ALFÖLDI TANULMÁNYOK 1986 / 10. KÖTET (Békéscsaba, 1986)

KISS ATTILA: Dunaújváros, mint ipari Centrum vonzási hatásai

értékek harmadolásával pedig a közepesen, gyengén és periferikusan vonzódó övezetek határértékeit kaptuk meg. Az intenzív kereskedelmi vonzás övezetébe tartozó településekből naponta leg­alább 18 vásárlás volt regisztrálható. Ebbe az övezetbe a Dunaújvárossal köz­vetlen határos települések tartoznak, valamint Perkáta. A legintenzívebb kap­csolódás Rácalmásnál tapasztalható, ahonnan naponta 26 vásárlást jegyeztek fel a számlálóbiztosok. A következő, erős vonzási övezetbe négy település tartozik, Nagykarácsony, Mezőfalva, Adony és Besnyő, melyek észak, illetve dél­nyugat felől kapcsolód­nak az intenzív övezethez. Az átlag alatti értékekkel szereplő települések közül Előszállás és Pusztasza­bolcs sorolható a közepes intenzitású övezetbe. Ezeknél a községeknél még 7-nél nagyobb értéket mutat az intenzitási index. A kereskedelmi vonzás intenzitása és értéke alapján, tulajdonképpen a szá­mok objektivitására hivatkozva itt ennek a három övezetnek a szélén kellene megrajzolni a város teljes kereskedelmi vonzásövezetének határát. Úgy tűnik azonban, hogy célszerű még néhány települést ebből a szempontból külön megvizsgálni. A Besnyő-Beloiannisz-Iváncsa településhármasból Besnyő az erő­sen vonzódó övezetbe tartozik, Iváncsa pedig 7-nél magasabb intenzitási muta­tójával csak alig marad el a 7,07-es határértéktől, mely a közepes és gyenge vonzási övezetet választja el egymástól. Nem vétünk az objektivitás ellen, ha ezt a községet is Dunaújváros kereskedelmi vonzásövezetéhez soroljuk, Be­loiannisszal együtt, így az egész településegyüttes részét alkotja és egyben le is határolja északról a város teljes vonzáskörzetét. Mivel északon erősen érződik Budapest hatása, Ercsi és Ráckeresztúr már kívül esik Dunaújváros kereskedelmi vonzáshatárán, így a város vonzáskörze­tének határa északon, nyugaton és keleten viszonylag egyértelmű, míg délen Dunaföldvár és Solt besorolása esetleg vitatható. Igaz ugyan, hogy intenzitási indexeik alapján a gyengén vonzódó övezethez tartoznak, de a vásárlások abszolút száma alapján (napi 46, illetve 38) indokolatlan lenne a város kereskedelmi hatósugarán kívül lévő települések közé sorolni bármelyiket is. Dunaföldvár egyébként Dunaújváros mellett a környék másodlagos kereskedelmi köz­pontja, melynek hatása elsősorban a Duna bal partján fekvő települések ke­reskedelmi vonzódását tompítja Dunaújváros felé. Megszűni mintegy az elsőd­leges kereskedelmi centrum felé irányuló kereslet egy részét. A fenti módon értelmezett vonzáskörzet 15 települése a vásárlások gyakori­ságát és forintértékét tekintve is, mintegy 80%-át adja a teljes mintavételnek. A többi 20%-on 21 település osztozik, melyek vonzási intenzitásuk alapján a Dunaújvároshoz gyengén és periferikusan kapcsolódó két övezetbe sorolhatók. Ide tartoznak a Duna bal partján fekvő községek is, melyeknek Dunaújvároshoz való kötődése meglepően gyenge. A vásárlások gyakoriságát tekintve Szalkszentmárton alig tükröz szorosabb kapcsolatot Dunaújvároshoz, mint például Bölcske.

Next