A Jövő Üzemmérnöke, 1986 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1986-01-01 / 1. szám
A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKEm k közlekedési és iftifiarsi aflszm föiskou i&pfi XIV. ÉVFOLYAM, 1.SZÁM , 1986. JANUÁR P Ára: 2,30 Ft Az országban egyedülálló Elkészült a szállítási csomagolási laboratórium Az utóbbi időben több napilapban olvashattunk, a televízióban láthattunk híradást arról, hogy 1985 december 4-én dr. Nagy Ervin miniszterhelyettes (KM) és a szakma több neves szaktekintélyének jelenlétében üzembe helyezték főiskolánkon a szállítási csomagolásvizsgáló laboratóriumot. Intézményünk e legújabb laboratóriuma a 7. sz. Postahivatal és a kertészet közötti AGROVÁZ szerkezetű épületben található. (Az épület ezenfelül még más laboratóriumokat is tartalmaz.) Ilyen laboratórium hazánkban első ízben létesült. Az itt végezhető kísérletekkel és vizsgálatokkal olyan nagyságú árukárok előzhetők meg, amelyek a létrehozás költségeit többszörösen meghaladhatják. A most átadott laboratórium a KPI eredeti tervek szerint kialakítandó Anyagmozgatási laboratóriumának része. A labort befogadó épület főiskolai beruházás volt. A laboratóriumban levő gépeket, műszereket az ÁCSI, a KM és a FÖSPED által nyújtott célirányos megbízásos munkák terhére és az OMFB részéről adott pénzügyi támogatásból, hitelből szereztük be, illetve készítettük el. Az épület és a többi egyedi vizsgálóberendezés tervezését főiskolai oktatók végezték. A laboratórium kialakítását a vizsgálati technológiákat dr. Pánczél Zoltán főiskolai docens tervezte, a létesítmény határidőre és a kitűzött céloknak megfelelő létrejötte az ő kitartó, lelkes és hozzáértő munkáját dicséri. A szállítás, rakodás közben a megtermelt áruk igen tekintélyes hányada károsodik más, a rossz árurögzítés vagy a közlekedési ág, szállítási technológia helytelen megválasztása miatt. A kár nagysága éves szinten hazánkban milliárdos nagyságrendű. A vállalatok egy része a pontos igénybevételek és tervezési módszerek ismeretének hiányában „túlcsomagolással” védekezik, ami szintén jelentős veszteségeket okoz. Igen fontos érdekek fűződnek tehát a leggazdaságosabb csomagolási mód meghatározásához. A laborban felállított berendezések alkalmasak a szállítás, rakodás és tárolás során fellépő mechanikus (és a közeljövőben remélhetőleg már a klimatikus) igénybevételek szimulálására, mérésére és elemzésére. A laboratórium jelenlegi kiépítettségében már alkalmas színvonalas kutató- fejlesztő munkák végzésére, ipari megbízások teljesítéséreg az elégtelen csomagékre. A labor legfontosabb feladatát a hallgatók gyakorlati oktatását most még csak korlátozottan képes ellátni, ehhez még be kell szerelni a fűtést, az álmennyezetet, gondoskodni kell az oktatóhelyiség bútorzatáról stb. A teljes anyagmozgatási laboratórium kiépítéséhez is még néhány műszer, berendezés beszerzésére van szükség (klímakamera, gyorsfilmfelvevő stb.) Reméljük, hogy a tárca az érdekelt vállalatok és nem utolsósorban a főiskola további megértő támogatásával terveinket hamarosan megvalósíthatjuk és azt az országban egyedülálló laboratóriumot az oktatási területen is teljes mértékben hasznosíthatjuk. Dr. Hirkó Bálint A tervező a laborban (Fotó: Sándor István Zárstudatomtudományi előadás Néhány hónappal ezelőtt alakult meg a Magyar Szociológiai Társaság Kisalföldi Szakosztálya dr. Bakos László vezetésével. A szakosztály neves társadalomkutatók meghívásával előadássorozatot szervez, amelynek főiskolánk ad otthont. A szakosztály legutóbbi ülésén 1985. december 13-án Módra László kandidátus az utóbbi időben sokat vitatott struktúrafogalom tisztázását segítette elő elképzelésének vázolásával. Koncepciójának lényege: az