A Jövő Üzemmérnöke, 1986 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1986-01-01 / 1. szám

2 A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Rendkívüli főiskolai tanácsülés Rendkívüli ülést tartott december 16-án a főigazgatói tanácsadó testület. A főiskolai vélemény kialakítása a Művelődési Minisztérium által az Oktatási Törvény végrehajtására kiadott koncepciókról, a jutalmazási és bérgazdálkodási rendszer módosítása, a főiskola továbbképzési központjának szervezeti és működési szabályzata szerepelt napirenden. Az Oktatási Törvény végrehajtási rendelkezéseinek előkészítése keretében kiadott vitaanyagokról — A felsőoktatási intézményekbe történő felvétel: Az egyetemek és főiskolák tanulmányi és vizsgarendjének alapvető szabályai; A felsőoktatásban fizetett díjak rendszere; Az egyetemek és főiskolák hallgatóinak fegyelmi szabályzata; A felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló miniszteri rendelet tartalmaz előterjesztett írásos anyagot, mely természetszerűen széleskörű oktatói véleményen alapszik és a FONB által összesített főiskolai véleményeket a vitaanyagról, kiegészítésekkel elfogadta a tanács. A jutalmazási és bérgazdálkodási rendszer módosítását célzó előterjesztést ugyancsak élénk vita követte. Az előterjesztés felvázolta az előzményeket, a módosítások okait. Az új elvek célkitűzései világosak. A főiskola előtt álló, a távlati fejlesztési tervünkben is megfogalmazott az oktatónevelő és a tudományos munkával, valamint a gazdálkodással összefüggő feladatok megoldásához mozgósítanunk kell a jutalmazásban rejlő ösztönző erőt. Ennek érdekében: A jutalom és bérfejlesztés elosztását olyan alapra kell helyezni, amely az eddigieknél jobban biztosítja az egyes dolgozók és csoportok anyagi ösztönzése, elismerése közötti helyes arányt. Nagyobb önállóságot és felelősséget kell adni az egységeknek abban is, hogy a rendelkezésre álló jutalom és bérkeretek felhasználása jobban segítse feladataik megoldását. Egyértelművé kell tenni a szerződéses munkák bevételéből származó közvetett jutalomra való jogosultságot úgy, hogy az ezt az alapot létrehozó közvetlen munkát végzők érdekeltsége ne csökkenjen . A jutalmazás során mindazokat a tevékenységeket célszerű preferálni, amelyek ténylegesen a szervezeti egységekre, csoportokra vagy személyekre vonatkozva — meghatározhatók, illetve feladatként kitűzhetők és teljesíthetőségük értékelhető. Az oktató-nevelő munka értékelhetőségének fokmérője a tanterv és tananyag-, a jegyzet és segédlet, a TDK-munka korszerűsítése, a tanulást elősegítő módszerek kidolgozása, az aktív részvétel a nevelő munkában. A tudományos munkában a tudományos fokozatok elérése, a publikációs tevékenység, tudományos rendezvények szervezése és részvétel tudományos egyesületek munkájában, a kutatómunka, szerződéses munkák szervezése, irányítása és ellenőrzése legyen a legmegbízhatóbb fokmérő. A főiskola személyi anyagi-tárgyi feltételeit és gazdálkodását elősegítő tevékenységek értékelhetőségében a többi között az eredményes létszámgazdálkodás, az anyag és fogyóeszközfelhasználás, a saját bevételek növelésének új formái, a főiskolai objektumok magas szintű fenntartása, a könyvtári állománygyarapítási, feldolgozási, tárolási, visszakeresési módszerek fejlesztése szerepelhet mint jutalmazási cél Az eddiginél eredményesebb anyagi ösztönzés, a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciálás, valamint a szervezeti egységek önállóságának növelése érdekében ún. decentralizált létszám- és bérgazdálkodást kell bevezetni — jelöli meg az előterjesztés. A