A Jövő Üzemmérnöke, 1988 (16. évfolyam, 1-8. szám)
1988-02-01 / 1. szám
2 Számvetés — KPI Nevelési és oktatási területen 1987-ben befejeződött az új tantervek szerinti oktatásnak egy teljes ciklusa, összességében megállapítható, hogy a tantervek átgondoltan készültek, melyet jól minősítenek az államvizsgaeredmények is: 140 államvizsgázóból sikeres államvizsgát tett 138 hallgató, ebből kitüntetéses X, jeles 15, jó 5, közepes 52, elégséges 5. Az eredmények mellett szükségesnek tartjuk a tantervek továbbfejlesztését. Ezen feladat megoldásában az intézet oktatói mellett, kérjük a társintézetek oktatóinak a segítségét is. Jelentős eredménynek tekintem, hogy a MÁV igényének megfelelően rendkívül rövid idő alatt kidolgoztuk a vasútüzemi szak számítástechnikai ágazatának tantervét , tantárgyi programjait, és 1987. szeptemberében ezen az ágazaton is elkezdődött az oktatás. A továbbképzés területén befejeződött több középfokú és felsőfokú szállításszervezői tanfolyam; az államvizsgára felkészítettünk — három szaküzemmérnöki szakon — a továbbképzésben részt vevő mintegy 70 fő hallgatót (vasútüzemviteli, szállítmányozói, városi közlekedési szakon).. Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek a nehezedő gazdasági helyzet ellenére is javultak intézetünknél. Erre utal a saját forrásból biztosított mintegy 648 E Ft tervszerű felhasználás, a MÁV- tól a laborfejlesztésre kapott A KPI 1987. évben az oktatási dokumentumoknak, valamint a főiskolai és intézeti munkatervnek megfelelően eredményesen végezte feladatát: 5 millió Ft, valamint a Magyar Posta részéről átutalt 1,5 millió Ft. A kutatási munka területén kiemelkedő, meghatározó szerepet játszanak azok a kutatási munkák, amelyek teljesen beépülnek az oktatási tananyagba. Alig van az intézetnek rutinjellegű megbízásos munkája. 1987-ben az intézet mintegy 1I millió Ft szerződésben vállalt megbízásnak tett eleget. Olyan volumenű munkát végeztek oktatótársaim, munkatársaim, amilyenre még ezideig nem volt példa. Az elmúlt évben országos szintű folyóiratban öt publikációt jelentettünk meg. Az intézet oktatói mintegy 90%ban kiemelt feladatuknak tekintik a kutatómunka mellett a jegyzetírási tevékenységet is. Az intézet oktatói állománya a jelenlegi feladatok ellátásához csak úgy elegendő, ha jelentős külső segítséget veszünk igénybe. Erre utal az intézet részére biztosított óraadói és megbízási díjak összege. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy fiatal oktatókat alig, vagy egyáltalán nem tudunk bekapcsolni az oktatásba. Ezt az alkalmat is megragadom arra, hogy az intézet oktatóinak és dolgozóinak köszönetet mondjak az eredményes munkáért. Az 1988. évi feladatainkat elsősorban a reformtantervek kidolgozása képezi. Folytatni kell a továbbképzést, kiemelten kezelve a szaküzemmérnök-képzésünket. A jelentkező igények ezen a területen továbbra is rendkívül nagyok; február 1-jétől 3 szakon, szeptembertől további két szakon indítunk szaküzemmérnök-képzést. Alapvető feladatnak ítélem 1988-ban, hogy mind az oktatás, mind a kutatás területén, a hatékonyság kerüljön előtérbe, a minőség legyen a meghatározó a mennyiségi szemlélettel szemben. Ellenkező esetben nem tudunk eleget tenni a velünk szemben támasztott társadalmi igényeknek. Végezetül jó egészséget és eredményes munkát kívánok intézetünk és a főiskola valamennyi oktatójának, dolgozójának és nem utolsósorban hallgatóinknak. dr. Kisbakonyi József igazgató it..................................................................................................................iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A tézisek Mi az oka annak, hogy a tézisek tervezetként elénk kerültek? Vajon tézisekről van-e szó? Mi nem volt és mi volt a pb célja? E kérdések exponálásával