alapstruktúra a társadalom által betöltött funkciókon nyugszik, és ezeknek viszonylagos önállósággal kell rendelkeznie. Kelet-Európában — történeti okok miatt — a modernizáció úgy ment végbe, hogy a struktúrák önállósodása megakadt, a politika minden más struktúrát maga alá rendelt, ily módon egyetlen alrendszer sem tudja sajátos feladatát megfelelő módon ellátni, a politika sem, mert olyasmit vállalt magára, ami nem az ő feladata. A modernizáció elkerülhetetlenné teszi a struktúrák ,,profiltisztítását”, a politika illetékességi területének újragondolását. A szakosztály következő vendége Cseh-Szombati László az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója lesz. Emlékezés dr. Csanádi Györgyre Koszorúk az emléktáblára A KTMF állami- és pártvezetése a Közlekedéstudományi Egyesület helyi csoportjával közösen 1985. december 17-én, a Csanádi emléktábla felállításának 10. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt tartott. Dr. Kiscelli László főigazgató köszöntötte a meghívott vendégeket, a megjelent oktatókat és hallgatókat. Az ünnepi megemlékezést dr. Kerkápoly Endre tanszékvezető egyetemi tanár, a KTE elnöke tartotta. Bevezetőjében arról beszélt, hogy 1951-től dr. Csanádi György haláláig közvetlen munkatársaként dolgozott, így alkalma volt nemcsak szakmai, szervezői, oktatói és tudományos munkásságát megismerni, hanem emberi tulajdonságait is értékelheti. Mint elmondta, dr. Csanádi György 1905-ben született Laibachban, vasutas családból. Édesapja ez időben Laibachban teljesített vasúti szolgálatot. A budapesti Műegyetemen 1927-ben szerzett mérnöki diplomát és a családi hagyományokat folytatva, oklevelének megszerzése után az Államvasutak szolgálatába lépett A felszabadulásig a MÁV kaposvári osztálymérnökségén szakaszmérnökként tevékenykedett. 1945-ben a Pécs Vasútigazgatóságra helyezték, ahol rövid idő múlva az igazgatóság vezetője lett. Innen a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba került a műszaki osztály élére. 1949-ben a MÁV Vezérigazgatójává nevezik ki, miniszterhelyettes, majd a miniszter első helyettese, 1963-től haláláig közlekedés- és postaügyi miniszter. Tudományos tevékenysége 1951-től kezdődik, amiól is a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanárává nevezték ki. Ebben a minőségben szervezte meg az építőmérnökök részére a vasútüzemi ismeretek oktatását. Ez időben szerzi meg a műszaki tudományok kandidátusi, majd doktori fokozatát Értekezésének témája a tehervonati sebességemelés. 1958-ban a Magyar tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1970-ben rendes tagjává választotta. Elnöke volt a MTA közlekedéstudományi Bizottságának. A Közlekedéstudományi Egyesületnek 1951—59 között társésnöke, 1959—70 között elnöke E tisztségétől csak azér vált meg, mert a METESZ elnökévé választották. Tudományos tevékenységének elismeréséül 1956-ban Kossuth díjat 1970-ben Állami díjat kapott. Dr. Csanádi György jelentős tudományszervezői tevékenységet is folytatott. Nevéhez fűződik a Közlekedési Műszaki Egyetem szervezése, mely előbb Szegeden és Szolnokon működött és most a BME keretében, mint Köz- Kar folytatja munkáját. Nevéhez fűződik a Budapesti Közlekedési Múzeum újjászervezése és felújítása. Ugyancsak kimagasló érdemei voltak a főiskolánk a KTMF szervezésében, melynek alapkövét is ő rakta le. Befejezésül dr. Kerkápoly professzor dr. Csanádi György emberi tulajdonságairól beszélt közvetlen, segítőkész tulajdonságai mellett kiemelte a kultúra szeretetét és tiszteletét. Mint zenerajongó nagyon sokat tett a zenei élet segítésében, elsősorban a MÁV Szimfonikusok Zenekarán keresztül Mint a Magyar Vívószövetség elnöke a sport területein is jelentős társadalmi tevékenységet