A Jövő Üzemmérnöke, 1986 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1986-01-01 / 1. szám

A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKEm k közlekedési és iftifiarsi aflszm föiskou i&pfi XIV. ÉVFOLYAM, 1.SZÁM , 1986. JANUÁR P Ára: 2,30 Ft Az országban egyedülálló Elkészült a szállítási csomagolási laboratórium Az utóbbi időben több na­pilapban olvashattunk, a te­levízióban láthattunk hír­adást arról, hogy 1985 de­cember 4-én dr. Nagy Ervin miniszterhelyettes (KM) és a szakma több neves szakte­kintélyének jelenlétében üzembe helyezték főiskolán­kon a szállítási csomagolás­vizsgáló laboratóriumot. In­tézményünk e legújabb la­boratóriuma a 7. sz. Posta­hivatal és a kertészet közöt­ti AGROVÁZ szerkezetű épületben található. (Az épü­let ezenfelül még más labo­ratóriumokat is tartalmaz.) Ilyen laboratórium ha­zánkban első ízben létesült. Az itt végezhető kísérletek­kel és vizsgálatokkal olyan nagyságú árukárok előzhetők meg, amelyek a létrehozás költségeit többszörösen meg­haladhatják. A most átadott laborató­rium a KPI eredeti tervek szerint kialakítandó Anyag­­mozgatási laboratóriumának része. A labort befogadó épü­let főiskolai beruházás volt. A laboratóriumban levő gé­peket, műszereket az ÁCSI, a KM és a FÖSPED által nyújtott célirányos megbízá­sos munkák terhére és az OMFB részéről adott pénz­ügyi támogatásból, hitelből szereztük be, illetve készítet­tük el. Az épület és a többi egyedi vizsgálóberendezés tervezését főiskolai oktatók végezték. A laboratórium ki­alakítását a vizsgálati tech­nológiákat dr. Pánczél Zol­tán főiskolai docens tervez­te, a létesítmény határidőre és a kitűzött céloknak meg­felelő létrejötte az ő kitartó, lelkes és hozzáértő munká­ját dicséri. A szállítás, rakodás közben a megtermelt­ áruk igen te­kintélyes hányada károsodik más, a rossz árurögzítés vagy a közlekedési ág, szállítási technológia helytelen megvá­lasztása miatt. A kár nagy­sága éves szinten hazánkban milliárdos nagyságrendű. A vállalatok egy része a pon­tos igénybevételek és terve­zési módszerek ismeretének hiányában­­ „túlcsomagolás­­sal” védekezik, ami szintén jelentős veszteségeket okoz. Igen fontos érdekek fűződnek tehát a leggazdaságosabb csomagolási mód meghatáro­zásához. A laborban felállí­tott berendezések alkalma­sak a szállítás, rakodás és tárolás során fellépő me­chanikus (és a közeljövőben remélhetőleg már a klima­tikus) igénybevételek szimu­lálására, mérésére és elemzé­sére. A laboratórium jelenlegi kiépítettségében már alkal­mas színvonalas kutató- fej­lesztő munkák végzésére, ipari megbízások teljesítésé­reg az elégtelen csomagék­re. A labor legfontosabb fel­adatát a hallgatók gyakorla­ti oktatását most még csak korlátozottan képes ellátni, ehhez még be kell szerelni a fűtést, az álmennyezetet, gondoskodni kell az oktató­­helyiség bútorzatáról stb. A teljes anyagmozgatási labo­ratórium kiépítéséhez is még néhány műszer, berendezés beszerzésére van szükség (klímakamera, gyorsfilmfel­vevő stb.) Reméljük, hogy a tárca az érdekelt vállalatok és nem utolsósorban a főis­kola további megértő támo­gatásával terveinket hama­rosan megvalósíthatjuk és azt az országban egyedülálló laboratóriumot az oktatási területen is teljes mértékben hasznosíthat­juk. Dr. Hirkó Bálint A tervező a laborban (Fotó: Sándor István Z­ár­studatom­tudományi előadás Néhány hónappal ezelőtt alakult meg a Magyar Szocioló­giai Társaság Kisalföldi Szakosztálya dr. Bakos László ve­zetésével. A szakosztály neves társadalomkutatók meghívá­sával előadássorozatot szervez, amelynek főiskolánk ad ott­hont. A szakosztály legutóbbi ülésén 1985. december 13-án Módra László kandidátus az utóbbi időben sokat vitatott struktúrafogalom tisztázását segítette elő elképzelésének vázolásával. Koncepciójának