vezette be dr. Szily István, a főiskolai pártbizottság titkára az MSZMP Politikai Bizottságának, az ideológiai munka időszerű kérdéséről kiadott TÉZISEI-nek január 21 -i főiskolai szintű vitáját. A vitán részt vett Hárs István, az MSZMP KB tagja és dr. Kreiter Mária, a megyei pártbizottság titkára is. A vita főiskolai résztvevői a párttestületek képviselői és a főiskola vezetői voltak. Mint köztudott, a TÉZISEK-et a főiskolai pártalapszervezetek megvitatták, a tagság véleményt mondott, a pártalapszervezeti titkárok e véleményeket összegezték, tették közzé a vita során saját gondolataikkal is kiegészítve. A szocializmusfelfogás, a reform, a társadalmi tulajdonviszonyok, a társadalom szociális struktúrája, a párt vezető szerepe, értelmezésük, tudatukban való feldolgozásuk megannyi kihívás az ideológia számára. A kollektív véleményekben egyértelműen megfogalmazódott, hogy az ideológiának orientációt kell, vagy kellene adnia e fontos kérdésekben! Szinte minden hozzászóló, felelősséggel vitatkozó megfogalmazta, hogy az ideológiai kérdések vitája megkésett, bár a fentebb jelzett nagy kérdések régen megértek a vitára. Ezért is állunk — s ez is benne volt a legtöbb véleményben — tehetetlenül a létünkhöz hozzátartozó kérdések megválaszolásával — nem mintha azokra kész recepteket várna a párttagság, s a közvélemény. Fogalmazzuk meg: az ideológia nem tudott lépést tartani a társadalmi-gazdasági fejlődéssel. S ha a Politikai Bizottság csak a fő kérdésekben fejtette ki állásfoglalását, s nem kívánt mindenre választ adni, s nem akarta kizárni az ideológiai életben jelenlévő többféle irányzat sokszínű hatását a társadalmi tudatra, s támaszkodni, építeni kíván mindenekelőtt a párttagság véleményére — hiszen — „a magyar társadalom előtt álló feladatok kijelöléséhez és megoldásához ideológiai megújulásra, az ideológiai tevékenység megjavítására is szükség van" — akkor ezzel az indíttatással kell viszonyulnunk a TÉZISEK-hez. Tehát nem lezárt anyag! Program a kibontakozásra. Ahogy az egyik vitatkozó megállapította: Platonikus lenne, ha mindent megoldana. Eddig nem tapasztalt merészséggel és őszinteséggel, nyíltan fogalmazza meg a szocializmuskép változtatásának szükségességét, az érdekek, a demokrácia, s a tulajdonviszonyok ellentmondásos viszonyrendszerét, ugyanakkor — mint sokan megállapították — hiányzik a TÉZISEK-ből a történetiség, hiányoznak fontos alapdefiníciók, egyes megállapításai óhajjellegűek s nem konveniálnak a valósággal! Bár az ideológia klasszikus értelmezése szerint eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, ugyanakkor sokoldalú képződmény, mozgósító propaganda, taktikai eszköz, vagy ahogyan vendégünk Hárs István fogalmazott: ,a konfliktusok kiérlelésének és megoldásának a módja”, mégsem lehet parttalan, a társadalmi folyamatok tisztánlátásához következetes, koherens ideológiára van szükség. Mintha éppen ez hiányozna napjaink marxista töltésű ideológiájából! A TÉZISEK elemző, kritikus vitájában ennek az ideológiai tisztánlátásnak az igénye fogalmazódott meg. S egyben annak a belátása, hogy a TÉZISEK nem a megoldás, de keresi a válaszokat, s ehhez a magunk módján és felelősségével mi is hozzájárulhattunk. dr. Boros István A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 1988. FEBRUÁR Személyi hírek — December 31-ével nyugdíjba vonult a mindnyájunk által tisztelt főorvosnőnk, dr. Bálint Terézia. Január 1-jétől utódja dr. Papp Magdolna üzemorvos. Dr. Bálint Teréziának boldog nyugdíjas éveket, dr. Papp Magdolnának eredményes munkát kívánunk. — A könyvtárigazgatói feladatok ellátására főiskolánk pályázatot írt ki. Ennek elbírálásáig, de legkésőbb 1988. június 30-ig az igazgatói feladatok ellátásával dr. Sziráki László főiskolai tanárt bízta meg a főiskola állami vezetése. Tudósítás a karzatról• Országgyűlési változások Társadalmi válságunk látványos eredménye a közügyek felértékelődése. Az új választási rendszer növelte az Országgyűlés presztízsét, felértékelte az ülésszakok idején és a bizottságokban végzett munkát. A parlamenti épület 103 éve a XIX. század végi és a XX. