Vahot Imre (szerk.): A Nagy Világ Képekben, 1855
1855 / 4-5. füzet
279 280 nyúlik, ennek hegyére keresztben (vagy mint mondani szokás vízmentesen) van fektetve egy két öles hosszú s egy lábányi széles deszka , melyet úgy meg lehet sarkon fordítani, hogy végei mint a szélmalom szárnyai, hol sehol felfelé állanak. Ennek a deszkának végeire ismét egy öles hoszszuságú s egy lábnyi szélességű deszkák vannak illesztve, melyek hasonlóan sarkon fordulnak , s ez által a födeszkához olyan állásba hozhatók, a milyenbe akarják : felül alul a födeszkára lehet fektetni, csapongóan vagy függőlegesen állítani, egyszóval a milyen állásba akarjuk. Minden rész könnyen mozog, hogy csekély erővel is lehessen ide oda forgatni, s hogy a szél se akadjon bele, a deszkák be vannak vésve, s olyan formán is néznek ki, mint valami nagy zsalutáblák. Midőn a gép nyugszik, szárnyai le vannak eresztve, a fődeszkán fekszenek, ha dolgoznak vele a födeszkát s a szárnyakat mind külünb-különbféle állásokban látjuk. A födeszka négyféle állásának van jelentése. Függőleges ( [ ), vízmentes (—), jobbról balra csapanyó (/), balról jobbra csapangó ( \ ) a födeszka jelentőséggel biró állásai. A szárnyaknak több jelentőséggel biró állásaik vannak, mindenik szárny állhat alul felül függőlegesen, állhat jobbról balról csapongóan mind fölül mind alól, s végre kinyúlva, mintha a fődeszkának folytatása volna. Már csak ennyi állásban is minden szárnynyal hét tisztán felismerhető jelt lehet adni, de nem csak ennyi jel van, mert megegyeztek, hogy amidőn a két szárny egyszerre dolgozik, a kettőnek együtt legyen jelentése, ha például az egyik függőlegesen vízmentesen, vagy négy csapanga állása közül valamelyikben áll, ügyeljenek arra is, hogy ugyanakkor a másik az ő hét állása közül melyiket foglalta el. E szerint, minthogy mind a két szárnynak hét hét állása van, a kettővel együtt 49 jelt lehet adni. De még ez nem minden, mert a födeszka is, amint már említettük, négy állásba hozható , s így minden jelnél az is jelentéssel bír, hogy áll a födeszka, így ugyanannak a jelnek négy különböző jelentése van a mint a födeszka vízmentesen, függőlegesen, jobbra vagy balra csapangón áll. E szerint négyszer negyvenkilenct, azaz 196 jelt lehet ezzel a géppel adni. E közül csak kilenczvenkettőt használnak , s ez elég is a betűknek, számoknak, napnak , órának s egyéb megjegyzett szavaknak kifejezésére, a többi jelek katonai ügyet s más a kormányt érdeklő dolgok jelzésére vannak,ezeknek jelentését a kezelő hivatalnokok sem értik. A fődeszka és szárnyak szükséges mozgásait egy ember eszközli, a ki a telegraph alatt szobájában ül, ahol vasból a nagyhoz tökéletesen hasonló, de kicsi telegraph van, ezen a mint a fődeszkát és szárnyakat ide oda mozgatja, a nagytelegraphnak is fődeszkája s szárnyai épen abba az állásba jönnek, az egyiktől a másikhoz nyúló zsinegek segítsége által. Minden telegraphirozó ablakában két jó messzenéző cső van egyenesen a szomszéd telegraphnak irányozva, ezzel a szárnyak mozgásait tökéletesen meglátja. A telegraph az épülettel együtt olyan formán néz ki, mint az alábbi képen rajzolva van. Akik olvasóink közül vasutak közelében jártak, ott az őrházak mellett láthattak e képhez némileg hasonló készületet ; azért mondom hogy némileg hasonló, mert az egész készület egy hosszú faoszlop két darab