A Ma, 1930. július-december (6. évfolyam, 72-150. szám)

1930-07-01 / 72. szám

2 oldal. deputat urak fizetését! Miért ? A sok meddő munkáért? Ez a parlament mindent meg­csinált, ami az ország népére káros. Rettenetes adókat sózott ránk, gúzsbakötő törvényeket fabrikált, de nincs az egész munkájokon egy európai gesz­tus, ami az itteni feneketlen nyomorúságon segítni tudott volna. Másfél esztendő pártharcok­ban telt el s azon marakodtak e hosszú idő alatt a politikus urak, hogy ki tudjon több kon­cot megkapaiztani a közva­gyonból, de hogy a pangó or­szágon is segíteni kellene, az senkinek sem jutott eszébe. Mutassanak egyetlen tör­vényt azok közül, amelyet tár­gyaltak, ami tényleg és köz­vetlen előre viszi a népéne­keket ! De olyan egy sincs. Ezért ül a nyakunkon ez a holtszezon, ami szinte örökös­nek látszik. De addig minden­esetre ránk nehezedik, míg ezt a mai parlamentet és kor­mányt egy másik, dolgozni tudó fel nem váltja. Partozások Pur­­i üli, Pu­­ll terv szerű­ ellalom Kaphatók három éves külömböző faj, nemes gyümölcs és rózsafák, bokor- és futórózsák, díszbokrok, fenyőfák, élőnövények, virág-és konyhakerti palánták­ kiváló fajokban, virág­zó és szobanövények, elsőrendű külömböző virággunók. Csokrok, virágkosarak legmo­dernebb kivitelben. Virágföld és portrágya kapható a városi kerté­szetben. Erzsébetliget ■ RÓBERT okleveles ny. városi főkenész TELEFON: 384. legjobb minőségben és legolcsóbban a szerezheti be. Ugyan­ott javításokat és tisz­tításokat jutányosan elvállaló­,! Szép tavaszi áruk. Utazó böröndök, női és férfi pénztácak és retikülök, minden­­féle utazási és sport cikkek utazó kosarak a leg­jobb minőségben a legolcsóbb beszerzési forrrás a bőröndösnél (Főtér 53) Kilóst! érkezett meg Német­országból a legújabb koffer szállítmány. Nyár Elkapta a háztetőről lezuhanó gyermekét Mikor a rózsa szirma kezdett hullni S késő tavasz volt nyár előtt, Tavaly, akkor ismerkedtünk meg S akkor szerettem éri meg Őt. Mikor a rózsa szirma kezd lehullni S késő tavasz lesz nyár előtt, Virággal diszitett oltárnál tartjuk, Szerelmem, mi az esküvőt. /?. /. Lippáról jelentik: Izgalmas ese­mények színhelye volt a tegnap es­t Szabó Imre fakereskedő háza. A fa­­kereskedő csintalan kisfia egy őri­zetlen pillanatban felmászott a ház tetejére. Amikor Szabóné meglátta a kisfiát a ház tetején, kétségbe­esetten sikoltozni kezdett. A kisfiú megijedt, elvesztette egyensúlyát és leesett a háztetőről. Szabóné nem vesztette el lélekjelenlétét és még a levegőben elkapta zuhanó gyerme­két. Az életmentő anya belső ráz­­kódtatásokat szenvedett s most or­vosi ápolás alatt áll. — Eltemették Jancsó Bene­deket. Vasárnap délután 5 órakor temették el óriási részvét mellett Jancsó Benedeket, a kitűnő erdélyi tudóst. A temető előtt négy égő kan­deláber között volt fölállítva a díszes katafalk. Benedek János, Szadeczky búcsúztatták a nagy halottat és em­lékbeszédet Imreh Sándor mondott felette. Az énekkar gyászdala után nagyenyedi és kolozsvári földet szar­tak a koporsóra s a nagy halottat elhantolták. A MA mosó delin és kretonokat Nagyon olcsón vásárolhat most érkezett divatos, jó minőségű JEREMIÁSNÁL főtér 6. plébánia épület Zefirek, vásznak, harisnyák, nyakkendők, bélésáruk nagy választékban feltűnő olcsó árban A mai napon az utolsó francia csapatok is elhagyják a rajnai zónát — A MA távirata — Páris. (M. T. I.) A Rajnai diví­zió főbiztossága jelenti, hogy ma hétfőn délután a Rajnai zóna kiürí­tése befejezést nyer. Tegnap Wies­­badent és Mainzot ürítették ki a francia csapatok. Elmenetelük előtt a katonai temetőkben nyugvó hő­sök sírjánál gyászisteni tiszteletet tartottak és koszorúkat helyeztek úgy a francia mint a német kato­­nai sírokra. Azután teljes rendben megtörtént a megszálló csapatok elutazása. Ma hétfőn éjjel tízpercel éjfél előtt felszabadulási ünnep lesz lohonzban, amelyet a rádió is köz­vetít. Megszólalnak a felszabadi­ott városok összes harangjai s Mainz­­ban 3000 dalos énekel s több ál­lamférfi beszédet tart. Németország a felszabadulás ünnepén örömmá­morban úszik. Mainz: A francia tisztikar nevé­ben a katonai főbiztos, Tuil tábor­nok búcsúlátogatást tett a mainzi érseknél és a német hatóságok fe­jeinél és kijelentette, hogy e kiürí­tés a nemzetek közti békét kívánja szolgálni és a megértést. Délután a főbiztosság tisztjei vonaton utaz­tak el. Szabadlábra helyezték Vay Kázmér miniszteri tanácsost — A MA távirata — Budapest. (M. T. I.) A letartóz­tatott Vay Kázmér