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit idézi. Az utóbbi 42 év viharos időszaka az 1945—48 közötti évekhez és az elmúlt 1—2 évhez kapcsolódik. Az Országgyűlés téli ülésszakának 2. napján a karzatról kísérhettem figyelemmel a képviselőknek a köz sorsát alakító tevékenységét. A karzat a „bennfentesek” gyűjtőhelye, ősz óta nehezebb belépőhöz jutni, s az érdeklődők számát a napirendi pontok körüli előzetes hírverés is befolyásolja. Főigazgatónk segítségének köszönhetően lehetővé vált és válik a parlamenti ülésszakok látogatása Az első nap zárt tanácskozással, személyi és szervezeti kérdések, valamint az 1988. évi költségvetés megtárgyalásával kezdődött. Magyar szokás szerint az utca embere (noha nem volt jelen a zárt ülésen) már jó előre tudta az új személyi és egyéb kombinációkat, így nem ért minket sem váratlanul az új kormánytagok névsora. Döntöttek, vagy szavaztak erről a képviselők? A második nap a költségvetés vitájával folytatódott. Bizakodás, bizonytalanság, hit, cselekvés, nyilvánosság, őszinteség, demokratizmus — ezek a felszólalásokat leggyakrabban kísérő fogalmak. Az ülésszak után érdeklődéssel néztem a tömegkommunikáció parlamenti híradásait. A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet részletesebb beszámolói sem idézhették fel a terem hangulatát. Az érdekesebb, fordulatosabb hozzászólásokat várakozó figyelem kísérte, míg a zavaros okfejtéseket, a rosszul közvetített gondolatokat a felerősödő üléstermi alapzaj, a képviselők egymás közti félhangos beszélgetése is minősítette. A karzat beavatottai az ülés forgatókönyve alapján már előre minősítették az elkövetkező hozzászólásokat. A napilapok a témák, a hozzászólások lényegi gondolatait profiljuknak megfelelően tárgyalták. A protokoll még mindig meghatározó a terjedelemnél, a gondolatok közvetítésénél. A költségvetési vita támogatásközpontúvá vált. A képviselők vagy sokallták mások pénzét, vagy keveselték a részükre juttatott állami támogatást. A kormány változtatási szándéka egyértelmű: a kiadások visszafogása. A felgyorsult romlás folyamata (különösen az oktatásban és az egészségügyben) úgy tűnik, nem áll meg. A gazdasági és politikai válsághangulat figyelemre méltó tünete az értelmiség és vezetőellenesség. A „temetői vészharangkongatás” már velünk élő megjelenítő ereje a válsághangulat dermedtségét oldhatja. A veszély tudatosítása gyorsítja az előretekintést. Csak az értelmiséget jellemzi ez a pesszimista lelkiállapot? Az új miniszterelnök-helyettes vitazárójában külön szólt a tanácsok gazdálkodását alapvetően megalapozó, az állami költségvetéstől kapott fejkvótáról. Ha ez szigorúan betartandó szabály lenne, akkor a főváros több mint 13 milliárd forinttal kevesebb pénzzel gazdálkodhatna egy évben ... Medgyessy Péter kérdése: mit szólnának ennek megvonásához a budapestiek? (és a vidékiek? a szerk.) Kicsit jelképes, hogy a személyi és a szervezeti kérdések, s a költségvetés után, a jogalkotás, az egyházak és hitélet helyzete szerepelt a napirenden. A jogalkotási napirend fontosságát az Országgyűlés törvényalkotó szerepének növekedése adta. Az Elnöki Tanács jogalkotó tevékenysége behatárolódott, csökkent az Országgyűlést helyettesítő jogköre. A társadalom bizalmatlanságának egyik kiváltója a jogszabálydzsungel. A bizonytalan érvénytartamú, kapkodva módosított, át nem gondolt tartalmú, követhetetlen menynyiségű és minőségi jogszabály a bizalom ellen dolgozik. A napirend vitája