ALFÖLDI TANULMÁNYOK 1986 / 10. KÖTET (Békéscsaba, 1986)
KISS ATTILA: Dunaújváros, mint ipari Centrum vonzási hatásai
értékek harmadolásával pedig a közepesen, gyengén és periferikusan vonzódó övezetek határértékeit kaptuk meg. Az intenzív kereskedelmi vonzás övezetébe tartozó településekből naponta legalább 18 vásárlás volt regisztrálható. Ebbe az övezetbe a Dunaújvárossal közvetlen határos települések tartoznak, valamint Perkáta. A legintenzívebb kapcsolódás Rácalmásnál tapasztalható, ahonnan naponta 26 vásárlást jegyeztek fel a számlálóbiztosok. A következő, erős vonzási övezetbe négy település tartozik, Nagykarácsony, Mezőfalva, Adony és Besnyő, melyek észak, illetve délnyugat felől kapcsolódnak az intenzív övezethez. Az átlag alatti értékekkel szereplő települések közül Előszállás és Pusztaszabolcs sorolható a közepes intenzitású övezetbe. Ezeknél a községeknél még 7-nél nagyobb értéket mutat az intenzitási index. A kereskedelmi vonzás intenzitása és értéke alapján, tulajdonképpen a számok objektivitására hivatkozva itt ennek a három övezetnek a szélén kellene megrajzolni a város teljes kereskedelmi vonzásövezetének határát. Úgy tűnik azonban, hogy célszerű még néhány települést ebből a szempontból külön megvizsgálni. A Besnyő-Beloiannisz-Iváncsa településhármasból Besnyő az erősen vonzódó övezetbe tartozik, Iváncsa pedig 7-nél magasabb intenzitási mutatójával csak alig marad el a 7,07-es határértéktől, mely a közepes és gyenge vonzási övezetet választja el egymástól. Nem vétünk az objektivitás ellen, ha ezt a községet is Dunaújváros kereskedelmi vonzásövezetéhez soroljuk, Beloiannisszal együtt, így az egész településegyüttes részét alkotja és egyben le is határolja északról a város teljes vonzáskörzetét. Mivel északon erősen érződik Budapest hatása, Ercsi és Ráckeresztúr már kívül esik Dunaújváros kereskedelmi vonzáshatárán, így a város vonzáskörzetének határa északon, nyugaton és keleten viszonylag egyértelmű, míg délen Dunaföldvár és Solt besorolása esetleg vitatható. Igaz ugyan, hogy intenzitási indexeik alapján a gyengén vonzódó övezethez tartoznak, de a vásárlások abszolút száma alapján (napi 46, illetve 38) indokolatlan lenne a város kereskedelmi hatósugarán kívül lévő települések közé sorolni bármelyiket is. Dunaföldvár egyébként Dunaújváros mellett a környék másodlagos kereskedelmi központja, melynek hatása elsősorban a Duna bal partján fekvő települések kereskedelmi vonzódását tompítja Dunaújváros felé. Megszűni mintegy az elsődleges kereskedelmi centrum felé irányuló kereslet egy részét. A fenti módon értelmezett vonzáskörzet 15 települése a vásárlások gyakoriságát és forintértékét tekintve is, mintegy 80%-át adja a teljes mintavételnek. A többi 20%-on 21 település osztozik, melyek vonzási intenzitásuk alapján a Dunaújvároshoz gyengén és periferikusan kapcsolódó két övezetbe sorolhatók. Ide tartoznak a Duna bal partján fekvő községek is, melyeknek Dunaújvároshoz való kötődése meglepően gyenge. A vásárlások gyakoriságát tekintve Szalkszentmárton alig tükröz szorosabb kapcsolatot Dunaújvároshoz, mint például Bölcske.