Közgyűlési előadások 2000. november. 175 éves az MTA, I-II. (Budapest, 2002)

I. kötet - Az Agrártudományok és az Orvosi Tudományok Osztályának együttes ülése - Az agrár- és orvostudományok az életminőség javításáért - Nagy Attila - Mikola István: A környezeti tényezők szerepe egyes zoonózisok elterjedésében

II­I. osztály: fiz agrár- és orvostudományok az életminőség javításáért Ha a kullancs elszaporodásához a klimatikus feltételek kedvezők (nedves, meleg időjárás), nő az invázió és vele együtt a fertőzési lehetőség száma, míg hideg és száraz időjárás esetén csökken. A hazai kullancspopuláció fertőzöttsé­­ge nem igazán ismert, 10-20%-ra becsülhető. Betegeink esetén a Lyme-kór minden leírt formája előfordult, így leggyak­rabban a dermatitis chronica migrans (DCM), a Bannard-szindróma, a dermatitis chronica atrophycans (DCA) és a lymphadenitis benigna cutis (LBC). A borreliosis állat-egészségügyi jelentősége még kevésbé ismert, noha néhány kutyában már megállapításra került a bántalom ízületgyulladásban megnyilvánuló formája. A vadászebek szerológiai szűrése elkezdődött. A szar­vasmarhák és a lovak borreliosisa szintén több szervet érintő betegség, de köz­egészségügyi jelentőségére vonatkozóan még nem rendelkezünk elég tapasz­talattal. 11/1. A parapox-vírus genus valamennyi faja, illetve változata rendkívül nagyfokú ellenálló képességgel rendelkezik a környezeti tényezők csírapusztító hatásával szemben, következésképpen hosszú ideig fertőzőképes marad a környezetben. A paradox-vírusokat dupla burkuk teszi ellenállóvá, mely már a virion éré­sének korai stádiumában kimutatható. Irodalmi adatok és saját tapasztalataink szerint a vírus a talajban, az istállóporban, az alomban, a pörkben évekig, sőt akár egy évtizedig is megőrzi fertőzőképességét. A vírust szinte mindig pörk vagy beszáradt nyirok veszi körül, mely növeli annak védettségét. Generalizált és lokális paradox-eseteink többsége a tehenek tőgyhimlős megbetegedéseinek nyomán lépett fel, de a juhok, a kecskék és a zergék varas szájfájását, a szarvasmarhák göbös szájgyulladását, valamint a pézsmaökrök megbetegedését előidéző paradox­ vírusfajoknak vagy változatoknak szintén közös tulajdonsága, hogy emberpatogének. Ritkán a pásztoreb is megbeteged­het, és közvetítheti a vírust az emberre. A parapox-vírusok mindegyike gyenge antigén hatású, ezért a fertőzött álla­tok környezetében túlélő vírus 2-3 hónap múlva ismét képes megbetegíteni a fertőzésen átesett állatot, illetve embert, amely újból növeli a környezet fertő­­zöttségének szintjét. A behatolási kapu rendszerint a kézen vagy a lábon keletkezett sebzés, hor­zsolás vagy állandó vizes munka okozta fellazulás, de a kötőhártyára, orr- vagy száj-nyálkahártyára kerülő vírus is bejuthat. A tehenészeken, fejőgulyásokon, ellető dolgozókon, juhászokon kívül a vándorló birkanyírók, gyapjúval foglalkozók, állat-egészségügyi technikusok.

Next