a vélemények rendszerében az erővonalakat is bemutatta. A kis lépések taktikája az új Alkotmány keretét és tartalmát is meghatározza. Az egyházak tevékenységének, életének bemutatása több volt egyszerű protokoll eseménynél. Társadalmi rendszerünk a világnézeti hitre épül. „Bizalom nélkül, magabiztosság nélkül, tehát valamiben való hit nélkül — nehéz élni.” Bár a hozászólások nem vitatkoztak az előterjesztéssel és egymással, mégis fontos tényeket tudtunk meg az egyházak tevékenységének sokszínűségéről. A kultúramegőrzés és -közvetítés, a szociális segítés erősödése, új formákat jelentenek az egyházak megújulásában. Mennyiben érződött az Országgyűlés ülésszakának munkajellege? A bizottságok tanácskozásairól csak a sajtó tudósításai alapján tudunk meg részleteket (persze a későbbi nyilatkozatokból). A napilapok és a szakmai sajtó információdömpinget produkál: a halmazból nehezen lehet felépíteni a tények rendszerét. Ez bizonyára a képviselőkre is igaz. A nap folyamán szinte állandó jövés-menés volt a padok között. A képviselők egy része vastag papírköteggel, doszsziéval megrakodva ki-be járt. Ez a járkálás a vitát, vagy a sétálgató képviselőket minősíti? Volt, aki a helyén maradt, csak a hozott anyagaira támaszkodott. A mondandó értékével megegyező figyelem a nyíltságot, az őszinteséget kísérte. A napirendi pontok megtárgyalása utáni szavazás technikai megvalósítása (a lassú, nehézkes és esetleges szavazatszámlálás) méltatlan az ügy komolyságához. Az ülésszak idején felerősödött a vita a képviselők kiválasztásáról, jogi státuszáról. Csak képviselőként dolgozzon-e a megválasztása idején, s mennyire képviselje, képviselheti választóit, vagy éppen az országos érdekeket? — Ez a két meghatározó kérdés. Az Országgyűlés területileg épült fel, szakítani kellene a statisztikai szemlélettel. Jelenleg a képviselő kevésbé függ választóitól, hiszen véleményére országos ügyek megtárgyalásakor, nem helyi problémák megoldásakor számítanak. A felelősség tartalmának megváltozásával ez a területi-országos ellentét módosulna. A jelölés átgondoltabb előkészítésével az új jogi, alkotmányos keretek segítenék a parlamenti munkát. A kormány nem törekszik az élet egészének megszervezésére. A mindenhatóság elvesztésének tudatát tükrözi, hogy a minisztériumok, a műszaki fejlesztésen, a nemzetközi kapcsolatokon és a hatósági tevékenységen kívüli területekkel kapcsolatos jogaikat, a felelősséget folyamatosan alacsonyabb szintre adják. A közvetlen beavatkozás az ígéretek szerint politikai és gazdasági célmeghatározássá módosul. A minisztériumok, országos főhatóságok átalakítása, összevonása már része e folyamatnak. Bár a szerkezeti és funkcióváltoztatás nem egyforma dolog, reméljük a mai politikai és gazdasági problémák gyorsítják a kormányzati tevékenység átgondolását, átalakítását. Winkler Csaba Kalmár Istvánná (Melinda) pénztáros. Bruttósítás után. Rendkívüli tanácsülés Január 11-re rendkívüli főiskolai tanácsülést hívott össze intézményünk főigazgatója. A testület a Munkaügyi Szabályzat módosítására, az MM komplex vizsgálat megállapításainak végrehajtására, a szaküzemmérnöki és tanfolyami óra- és megbízási díjak módosítására előterjesztett javaslatokat, illetve intézkedési terveket tárgyalta meg napirendjén. Az „Egyebek” között dr. Kiscelili László főigazgató az alábbiakról adott tájékoztatást : főiskoláink szocialista együttműködési szerződést írt alá a Közlekedési Minisztériummal: az intézeti ifjúsági parlamentek február 17-én lesznek, a főiskolai február 24-én, az összoktatói értekezlet időpontja február 10-én 10 óra. Dr. Bikás Ernő szb-titkár a költségvetés mielőbbi megtárgyalását sürgette, dr. Kecskés Imre gazdasági igazgató a szerződéses munkák árbevételéért — 51 millió Ft — mondott köszönetet