Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 2001 (Budapest, 2002)

Verő József: Kántás Károly (1912-1991)

KÁNTÁS KÁROLY (1912-1991) E­zelőtt 50 évvel meglehetősen zavaros, bizonytalan volt a Sopronban lévő egyetem (ennél pontosabban bajos megnevezni az akkor nem önszántá­ból gyakran nevet változtató intézményt) helyzete és vele együtt a mai Fizi­kai Intézet elődjéé is. Nem sokkal korábban erdészhallgatók egész légióját és néhány bányászhallgatót is kizártak az egyetemről a selmeci diákhagyomá­nyok ápolása miatt. Sopron városa általában is szálka volt az akkori politikai vezetés szemében. Elvitték a közintézményeket, még a megyét is, el akarták vinni az egyetemet. Először Tatabánya, majd Miskolc neve merült fel mint jövendő telephely. Evvel szemben a népgazdaság ásványi nyersanyagokat igényelt a „vas és acél országának” felépítéséhez, a nyersanyagkutatás pedig geofizikusokat, így 1951-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen létre akarták hozni a Geofizika Tanszéket és az ennek megfelelő szakot. A Népgazdasági Tanács erről folyó tárgyalásán Tárczy-Hornoch professzor támogatta Vadász Elemér professzor ilyen értelmű javaslatát, de kifejtette, hogy Sopronban már két év múlva végezhetnének az első geofizikus mérnökök, mert a má­sodévet akkor befejező földmérőmérnök-hallgatók egy részét át lehetne az új szakra irányítani, és ehhez csupán egyetlen Geofizika Tanszéket kellene létrehozni. Ezt az érvet elfogadták, így 1951 őszén megindult a soproni geo­fizikus szak, létrejött az új Geofizika Tanszék, és azt közös vezetés alatt von­ták össze a már korábban meglévő Fizika és az Elektrotechnika Tanszékkel. Ennek az időszaknak volt főszereplője, az akkor létrejött tanszék első ve­zetője, Kántás Károly professzor, akire most az 50 éves évfordulón, egyben halálának 10. évfordulója kapcsán emlékezünk.

Next