miniszteri tanác­csost szombaton szabadlábra he­lyezték nem találva terhelő körül­ményt arra nézve, hogy Vayt a csendőrségi építkezésekből kifolyó­­lag megvesztegették volna. A király ügyész még nem döntött a szabad­lábra helyezés kérdésében s nem lehetetlen hogy felfolyamodással fog élni a vizsgálóbíró döntése ellen. Borzalmas családi dráma Pestszentlörincen Budapest. Megrendítő családi dráma történt tegnap délután Pest- Szentlőrincen. Matus István, vasúti kalauz, mikor reggel a szolgálatból hazament, vérbefagyva találta fele­ségét és hét éves kis­fiát. A vizs­gálat megállapította, hogy Matusné borotvával átvágta hét éves kis­fia torkát, aki azonnal meghalt. Azután pedig a saját torkát metszette el. Az asszonyt haldokolva szállították kór­házba. Matusné szörnyű tettének oka ismeretlen. A vizsgálatot a rend­őrség megindította. Hogy lehet megoldani a nyomorúságos gazdasági helyzetet? Dr. Silbermann Jenő tervezete a régi gazdasági doktrínákat elsöpri A Kereskedők Társulata a megoldási tervezetet a király elé viszi Ezt a tervezetet a szatmári kereskedők jubileumi kon­gresszusán óriási lelkesedés­sel fogadták el. Részletekben fogjuk leközölni az a­lábbi tervezet, amelyet dr. Silber­mann Jenő kitűnő közgazdász dol­gozott ki és a Kereskedők Társulata a király elé fog terjeszteni. A gazdasági krízist meg lehet ma­­radék nélkül a kormány számlájára írni. A kormánynak is vannak és voltak baklövései, az ő intézkedései is elmérgesítették a válságot, de ál­lítom a külföldi tőke nagyobb ludas a dologban mint a belföldi kormány­zat hazánemértése. Legyünk mindenekelőtt tisztában azzal, hogy az adózás alapjában véve a külföld sarca. A kormány nem jókedvéből veti ki ezeket a horribilisan magas adókat, hanem kiveti mert a stabilizáció során, a felvett és a jövendőben felveendő költségek garanciájaként ilyen adók kivetésére kötelezte magát. A kül­földi tőke éhségét és magát a sta­bilizációt hibáztatom tehát elsősorb­ s. ban azokért a bajokért, amelyek ma tagadhatatlanul fennállanak és utána rögtön a bankuzsorát. A háborút és az újonnan megvont határokat követő első időkben az ország iparosítása megindult, sőt nagyon szép és nagyvonalúan in­dult meg az iparosítás, amelyet a szemérmetlenül magas bankkamat kettétört és letepert. A banki tőkéknél, a hazaiaknál azonban még szemérmetlenebbek a külföldi tőkék. Ezekben a külföldi hitelszerződésekben kettős hazug­sággal operálnak . A szerződés, ha akarom, társnak tüntetem fel a hi­telezőt, ha akarom hitelezőnek. Ha jó az üzlet, akkor a külföldi hitel­­tőke társ volt és felveszi a zsíros haszonrészt, ha balul végződött, ak­kor hitelező volt, aki kamatot szed és ezenfelül a garanciák ezer mó­­duszaival megóvja a maga tőkéjét. Másodkézből kapjuk a hiteleket Ha fel is teszem, hogy a külföl­di hitel jótékonyan hat egy ország gazdasági nyomorúságára, rögtön le kell szögeznem, hogy a mobil hitel semmi esetre sem idézhet javulást elő. A mobil hitel, a felmondható és máról-holnapra megszüntethető nem ér semmit. Csak az állandó jellegű úgynevezett stabil hitelről szabad egy általában szót vesztegetni. Mi csak mobil hiteleket kapunk és a mobil hitelt is csak másod­kézből. Még jó, ha másodkézből is A közép európai banktröszt egyez­­ménye, hogy Romániának közvet­lenül pénzt nem ad. A nekünk nyúj­tott hitel csak Berlin, Drezda, Bécs és Budapest közvetítésével jut el hozzánk. Minden kéz, amelyen ez a hitel ker­sztül megy, keresni akar a tranzakción és ez az oka, hogy mire a külföldi tőke hozzánk eljut méreg­drága.­­ Mondom és ismétlem, a kor­mány a gazdasági krízisben és fő­ként az adózás mértékében csak másodrendűen hibás. Keze lába meg van kötve és ha prosperálni akar, szénáját rendben kell tartani. Emlé­­kezzünk cesak vissza Rist bukaresti nyilatkozataira és parancsaira. Rist magas kihelyezési kamatokat köve­telt és a külföld magas adókat dik­tált. (Folyt. köv.) — Anyakönyvi hírek. Születé­sek : 5 leány, 8 fiú. Haláleset: 6 férfi, 3 nő. Házasság: Georgescu Viktor Nicolae—Călărig Zoe, Elena, Emil Radu—Fani Zorka, Teodor Duran—Vilma Keresztesi. Nem fog többet bosszankodni! Zavartalanul fog élvezni Ha becseréli idejétmúlt telepes készülékét világhírű, elsőrangú Philips vagy Telefunken hálózati rádióra! A cserét kevés ráfizetéssel RÉVÉSZ BÉLA , könyvkereskedése eszközli. Telefon 61. Telefon 61. * Holnap kedden nyílik meg az újonnan átalakított KORZÓ KÁVÉHÁZ Minden este elsőrendű jazz és szalonzenekar hangversenyezik 1930. június 31.

Next