A Jövő Üzemmérnöke, 1987 (15. évfolyam, 1-8. szám)

1987-02-01 / 1. szám

A FONE javasolja Nagyobb teljesítményekre ösztönözni hallgatóinkat! Az új tanterv előkészítésének középpontjában az a célkitűzés áll, hogy a hallgatóinkban meglévő értékes adottságok, képességek, tudás, érdeklődés maximális figyelembevételével a közlekedés és hírközlés válto­zó követelményeinek eredményesebben megfelelő üzemmérnököket, műszaki tanárokat képezzünk. A főiskolai oktatási-nevelési bizottság január 15-i ülésén javaslatokat dolgozott ki, melyek már a jelen­legi tantervek keretei között is elősegítik a rugalma­sabb képzést. Az elsőéves hallgatók előzetes felké­szültségének megerősítése, „szintre hozása", a további differenciált oktatás előkészítése érdekében, kísérlet­képpen egyes tantárgyak oktatása részben tömbösítve is tervezhető, a félévi órakeretek változatlanul hagyá­sával. Ennek különösen azokon a szakokon lenne ér­telme, ahol a hallgatóknak jelentős segítséget kell adnunk a főiskolai munkába való beilleszkedéshez, a követelmények teljesítéséhez. Ilyen tantárgy lehet például a matematika, az orosz nyelv stb., amelyek az első hetekben nagyobb óraszámban szerepelhetnek Az első évfolyamot követő nyári termelési gyakor­lat alól — részben vagy tel­jesen — felmenthetők a szakirányú szakközépiskolát végzett hallgatók, akik több éven keresztül vállalati tanműhelyekben teljesí­tették gyakorlataikat. A nyelvoktatás eredményességének növelése érde­kében a differenciált nyelvtanulás formáit kell tovább gazdagítani, jobban kell a hallgatókat ösztönözni. A hallgatók számára is lehetővé kell tenni a tan­tervben előírtnál intenzívebb nyelvtanulást. A kül­földi termelési gyakorlatra készülőket, illetve azo­kat, akik tanulmányi előmenetelük alapján is megfe­lelnek a külföldi képzés előretételeinek, megfelelő nyelvi előkészítésben kell részesíteni. Az intenzív nyelvtanulás egy formája a szorgalmi időszakban, vagy nyárra tervezett külföldi nyelvtan­­folyam. Az ezen résztvevő hallgatók tanulmányi kö­telezettségeiknek egyéni terv szerint tesznek eleget. Nagyobb hangsúlyt és megbecsülést kell adni a tudományos diákköri munkának azáltal is, hogy a konzulens tanár javaslatára el lehet ismerni bizonyos tantárgyi követelmények teljesítésének, illetve az ön­álló munkát folytató hallgatók felmentést kaphatnak egyes órarendi foglalkozásokon történő részvétel alól. A félév végi követel­mén­yeket a hallgató, kiváló félév közi előmenetelére tekintettel, a szorgalmi idő­szakban is teljesítheti. Ennek alapján az adott tan­tárgyból a hallgatók számára speciális stúdium szer­vezhető. Az évközi feladatok adjanak több lehetőséget az idegen nyelvi ismeretek alkalmazására, a hallgatók speciális érdeklődésének kielégítésére is (pl. számí­tástechnika alkalmazása stb.). A fakultatív szakmai tárgyakat ne csak egy-egy szak, hanem az egész intézet számára hirdessük meg Legyen választási lehetőség, és a hallgatói igényeket is figyelembe véve változzanak a témakörök. Az államvizsgákon jobban érvényesüljön a tantár­gyi rendszeren túlmutató integrált szemléletmód, az általános szakmai tájékozottság, és a szakmai alkal­mazási képesség, készség vizsgálata. Ezek a javaslatok arra irányulnak, hogy rugalma­sabb képzési keretekkel segítsük, ösztönözzük, és el­ismerjük mindazt, ami hallgatóink munkájában érték, kiemelkedő teljesítmény. Dr. Szekeres Tamás A korábbi évektől eltérően, ebben az esztendőben nem Mihályiban, hanem főisko­lánkon volt a hagyományos vezetői továbbképzés, január 22—23-án. Főiskolánk álla­mi, párt-, társadalmi-, és tö­­megszervezeti vezetőinek szokásos eszmecseréje alkal­mat teremtett aktuális főisko­lai teendőink átgondolására, feladataink körvonalazására, mert elsősorban a mindany­­nyiunkat érintő