező terhelési és feszültségeloszlást. Táráválja még a könyv a hajtóművek számítását, syártását, alkalmazási lehetőségeit, a kísérletek eredményeit és a kifáradási problémákat. Bronnikov. P. I. TÉRFI.r.MES ÉPÍTÉSI RENDSZEREK. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1984. A szerző könyvében a Szovjetunióban szerzett tapasztalatáról számol be. Ismerteti a térelemes épületek tervezési és építészeti megvalósulását, foglalkozik a szerkezeti megoldásokkal, a közműellátással és az épületgépészeti berendezésekkel. Tárgyalja a térelemek gyártástechnológiáját, szállítását és szerelését, valamint a gazdasági vonatkozásokat, a térelemes együttesek tervezési felzítéseit. . 1 Moczala, Helmut : TÖRPE VILLAMOS MOTOROK IS ALKALMAZÁSAIK. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1.’L A törpe villamos motorokat sokféle berendezés hajtó elemeként használják. A szerző a bevezetőben a törpegépes hajtásokkal kapcsolatos megfőni....lásokat említi. Négy fejezetben a forgó mezős, két fejezetben a kommutátoros motorokat mutatja be. A további fejezetek az aktuális elektronikai fejlesztésekkel foglalkoznak, majd a méréstechnikát, a zaj és rezgés problémákat tárgyalja. A kötet ipari felhasználóknak szól és a megfelelő megoldások kiválasztásához ikivált segítséget adni. Szalai Miklós NYOMTATOTT ÁRAMKÖRT LAPOK AMATŐRÖKNEK. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1934. A szerző ismerteti a bevezetőben a korszerű alkatrészekhez szükséges nyomtatott áramköri lapok előállítását és szerelését, valamint a túzborítási alaplemezeket. Bemutatja a nyomtatt áramköri kártyákba beépíthető különféle alkatrészeket, a beépítés lógásait és tudnivalóit. Foglalkozik a nyomtatott áramköri kártyák és lapok tervezésével és ismertetielőállításuk menetét,és zárófejezet részletesen leírja a nyomtatott áramköri lapok szerelési munkáit. Az indiai zene varázsában Koncert a KISZ-klubban Ritka élményben volt részük azoknak, akik 1991. decemberben a klubban meghallgatták az indiai klasszikus zenét játszó magyar „Calcutta Trió’’ együttesét. A belépőt már az első pillanatban megragadta a látvány. Az együttes tagjai egy szőnyeggel letakart magasított színpadon----mint egy mesebeli varázsszőnyegen — helyezkedtek el , keleti ülőtartásban és különleges, ritkán látott hangszereiket próbálták, majd bemutatkoztak: — Kozma András szitáé. — Lantos Zoltán sivarmanjak. — Szalai Péter tabla. Vessünk egy pillantást az egzotikus hangszerekre is. A szitár, hárfa szerű húros hangszer, gyönyörű melen népművészettől ékes, csontfaragásokkal díszített A lopótökből készített „sivárz manjari”-t talán a hegedűhöz lehetne hasonlítani, de rajta sokkal érzékibb, mélyebb szinte fájdalmas hangokat is ki lehet csalogatni. A tabló pedig a dob megfelelője, csak rajta nem ütőkkel, hanem kézzel, ujjakkal és tenyérrel játszanak. S meg annyit róluk: Ezek, az együttes számára Indiában készített mesterhangszerek. A színpad közepén parányi füstölő ontja magából a hódító méz-szerű szántásfa illatot, amely szintén a zenéhez , tartozik. A közel kétórás koncert alatt szinte megállt az idő. A sivar-manjari széles zenei skáláján, magasabb mély hangjaival, váltakozó ütemével hol halkan suttogott duruzsolt, hol erőteljesen, ki-, hívóan zengett, hol fájdalmasan szólt, szinte sírt a hangszer. A szitár lágyan ölelte körül finom dallamával a sivar-manjari szólóját, majd ki-ki bontakozott bemutatva saját csodálatos zenei világát is. A tabló inkább kísérő szerepet játszott, be-bekapcsolódva, majd életre kelve szólt, mint a szívdobbanás hol gyorsuló, hol lassuló hangjai. Akinek sikerült bekapcsolódnia ebbe a ringató, meditatív hangzásvilágba , az a hétköznapok „zajos” és néha fülsértő zenéi elől egymás elvontabb szférába került. Ez a zene elgondolkozásra, mélyebb értelmezésre késztet, az emberben ilyenkor rengeteg dolog villan fel, végiggondol és újra átél vele történt eseményeket, eszébe jutnak a világ kérdései. A koncerten két „Rágá”-t és egy „Dhun”-t hallottunk. A „Rága” a klasszikus indiai zene népi elemeket, dalokat feldolgozó alapdarabja, élő, valóságos személy lényének, szellemének eljátszása, a távolitól a közeli, és nyugodtabb lassúbb hangoktól a dinamikus felé