A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973 (Budapest, 1975)

Útmutató a kötet használatához

Útmutató a kötet használatához A Magyar Tudományos Akadémia fennállása óta nem készült átfogó munka, mely összefoglalta volna az Akadémia tagjainak névsorát és legfontosabb életrajzi adatait. Ez a kiadvány lenne hivatva megadni ezt az adatszerű tájékoztatást az alábbi részletek közlésével: az akadémiai tag neve, az MTA osztályszervezetében elfoglalt helye, foglalkozása, a műveit tudományterülete, születési és halálozási adatai, akadémiai taggá illetve akadémiai tisztségre való választásának időpontja, székfoglalójának címe és megjelenési adatai, valamint egyes akadémiai kiadványokban az akadémiai tag haláláról szóló megemlékezés. Ez a munka tehát jellegénél fogva nem tudománytörténeti, tudománypolitikai feldolgozás, nem az akadémiai tagok teljes munkásságát részletező és értékelő ki­advány, csupán az akadémiai tagok akadémiai pályafutásával kapcsolatos legszük­ségesebb adatokat tartalmazó összeállítás. A közel 150 év nagyterjedelmű anyagának összeállításánál elsődleges forrásként az MTA hivatalos kiadványait, a Névkönyvet, az Almanachot, az Évkönyvet, az Értesítőt és a Magyar Tudományt használtuk fel. E nyomtatott for­rások mellett vitás kérdésekben, illetve nem publikált adatok kiderítésére igénybe vettük a Régi Akadémiai Levéltár és az 1949 utáni anyagot tartalmazó Akadémiai Levéltár iratanyagát. Amennyiben ezek a források nem adtak megfelelő információt vagy egymás­nak ellentmondtak, másodlagos forrásként tudományos igénnyel készült általános lexikonokra, kézikönyvekre támaszkodtunk. Egyes vitás személyi kérdé­sekben és elvi problémák megoldásában az MTA felsőbb szerveinek döntését kértük. A külföldi tagok személyi adatainak megállapításában a nemzeti biográfiákat, lexikonokat és egyéb nemzeti társulati kiadványokat tekintettük mérvadónak. Helyesírás tekintetében a mai helyesírást használtuk. Kivételt csak a székfoglalók címeinek bibliográfiai leírásánál tettünk, ahol a helyesírás betűhív. A szerkesztésben igyekeztünk egységes elveket alkalmazni, de ez az anyag természete és csaknem másfél évszázados időtartama miatt nem mindig volt kivitelezhető. Amennyiben az egységes alapelvtől eltértünk, azt az egyes részletkérdéseknél külön megemlítjük.

Next