legfontosabb teendőkről esett szó. Olyan kérdésekről folyt az eszmecsere — s itt most a teljesség igénye nélkül hadd említsük — hogy miként le­hetne csökkenteni a műkö­dési kiadásokat?, hogyan le­het és kell visszaszorítani az indokolatlanul magas tele­fonköltségeket?, milyen a la­boratóriumi eszközállomány állapota?, hogyan funkcionál a jutalmazási és bérgazdál­kodási szabályzat?, milyen vitatható pontjai vannak a tanulmányi és vizsga­sza­bályzatnak?. Szó esett a főiskola szer­vezeti és működési szabály­zatáról, a főiskola telepítési tervéről (a főiskolai tanács január 27-i ülésén tárgyalta. A szerző.) a minősítésekről, a doktori cselekmények egy­szeri jutalmazásról, s arról is, milyen a nem kis költ­ségekkel kialakított, főisko­lai oktatói klub kihasznált­sága, vagy éppenséggel ho­gyan lehet bevonni a kar­bantartási munkákba — ta­karékossági megfontolásból — a laboratóriumi dolgozó­kat? Azt is mondhatjuk, hogy ez a vezetői továbbképzés a racionalitás és a takarékos­ság jegyében zajlott! S nem elsősorban azért, mert itthon a főiskolán tartottuk, hanem, mert a különböző szintű párt - és állami határozatok szellemében, az optimális tárgyi, szellemi megoldások, beruházások — a szellemi­anyagi erőinkkel való kifize­tődőbb és takarékosabb gaz­dálkodás — fogalmazódtak meg. Olyanok, amelyek mindnyájunk közös érdeke! Mert közös érdekünk például a rezsi-százalék és a telefon­kiadások ésszerű csökkenté­se, a műszerek optimális ki­használása, vagy a főiskolai számítástechnikai fejleszési koncepció kidolgozása. További teendőink és fel­adataink megoldása nemzet­­gazdaságunk, s benne mű­szaki fejlettségünk, fejlődé­sünk trendjeinek, lehetséges fejlődési irányainak átlátá­sát, egyben politikai érettsé­get, felelősséget is feltételez mindennnapi munkánkban. Ezt fogalmazta meg a többi között dr. Tóth László is a megyei pártbizottság osztály­­vezetője előadásában, a XIII. pártkongresszus és az MSZMP KB. 1986. november 19—20-i határozatának szel­lemében. A szabályozók ér­vényesítése, a műszaki fej­lesztés meggyorsítása, a tu­dományos kutatás eredmé­nyességének erősítése és nö­vekvő szerepe a termelés­ben — a mi legfontosabb feladataink is az elkövetke­zendő időszakban. A fentiek szellemében kell dolgoznunk: ésszerűen és ta­karékosan! — B. I. — Racionalitás és takarékosság... Vezetői továbbképzés Dr. Kiscelli László főigazgató (balról) és Koszorús Ferenc főtitkár (jobbról) aláír­ják a szerződést. Együttműködési szerződés a Vasutasok Szakszervezetével Ünnepélyes aktusra került sor főiskolánkon január 30- án: a Széchenyi István Köz­lekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola és a Vasuta­sok Szakszervezete a VII. öt­éves tervidőszakra együtt­működési szerződést kötött. Az együttműködés célja: a MÁV és a GYSEV szakem­berpótlásának elősegítése a KTMF oktatási és a Vasuta­sok Szakszervezete mozgalmi eszközeivel, a KTMF oktató­­nevelő, valamint tudományos kutatási munkájának támo­gatása, a kutatási eredmé­nyek hasznosítása a szak­­szervezeti munkában, a vas­úti szakok hallgatóinak és oktatóinak, érdekképviseleté­nek, érdekvédelmének ellá­tása, illetve támogatása. A Vasutasok Szakszerveze­te többek között rendszere­sen vizsgálja a MÁV-nál és a GYSEV-nél foglalkozta­tott, a KTMF-en végzett üzemmérnökök helyzetét, fi­gyelemmel kíséri a MÁV-nál termelési gyakorlaton lévő hallgatók foglalkoztatási, el­helyezési körülményeit, rendszeresen tájékozódik a MÁV-nál, illetve GYSEV-nél foglalkoztatott, a KTMF-en levelező tagozaton tovább­tanulók tanulással összefüg­gő munkahelyi problémáiról, segítséget ad a főfoglalkozá­sú oktatók pihenéséhez, re­generálódásához. A Széchenyi István Közle­kedési és Távközlési Műsza­ki Főiskola a Vasutasok Szakszervezetét évente tájé­koztatja