tanács által elfogadott új jutalmazási és bérgazdálkodási rendszer, állásfoglalás és véleményezés céljából a főiskolai stb, majd elfogadásra a bizalmi testület elé kerül. — B. I. — A téli vezetőképzés elé Akarjuk?! Milyenre? A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA felhívást tett közzé: „Mi a tik?” címmel. Tudjuk, hogy 1986 tavaszán öszszeül a Kongresszus. A KISZ legmagasabb fórumán számot kell adnunk az elmúlt öt esztendő munkájáról, ifjúsági szövetségünk helyzetéről. Meggyőződésem, hogy mindannyiunk érdeke azt kívánja, hogy szóba kerüljenek és nyilvánosságot kapjanak azok a vágyak, elképzelések tervek, amelyek szövetségünk megújítását szolgálják. A kongresszusi felkészülés időszakában fokozott feladatunknak tekintjük, hogy szót váltsunk mindazokkal — oktatóval és hallgatóval, KISZ-taggal és KISZ-en kívülivel, párttaggal és pártonkívülivel — akik számára nem közömbös az ifjúság sorsa, jövője a KISZ tevékenysége. KISZ-bizottságunk a feltáró munkát már elkezdte. 1985. december 9-én megtartott ülésünkön egyetlen napirend szerepelt. Arra kerestük közösen a választ, hogy melyek azok az okok, amelyek szervezetünk kevésbé eredményes munkájának okozói voltak. Természetesen egy hosszúra nyúlt bizottsági ülés nem elegendő az okok alapos elemzésére, azért tovább folytatjuk ezt a munkát. 1986. februárjában a szokásos téli vezetőképzőnk programjának a gerincét ez a munka adja meg. Elöljáróban azért néhány okot jelzek, hogy a véleményt alkotók figyelmét felhívjam. Az elmúlt években szerteágazó feladatokat vállaltunk. Ezek a programok sok hallgatót mozgósítottak értelmes, közöségi munkára. Mégis egyre gyakrabban találkozunk érdektelenséggel, közönnyel. Ennek okai bizonyára nem csak az ifjúsági szövetségen belül kereshetők, mégis fel kell tennünk a kérdést: Miért nem vonzó sokak számára a KISZ? Miért váltak közömbössé a korábban aktív fiatalok? Megtalálják-e másutt a bekapcsolódás lehetőségét a közéletbe? Közösségi munkát említettem. Ebben benne van az a feltételezés, hogy szükség van a közösségre is. Van intézményünkben egységes közösség? Fellelhetők az egységes közösség elengedhetetlenül szükséges feltételei — egységes iskolai érdek, egységes iskolai önkormányzat, a közösség együttműködése? Egy elemet emelek ki. A közösség együttműködését. Úgy vélem már az alapszervezetekben sincsenek meg azok az együttes élményekből és személyes kontaktusból felépülő kötelékek, amelyek a közösségi érzelmek fejlődését segítenék elő a közösséghez tartozókban. Ebből is következik az, hogy az alapszervezetek teljesen elveszítették értéküket, mert tagjaikat kizárólag a külső keretek tartják együtt. Egy nagyon lényeges dolgot kívánok még megemlíteni. A KISZ-ben akcióprogramnak hívjuk. Van-e olyan akcióprogramunk, amely biztosítéka lenne a közösségi élet kialakításának? AZ A VÉLEMÉNYEM, hogy nincs. Pedig tudjuk, hogy a közösség halálának egyik oka a közösség mozgásának megrekedése, a távlattalanság. Ez szükségképpen magával hozza a közösségi kapcsolatok meglazulását a kollektíva tagjainak növekvő közönyét. Ilyenkor elkerülhetetlenül felsüti a fejét „a nyíltan jelentkező egyéni spekulációra, elkülönülésre irányuló törekvés, az, hogy mindenki a maga kis zugában szöszmötöljön.” Mindennek egyetlen ellenszere lehet. Olyan program kialakítása, amelynek végrehajtása biztosítja a közösség fejlődését. — P. ZS.