Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 2001 (Budapest, 2002)

Verő József: Kántás Károly (1912-1991)

magyar származású geofizikus révén pedig megismerkedett a módszer el­méletével és gyakorlatával. Első munkatársként ténylegesen a munkaközös­ségbe került Ádám Antal, az ő és a tanszék munkatársainak közreműködésé­vel elvégezték az első magyarországi tellurikus méréseket, megvetve evvel a mai soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet egyik legfontosabb kuta­tási területének az alapját. Ez a kétirányú fejlődés azonban azt is jelentette, hogy a munkaközösség működési köre egyre inkább kettévált, elszakadt a geodézia és a geofizika területe egymástól. Érdemes megemlíteni, hogy az első tellurikus mérésekről szóló közle­mények szerzői között Kántás csak szerény helyet foglalt le magának, nem sajátította ki az eredményeket. A földi áramokkal, rajtuk keresztül a geomágneses térrel való foglalkozásnak volt későbbi láncszeme Kántás el­képzelése alapján a nagycenki, mai nevén Széchenyi István Geofizikai Ob­szervatórium létesítése. Ennek révén hazánk bekapcsolódott a Nemzetközi Geofizikai Év munkálataiba, egyúttal út nyílott a Föld körüli térség fizikájá­nak kutatására, a soproni intézet másik kutatási területét készítve evvel elő. A bevezetőben említett módon 1951-ben megalakult az egyesített tan­szék, Kántás professzori és tanszékvezetői kinevezést kapott. 1954-ben meg­választották az Akadémia levelező tagjának, 1955-ben megtartotta székfogla­ló előadását is a tellurikus módszer alkalmazásáról, lehetőségeiről; székfoglalója 1957-ben meg is jelent az MTA VI., Műszaki Osztályának Közleményeiben. Az akkori szokás szerint akadémikusként lehetősége nyílt saját akadémiai intézet, az adott esetben laboratórium létesítésére a meglévő munkaközösségből, de evvel a gondolattal a kormányzati és akadémiai szer­vek is egyetértettek, szükségesnek tartották egy ilyen kutatóbázis létrehozá­sát. Így történt, hogy 1955-ben a Minisztertanács alapító okiratával megala­kult a munkaközösség egyik jogutódjaként az MTA Geofizikai Kutató­laboratóriuma Kántás Károly vezetésével mint önálló intézmény. Az Akadé­mia hamarosan Geodéziai Kutatólaboratóriumot is hozott létre a munkakö­zösség másik feléből, Tárczy-Hornodh vezetésével. A geológia terén mások voltak az erőviszonyok, így ott nem került sor önálló intézmény létrehozá­sára Sopronban. Ezekben az években, éppen 1951-től kezdve, magam is a tanszék hallga­tója lettem. Az akkori bonyolult viszonyokat jól mutatja, hogy 1951-ben Sopronban a már említett módon a III. évfolyammal indult meg a geofizi­kus-képzés a földmérőhallgatók közül kiválogatott csoporttal. A következő évfolyamok többé-kevésbé maguk dönthették el, melyik szakon kívánnak tanulni a 3. évtől kezdve. Közben azonban 1951-ben Miskolcon is felvettek bányamérnök-hallgatókat avval, hogy majd választhatnak több szak közül, ezek között a szakok között szerepelt a geofizika is. Mi Sopronban először fizikát hallgattunk a tanszéken Csókás Jánostól, majd a 3. évtől geofizikát.­ ­

Next