haladva. A műsor után megkértem a trió tagjait beszéljenek az együttesről és erről a zenéről. Lantos Zoltán: — A Calcutta Trio 6 éve alakult, s azótatöbb tagcserén, változáson mentát. Mostani tagjai közül mindegyikük rövidebb-hosszabb időt töltött Indiában. Legutóbb fél évig voltunk együtt Delhiben- s koncertet adtunk az országban. Klaszszikus indiai zenét játszunk, s ez olyan meditatív jellegű, olyan mélységei vannak amelyben el lehet és el is kell issérülni, hogy jól tudjunk játszani. Az indiai élet, szemlélet, mentalitás filozófia egészen más mint az európai, ezért itt sokan nehezen vagy egyáltalán nem „értik” ezt a zenét. Vallás is van ebben a zenében, hiszen az indiai embert az élet minden területén áthatja a vallás. Ez régebben templomi zene volt ,— ezért van a füstölő is. Ez egy ősi hagyományokon alapuló zenei nyelvezet, s mint a nyelv beszéde — ki tudja fejezni magát sokféle szálon elindul, majd a különböző hangzások egy ponton találkoznak, újra elválnak és megint találkoznak. Mint egy körforgás. Örültünk, hogy ilyen lelkes és jó közönség előtt játszhattunk, hiszen az nagy dolog, ha a művész és a közönség együttműködik Nekünk pedig nagyon fontos a koncentrálás, a beleélés, és a jó közönség. Reméljük, még találkozunk. Juhász Zsolttal Százhuszonhatan adtak vért 1984. december 4.-én önkéntes véradás volt a főiskolán. Tiszteletre és hálára méltó az a készség, mellyel a hallgatók és a dolgozók egyaránt részt vettek a véradáson. A hallgatók — szó szerint — sok esetben két zárthelyi megírása között jöttek, az oktatók és nem oktatók ,pedig az év végi hajrá közepette szakítottak időt a véradásra. SZÁZHUSZONHATAN ADTAK VÉRT. Sajnos mindenki nevét nem sorolhatjuk fel, de a szervezésben önként segített pl. Szendrey Rózsa, Nacsa László és Lestyán Julianna. A dolgozók közül sokszoros véradók: Bucsics Rita, Dorozs András, Ercsey Eszter, Etl Zoltánné, Józsi Ottó, Németh Ferenc, Petényi Zsolt, Sifter Ferencné, Sinayné Patkó Klára, Tüske Rozália. A hallgatók között is sok volt az ismételt véradó. Köszönet érte! 40 éve türtént a vííruszakindulása 1945. január. Az új év első napjaiban már érezhetővé váltak Győrben a front közeledtének kedvezőtlen hatásai. Mind kevesebb élelmiszer jutott a polgári lakosságnak, az egészségügyi ellátás lényegesen rosszabbodott. Súlyosbította a helyzetet a nagyszámú menekült is. A többszörös felhívás ellenére a Németországba való áttelepülés nem vált vonzóvá. A bizonytalanság és a félelem határozta meg 1945. januárját. A mindinkább zsugorodó nyilas Magyarországon a jogrend és biztonság teljesen összeomlott. A fegyveres nyilas csoportok és német egységek önhatalmúlag szabták ki a katonaszökevényekre és más általuk gyanúsnak tartott emberekre a büntetést. Megyénkben is nagy iramban sorozták s telepítették Nyugatra a leventéket. A szülők megnyugtatására a sorozó bizottságok közölték, hogy a kitelepítés csak a kiképzés időtartamára szól (a többség csak a felszabadulás után, a hadifogság idejének letöltésével került haza). .,A szülők megnyugtatására közöljük, hogy a leventék Né-metországban légvédelmi kiképzést kapnak, katonai nevelésben részesülnek, és ennek megtörténte után, hazájukba viszatérve, a légvédelemnél igénybe vett magyar honvédséget fogják felváltani. Felügyeletükről és lelki nevelésükről magyar katonatisztek gondoskodnak.” (részlet a leventék mozgósítására kiadott felhívásból) 1945. január 20-tól — a közhangulat feltérképezésére és a lakosság háborúellenes tetteinek megakadályozására — Hajni Péter, ahírhedt politikai nyomozó és beosztottai járták a nyilasok igazgatása alatti városokat, falvakat. Egyik jelentésük alapján is képet alkothatunk a közhangulat romlásáról. „A dolgozó munkásság hangulata aggodalomra ad okot, ami abban leli magyarázatát, hogy a hadi üzemi alkalmazottak ez ideig szövetkezeti úton mindennel el voltak látva, a közelmúltban azonban — abeszerzési nehézségek miatt — már hiányt szenvednek a legfontosabb közszükségleti cikkekben.” Lengyel Alfréd győri levéltáros és helytörténész is megemlíti tanulmányában, hogy az 56 győri hadiüzem 80 százaléka a bombázások miatt leállt, s a nyersanyag és az energia hiánya is gátolta a termelést. (Folytatjuk) tv. cs.