— Mennyi drót!?. (Fotó: Luksander Margit) 1986. JANUÁR A szakszervezeti munkáról Interjú Bikás Ernő főiskolai SZB titkárral A szakszervezeti választások óta eltelt néhány hét. A megválasztott testületek, munkabizottságok megalakultak és elkezdhették, illetve folytathatták a szakszervezeti munkát. Az első időszak tapasztalatairól és a jövendő feladatairól kértünk tájékoztatást Bikás Ernőtől, a KTMF Szakszervezeti Bizottságának titkárától. ■ A szakszervezeti választások a különböző testületekben jelentős személyi változásokat eredményeztek. Milyen következményekkel jár ez a tény? — A személyi változások mértéke abszolút értékben vagy százalékosan kifejezve egyaránt jelentősnek tűnik A 11 tagú szakszervezeti bizottságban mindössze hárman vagyunk, akik már az előző testületben is tevékenykedtünk. Az új tisztségviselők egy része eddig egyáltalán nem töltött be funkciót, és így nem is szerezhetett gyakorlati tapasztalatot a szakszervezeti munka irányításában. Ilyen körülmények között nagy jelentősége van annak, hogy kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket a felsőbb szakszervezeti szervek az egyes reszortfelelősök továbbképzésére számunkra is biztosítanak. Ugyanakkor „házon belül” is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a bizalmiként, főbizalmiként, az egyes munkacsoportok tagjaként tevékenykedő kollégáink is megismerkedhessenek a szakszervezeti munka alapjaival és gyakorlatával ismerjék a jogosultságokat, tudják értelmezni és alkalmazni a szakszervezet döntési, egyetértési és véleményezési jogait. A folyamatosság biztosítása érdekében a választott munkabizottságokba olyan munkatársakat kértünk fel együttműködésre, akik az elmúlt időszakban már megfelelő tapasztalatokat szereztek. ■ Változik-e az szb munkastílusa, illetve munkamódszere a főiskola szervezeti egységeivel való kapcsolattartás formája? — Szükségszerűen igen. Ahogy az előbb említettem, az szb-nek 11 tagja van. Ha az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően meghívnánk a főbizalmi és önálló bizalmi funkciót ellátó munkatársainkat, akkor 25 fős testület ülésezne. Ilyen körülmények között bizony már nehezen képzelhető el, hogy hatékonyan tudnánk dolgozni . Ezért csak a kiemelkedő fontosságú, átfogó kérdések tárgyalására hívjuk meg az egyes szervezeti egységek képviselőit; természetesen úgy, hogy az adott téma teljes anyagát, továbbá a szükséges tájékoztatást időben előre megküldjük. Ez a gyakorlat természetesen azt jelenti, hogy feltétlenül meg kell oldani a tájékoztatást, biztosítanunk kell azt, hogymunkatársaink az szb munkájáról folyamatosan és e lehető legteljesebb körben kapjanak tájékoztatást . Melyek azok a feladatok, amelyek 1986- ban a szakszervezet előtt állnak? — Egy sor olyan kérdéssel kell foglalkoznunk, amelyek a főiskola egészét, illetv döntően a főiskola alaptevékenységeit, az oktató neves munkát érintik. Így például lejár a főiskola munkaügy szabályzata, ki kell dolgozni káderfejlesztési munk alapelveit, felül kell vizsgálni az oktatói követelményrendszert, hogy csak a legfontosabbakat említsem. itt vannak a főiskolai jutalmazási elvek. E témák előterjesztése, elkészítése a főiskola állami vezetésének a feladata. Nekünk a szakszervezeti jogosultságokat kel gyakorolnunk, de persz vannak olyan területek, aho a hatékonyság érdekében az előkészítésben is részt kell vállalnunk. Saját kezdeményezésre is végzünk vizsgálódásokat, elemzéseket, felméréseket. Így például terveink között szerepel a főiskolai fluktuáció elemzése. A főiskola állami vezetése egysor területen decentralizálásra törekszik. Ez azt jelenti, hogy az egyes szervezeti egységek feladatai és egyben felelősségeik is megnőnek, változnak. Gál Péter Főiskolai díj Mint köztudott főiskolánk 1985-ben Főiskolai Díjat