lényege: az alapstruktúra a társadalom által betöltött funkciókon nyugszik, és ezeknek viszonylagos önálló­sággal kell rendelkeznie. Kelet-Európában — történeti okok miatt — a modernizá­ció úgy ment végbe, hogy a struktúrák önállósodása megakadt, a politika minden más struktúrát maga alá rendelt, ily módon egyetlen alrendszer sem tudja sajátos feladatát megfelelő módon ellátni, a politika sem, mert olyasmit vállalt magára, ami nem az ő feladata. A moder­nizáció elkerülhetetlenné te­szi a struktúrák ,,profiltisztí­tását”, a politika illetékessé­gi területének újragondolá­sát. A szakosztály következő vendége Cseh-Szombati László az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgató­ja lesz. Emlékezés dr. Csanádi Györgyre Koszorúk az emléktáblára A KTMF állami- és párt­vezetése a Közlekedéstudo­mányi Egyesület helyi cso­portjával közösen 1985. de­cember 17-én, a Csanádi em­léktábla felállításának 10. évfordulója alkalmából em­lékünnepélyt tartott. Dr. Kis­­celli László főigazgató kö­szöntötte a meghívott vendé­geket, a megjelent oktatókat és hallgatókat. Az ünnepi megemlékezést dr. Kerkápoly Endre tan­székvezető egyetemi tanár, a KTE elnöke tartotta. Beve­zetőjében arról beszélt, hogy 1951-től dr. Csanádi György haláláig közvetlen munka­társaként dolgozott, így al­kalma volt nemcsak szakmai, szervezői, oktatói és tudomá­nyos munkásságát megis­merni, hanem emberi tulaj­donságait is értékelheti. Mint elmondta, dr. Csanádi György 1905-ben született Laibachban, vasutas család­ból. Édesapja ez időben La­ibachban teljesített vasúti szolgálatot. A budapesti Mű­egyetemen 1927-ben szerzett mérnöki diplomát és a csalá­di hagyományokat folytatva, oklevelének megszerzése után az Államvasutak szol­gálatába lépett A felszaba­dulásig a MÁV kaposvári osztálymérnökségén szakasz­mérnökként tevékenykedett. 1945-ben a Pécs Vasútigaz­­gatóságra helyezték, ahol rö­vid idő múlva az igazgatóság vezetője lett. Innen a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­riumba került a műszaki osz­tály élére. 1949-ben a MÁV Vezérigazgatójává nevezik ki, miniszterhelyettes, majd a miniszter első helyettese, 1963-től haláláig közlekedés- és postaügyi miniszter. Tudományos tevékenysége 1951-től kezdődik, amió­l is a Budapesti Műszaki Egye­tem egyetemi tanárává ne­vezték ki. Ebben a minőség­ben szervezte meg az építő­mérnökök részére a vasútü­zemi ismeretek oktatását. Ez időben szerzi meg a mű­szaki tudományok kandidá­tusi, majd doktori fokozatát Értekezésének témája a te­hervonati sebességemelés. 1958-ban a Magyar tudomá­nyos Akadémia levelező tag­jává, majd 1970-ben rendes tagjává választotta. Elnöke volt a MTA közlekedéstudo­mányi Bizottságának. A Köz­lekedéstudományi Egyesület­­nek 1951—59 között társés­nöke, 1959—70 között elnöke E tisztségétől csak azér vált meg, mert a METESZ elnökévé választották. Tudo­mányos tevékenységének el­ismeréséül 1956-ban Kossuth díjat 1970-ben Állami díjat kapott. Dr. Csanádi György jelen­tős tudományszervezői tevé­kenységet is folytatott. Nevé­hez fűződik a Közlekedési Műszaki Egyetem szervezé­se, mely előbb Szegeden és Szolnokon működött és most a BME keretében, mint Köz- Kar folytat­ja munkáját. Nevéhez fűző­dik a Budapesti Közlekedési Múzeum újjászervezése és felújítása. Ugyancsak kima­gasló érdemei voltak a főis­kolánk a KTMF szervezésé­ben, melynek alapkövét is ő rakta le. Befejezésül dr. Kerkápoly professzor dr. Csanádi György emberi tulajdonsága­iról beszélt közvetlen, segí­­tőkész tulajdonságai mellett kiemelte a kultúra szeretetét és tiszteletét. Mint zenera­jongó nagyon sokat tett a zenei élet segítésében, első­sorban a MÁV Szimfoniku­sok Zenekarán keresztül Mint a Magyar Vívószövet­ség elnöke a sport területein is jelentős társadalmi