fejtett ki. A megemlékezés befejeztével dr. Kiscelli László főigazgató és Szily István a főiskolai pártbizottság titkára a főiskola állami és pártvezetése nevében, dr., Kerkápoly Endre egyetemi tanár a Közlekedéstudományi Egyesület nevében az emléktáblán koszorút helyezett el. Dr. Stadler Tamás Továbbképző tanfolyamok Főiskolánk Továbbképző Központja 1986. február, illetve szeptember hónapban továbbképző tanfolyamok indítását tervezi. Főiskolai, vagy egyetemi oklevéllel rendelkező szakemberek számára: Távközlőhálózat építő, távközlési hálózat technikai, vasúti futástechnikai: vasúti üzemviteli: szállítmányozói: gépjármű-diagnosztikai: útüzemeltetési és fenntartási: városi tömegközlekedési: gépjárműközlekedés szervezési: anyagmozgató gépész: gyártóeszköz szerkesztő: gazdasági és szervezési szakosító (szaküzemmérnöki) továbbképző tanfolyamokat. Az anyagmozgató gépész, valamint a gazdasági és szervezési szakokon a képzés a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemmel közösen történik! A Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központtal (KOTK) együttműködve a nem szakirányú közép-, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező, külkereskedelmi szakképesítést igénylő munkakört betöltő munkavállalók részére: középfokú áruforgalmi szakvizsgára (3 féléves) és felsőfokú áruforgalmi szakvizsgára (5 féléves) felkészítő tanfolyamokat. A Győr-Sopron megyei Szállítási Bizottsággal együttműködve középfokú szállítási szakvizsgára és felsőfokú szállítási szakvizsgára felkészítő tanfolyamokat. A KTMF-en, illetve igény szerint vállalatoknál, intézményeknél kihelyezett tanfolyamként, 25 órás számítástechnikai alaptanfolyamot (a személyi számítógépek és a BASIC programozási nyelv): 20 órás, a vezetők számítástechnikai ismereteit bővítő (vezetői feladatok a számítógépek alkalmazásával) céltanfolyamokat indít m A tartalomból □ Rendkívüli főiskolai tanácsülés □ A szakszervezeti munkáról □ Az atmoszférikus gázmotor □ Tudományos Diákköri Konferencia □ A mi parabolánk □ Feljövőben a labdarúgócsapat ÜLÉST TARTOTT A FONB A bizottság ülésén a szovjet felsőoktatás helyzetéről, fejlesztésének időszerű feladatairól adott tájékoztatást Pavel Fjodorovics Szamoljov, a MADI tanszékvezető-helyettese , aki főiskolánk vendége volt. A testület érdeklődéssel hallgatta a hazai felsőoktatásban is ismerős gondokat, s megoldásuk tervezett módjait. A Szovjetunióban évente mintegy 1 millió mérnök szerez dinlomát. A szűk profilú szakosodás azonban ilyen méretek mellett is nehezíti a megszerzett képesítés hasznosítását A hazai mérnökképzés fejlődéséhez hasonlóm tervezik az üzemmérnökkénzes bevezetést, a termelés szakemberi szükségletének differenciáltabb kielégítése érdekében. A FONB ezt követően — napirendjének megfelelően — beszámolót hallgatott, meg a főiskola továbbképzési tevékenységéről. A testület megvitatta a főiskolai oktatók pedagógiai továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, úgy foglalt állást, hogy azt az oktatók tapasztalataira építve kell megoldani, felhasználva a Jövő Üzemmérnöke nyújtotta publikációs lehetőségeket is A bizottság megállapította hogy a Választható kötelező tantárgy I. előadásait a hallgatók nagy érdeklődése kísérte. Az eredeti célkitűzésnek megfelelően segítséget nyújt az üzemmérnök hallgatóknak általános műveltségük szélesítéséhez, elmélyítéséhez, a szakmán túli érdeklődés erősítéséhez. A kedvező tapasztalatok alapján a következő félévben az eddig sikeres stúdiumokat művészettörténeti előadássoroza egészíti ki. A FONB a Főiskolai Tanács előkészítéseként összegezte az Oktatási Törvényhez kapcsolódó szabályzattervezetekkel kapcsolatos főiskolai véleményeket, észreveleket —d-né -'.