alapított. A díjjal olyan főiskolai dolgozók munkáját kívánjuk jutalmazni, akik kiemelkedő oktató-nevelő, illetve tudományos tevékenységet végeznek. A Főiskolai Díjra az önálló szervezeti egységek vezetői, a főiskolai KISZ Bizottság, valamint a Főiskolai Oktatási Nevelési Bizottság és a Tudományos és Műszaki Fejlesztési Bizottság tehetnek javaslatot, és a dolgozók is adhatnak be pályázatot. Javasolhatók a díjra azon dolgozók, akik az oktató-nevelő, illetve tudományos munka terén hosszú időn át példamutató, kiemelkedően eredményes tevékenységet végeztek és ez produktumokkal bizonyítható. A javaslathoz, pályázathoz mellékletként csatolni kell a műveket és az esetleges véleményeket (más szakmai vagy tudományos területeknek a műre vonatkozó véleményét). A Főiskolai Díjra az Alapító Okirat szerint 1986. január 31-ig lehet a javaslatokat benyújtani! Magyar-szovjet kapcsolatok Gyümölcsöző együttműködés A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, valamint a Magyar Szovjet Baráti Társaság főiskolai tagcsoportja között évek óta gyümölcsöző és mindkét fél számára hasznos munkakapcsolat van. A kapcsolat a két fél által kötött szocialista együttműködési szerződésen alapul és a teendőket éves munkatervek rögzítik. 1985. december 10-én Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában került sor az éves munka értékelésére és az 1936-ra szóló munkaterv aláírására. A megbeszélésen jelen volt A. J. Bormotov igazgató, V. NY. Vasziljev igazgatóhelyettes a KTMF részéről dr. Kiscelli László főigazgató, Szily István PB. titkár és Fodor László, az MSZBT főiskolai csoportjának ügyvezető elnöke. A résztvevők megállapították, hogy 1985-ben a SzKTH és a KTMF közötti együttműködés sokat tett a szovjet nép munkájának, életének, eredményeinek megismertetésében. Jelentős eseménynek ítélték a Szovjetunió felsőoktatási intézményeinek párt és állami vezetőiből álló 15 fős küldöttség látogatását a KTMF-en. Ez a látogatás — azon túl, hogy megismerték a vendégek főiskolánkat — a szovjet felsőoktatási intézményekkel való kapcsolat kiszélesítését is lehetővé tette. A felszabadulásunk 49. évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás a mai fiatalabb nemzedék számára adott képet arról a mérhetetlen áldozatról, melyet a szovjet emberek hoztak a második világháborúban a fasizmus leveréséért, hazánk felszabadításáért. A résztvevők megbeszélték az 1986-os év munkaprogramját, amelyről majd lapunkban is és más úton is rendszeresen tájékoztatjuk főiskolánk dolgozóit és hallgatóit. Íme a gazdag programból néhány. 1986-ban rendezik az SZKP XXVII. kongresszusát amelyről a szovjet nagykövetség, a szovjet külkereskedelmi képviselet munkatársai és más szakemberek segítségét igénybe véve kívánunk tájékoztatást adni. Már most felhívjuk a figyelmet arra, hogy 1986. február 12-én a Szovjetunió nagykövetségének tudományos és műszaki fejlesztési kérdésekkel foglalkozó tanácsa tart előadást főiskolánkon, ahol többek között a KGST országai által most jóváhagyott együttműködés tervről és az abban rögzített feladatokról lesz szó. A tervek szerint májusban a Közlekedési Minisztérium, a Budapesti Műszak Egyetem, a Moszkvai Vasút Egyetem, a SZKTH és a KTMF közös szervezésében a vasúti közlekedés fejlesztésének aktuális kérdései megtárgyaló tudományos szemináriumot szervezünk s volt szovjet ösztöndíjasoké az érdeklődő szakemberek számára. Az 1986-os évre érvényes munkatervet a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza részéről A. J. Bormotov igazgató, főiskolánk részéről dr Kiscelli László főigazgató írta alá. F. I.