ALFÖLDI TANULMÁNYOK 1983 / 7. KÖTET (Békéscsaba, 1983)
MEZŐSI GÁBOR: Szeged geomorfológiai vázlata
Az építésföldtani szempontból is kedvező litológiai adottságok kihasználásának következménye, hogy a területen nagy helyet foglalnak el a különböző exkavációs formák. A különböző agyag- és homokbányák, illetve az elmúlt század második felének folyószabályozási munkáihoz kapcsolódó gátépítések anyagának kitermelési helyei az amúgy is nehezen felismerhető felszíni formákat jelentősen megbontották és átformálták. Az antropogén formák közt fontos szerepük van a folyószabályozásokkal kapcsolatosan épült gátrendszereknek és belvízlevezető létesítményeknek. Ezek a terület vízrajzi képét és a folyók hidrológiai tulajdonságait is megváltoztatták (pl. a Tisza enyhén kanyarogva bevágódó jellegűvé vált). A város területének beépítéséhez a Tisza szabályozásával összefüggő gátépítések, belvízlecsapolások és feltöltések biztosítottak alapot. Ez utóbbiakat kell itt a legfontosabb és legnagyobb hatású antropogén tevékenységnek tekinteni. A térképen ezért a 3,5 m-nél vastagabb mesterséges feltöltéseket is ábrázoltuk ( 1. ábra). 71