tevé­kenységet fejtett ki. A megemlékezés befejezté­vel dr. Kiscelli László főigaz­gató és Szily István a főisko­lai pártbizottság titkára a főiskola állami és pártveze­tése nevében, dr., Kerkápoly Endre egyetemi tanár a Köz­lekedéstudományi Egyesület nevében az emléktáblán ko­szorút helyezett el. Dr. Stadler Tamás T­ovábbképző tanfolyamok Főiskolánk Továbbképző Központja 1986. február, illetve szeptember hónapban továbbképző tanfolyamok indítását tervezi. Főiskolai, vagy egyetemi oklevéllel rendelkező szakembe­rek számára: Távközlőhálózat építő, távközlési hálózat tech­nikai, vasúti futástechnikai: vasúti üzemviteli: szállítmá­nyozói: gépjármű-diagnosztikai: útüzemeltetési és fenntar­tási: városi tömegközlekedési: gépjárműközlekedés szerve­zési: anyagmozgató gépész: gyártóeszköz szerkesztő: gazda­sági és szervezési szakosító (szaküzemmérnöki) továbbkép­ző tanfolyamokat. Az anyagmozgató gépész, valamint a gaz­dasági és szervezési szakokon a képzés a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemmel közösen történik! A Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központtal (KOTK) együttműködve a nem szakirányú közép-, vagy fel­sőfokú végzettséggel rendelkező, külkereskedelmi szakké­pesítést igénylő munkakört betöltő munkavállalók részére: középfokú áruforgalmi szakvizsgára (3 féléves) és felsőfokú áruforgalmi szakvizsgára (5 féléves) felkészítő tanfolyamo­kat. A Győr-Sopron megyei Szállítási Bizottsággal együttmű­ködve középfokú szállítási szakvizsgára és felsőfokú szál­lítási szakvizsgára felkészítő tanfolyamokat. A KTMF-en, illetve igény szerint vállalatoknál, intézmé­nyeknél kihelyezett tanfolyamként, 25 órás számítástechni­kai alaptanfolyamot (a személyi számítógépek és a BASIC programozási nyelv): 20 órás, a vezetők számítástechnikai ismereteit bővítő (vezetői feladatok a számítógépek alkal­mazásával) céltanfolyamokat indít m A tartalomból □ Rendkívüli főiskolai tanácsülés □ A szakszervezeti munkáról □ Az atmoszférikus gázmotor □ Tudományos Diákköri Konferencia □ A mi parabolánk □ Feljövőben a labdarúgócsapat ÜLÉST TARTOTT A FONB A bizottság ülésén a szov­jet felsőoktatás helyzetéről, fejlesztésének időszerű fel­adatairól adott tájékoztatást Pavel Fjodorovics Szamoljov, a MADI tanszékvezető-he­­lyettese , aki főiskolánk vendége volt. A testület ér­deklődéssel hallgatta a hazai felsőoktatásban is ismerős gondokat, s megoldásuk ter­vezett módjait. A Szovjetu­nióban évente mintegy 1 mil­lió mérnök szerez dinlomát. A szűk profilú szakosodás azonban ilyen méretek mel­lett is nehezíti a megszerzett képesítés hasznosítását A ha­zai mérnökképzés fejlődésé­hez hasonló­m tervezik az üzemmérnökk­énzes beveze­tést, a termelés szakemberi szük­­ségletének differenciál­­­tabb kielégítése érdekében. A FONB ezt követően — napirendjének megfelelően — beszámolót hallgatott, meg a főiskola továbbképzési te­vékenységéről. A testület megvitatta a fő­iskolai oktatók pedagógiai továbbképzésével kapcsola­tos feladatokat, úgy foglalt állást, hogy azt az oktatók tapasztalataira építve kell megoldani, felhasználva a Jövő Üzemmérnöke nyújtotta publikációs lehetőségeket is A bizottság megállapította hogy a Választható kötelező tantárgy I. előadásait a hall­gatók nagy érdeklődése kísérte. Az eredeti célkitű­zésnek megfelelően segítséget nyújt az üzemm­érnök hall­gatóknak általános művelt­ségük szélesítéséhez, elmélyí­téséhez, a szakmán túli ér­deklődés erősítéséhez. A ked­vező tapasztalatok alapján a következő félévben az eddig sikeres stúdiumokat művé­szettörténeti előadássoroza egészíti ki. A FONB a Főiskolai Ta­nács előkészítéseként össze­gezte az Oktatási Törvény­hez kapcsolódó szabályzatter­vezetekkel kapcsolatos főis­­­kolai véleményeket, észrev­­eleket —­d-né -'.

Next