a hallgatók által ké­szített dolgozatokról, tudo­mányos diákköri munkákról, igény esetén az elkészített munkákat rendelkezésre bo­csátja , vállalkozik olyan — zömmel a társadalomtu­dományok területét érintő — kutatásokra, amelyek a Vasutasok Szakszervezete célirányos feladatainak vég­zéséhez szükségesek. Az együttműködési szerző­dés értelmében a Széchenyi István Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskola tá­mogatja az önálló vasutas hallgatói alapszervezet létre­hozását, fórumot biztosít „A Jövő Üzemmérnöké”-ben a Szakszervezeti élet esemé­nyeinek. A Vasutasok Szak­­szervezete gondoskodik a hallgatói alapszervezet létre­hozásáról és működtetéséről: ellátja a hallgatók érdekkép­viseletét, érdekvédelmét a MÁV-nál és a GYSEV-nél, biztosítja ifjúsági delegációi­ban egy-egy, idegen nyelvis­merettel rendelkező főiskolai hallgató részvételét. Az együttműködési szer­ződést a Vasutasok Szak­­szervezete nevében Koszorús Ferenc főtitkár, a Széchenyi István Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskola ne­vében dr. Kiscelli László főigazgató írta alá. — s. n. — A főiskolai tanács tárgyalta Január 26-án ülésezett a főiskolai tanács. A nappali tagozatos hallgatók részére juttatható állami támogatá­sok szabályzata, a főiskola településfejlesztési terve, valamint az állami megbí­zásos pályázatok és az ága­zati célprogramokba történt bekapcsolódás áttekintése szerepelt a napirenden. A főiskolai tanács a nap­pali tagozatos hallgatók ré­szére juttatható állami tá­mogatások szabályzata, ter­vezetre alapos vita után az alábbi határozatot hozta: „A szabályzattervezet egé­szüljön ki azzal, hogy az a hallgató, akinek tanulmányi átlageredménye legalább 3,00, és közép- vagy felsőfo­kú állami nyelvvizsgával rendelkezik, a nyelvvizsga megszerzését követő félév­től kezdődően a középfokú nyelvvizsga után 500 Ft, a felsőfokú nyelvvizsga után pedig 700 Ft nyelvpótlékban részesüljön havonta.” Sze­repel a határozatban az is, hogy a főiskola megtéríti a hallgató számára a sikeres államvizsga vizsgadíjköltsé­gét. A főiskolai tanács a ter­vezetet a hozzácsatolt jegy­zőkönyvben feltüntetett mó­dosításokkal elfogadásra ja­vasolja a hallgatói közösség­nek. A főiskola településfej­lesztési tervének vitájában kiemelt szerepet kapott a K1-es kollégiumi épület lé­tesítése, és az arra vonatko­zó indoklás kiegészítése. Er­ről a tanács egyhangú véle­ményt alakított ki, s arról is határozott, hogy a máso­dik ütem területén szereplő „raktár” építését törölni kell, helyette laboratóriumi épület szerepeljen, a terv­ben. A GMI időben intéz­kedjen a tervvel érintett telkek kisajátítása, illetve az építési tilalom elrendelé­se érdekében, a főiskola ve­zető testületei pedig a foko­zatos megvalósítás során fordítsanak megfelelő fi­gyelmet az építkezésre for­dított anyagi eszközök és a gép- és műszerbeszerzésekre fordítandó anyagi eszközök összhangjára. A főiskolai tanács tudo­másul vette az állami meg­bízásos pályázatok és az ágazati célprogramokba tör­ténő bekapcsolódásról el­hangzott tájékoztatót. A testület ezek után tájé­koztatót hallgatott meg a szaküzemmérnök-képző tan­folyamok helyzetéről, az odesszai hallgatói orosz nyelvtanfolyamra történő jelentkezésről, és az aktuá­lis gazdasági kérdésekről, majd pótállamvizsga-kérdé­­sekben döntött. Végül dr. Kiscelli László főigazgató bejelentette, hogy az óradíjak felosztásának elkészítésére megbízást adott ki azzal, hogy a főis­kolai tanács legközelebbi ülésén a végleges felosztást tárgyalja meg. Addig a szervezeti egységek kapja­nak előzetes keretet. Beje­lentette azt is, hogy a bér- és jutalmazási szabályza­tunk érvényesülésének, va­lamint a számítóközpont fejlesztésének vizsgálatára a főiskola bizottságot hoz lét­re.

Next