deszkával, melyek közül egyik vagy néha mind a kettő karként kinyúlik, amint azt akarják jelölni vele, hogy a gőzös egyik vagy másik irányban menjen. Ez egyszerű telegraphnak a nyelvén el lehet még mondani , hogy a várt gőzös nem érkezik, hogy lassan hajtson, megálljon és hogy egy másik gőzös segítségül jöjön állomások közt eshető szerencsétlenségek esetére. Ételenként hasonló esetek jelzésére különböző színti s különböző állásba helyezett lámpákat használnak ; hogy és miként történik éjjel a telegraphirozás , elmellőzzük, hogy helyünk legyen elmondani, mit a Chappe találmányával a közlekedésről érdekesnek vélünk. Mihelyt a kormány Chappe találmánya használhatóságáról meggyőződött, mindjárt elkészíttetett egy vonalat Párizs és Lille közt 22 állomással (60 franczia mérföld). E 22 állomáson Párizstól Lilléig 2 percz alatt végig szalad a jel, s egy néhány sorból álló jelentés közlésére nem kell több 13 percznél. Az akkori háborús időkben az olyan találmány, mely a nemzeti büszkeségnek hizelgett, melylyel a hadfolytatásba előnyt nyerhettek, nem maradt elfelejtve köztük a telegraph se. A telegraphvonalt csakhamar egyik felől Párizstól Brüsselig, onnan Amsterdamig, másfelől Velenczéig nyújtották. 1792. kezdve, mikor az első vonal készült, 1823-ig csak magában Francziaországban 800 mértföldnyi vonal volt telegraph-állomásokkal beépítve. Francziaországban mindenik vonal Párizsban öszpontosul. Az állomások térségen 6—8 mérföldre, hegyek közt olyan távolra vannak építve, hogy egyik helyről a másikra el lehessen látni. Amint Párisban a telegraph egyet mozdul azt a szomszéd rögtön utánozza, a tornyokban mindig van valaki jelen, aki messzelátó csövei szemeit folytonosan a szomszéd telegraphra függeszti, így megtörténhetik aztán, hogy egy jel Brestöl Párisig (150 mf.) 7 perez alatt, Calaistól (68 mf.) 4 perez alatt, Strassburgból (120 mf.) 6 perez alatt megérkezzék. Bármily jeles és bámult volt e készület, meg kell vallani, hogy hiányai igen jelentékenyek. Nagy hiánya, hogy soha meg nem szűnő figyelmet igényel, s hogy esőben, ködben, éjjel nem használható. De mivel jobb nem volt, sok helyt utánzókra talált Angol-, Porosz-, Svédországokban, Dániában sőt Ázsiában és Afrikában is divatba jött . Ausztriában is tettek vele kísérletet 1835-ben Bécs és Lincz között, Muszkaországban Pétervár és Varsó közt 1839-ben kezdte meg az első telegraph működését. Ily sok helyen körutat téve, természetesen sokat változtattak rajta, a sok változtatás és javítás közt volt olyan is, mely éjjeli használatra akart jó lenni. De jött egy újabb már bölcsőjében tökélyesebb találmány, mely minden kísérletet javítást ama régi félén fölöslegessé tett; ez újabb találmány az emberi észnek e remeke: a villanytelegraph. II. A VILLANY-TELEGRAPH. Nincs találmány, melyről méltóbban el lehessen mondani mint erről, hogy nagyszerű, mert valóban a föld igen kicsi e találmánynak. Gyorsaságban a gondolattal versenyez, hegyek, folyamok tengerek, nem akadályozzák útjában, rohan oly sebesen, mint a villám , mely, mire megpillantok a keleti égen, már a nyugati felhők közt czikázik. Kicsi a föld e találmánynak, mert hiszen ennek postája a villám, mely egy másodpercz alatt 70 ezer mérföldet tud szaladni, a földön pedig nincs két hely, mely egymástól ily messze volna, egész kerülete a hol legvastagabb csak 5400 mérföld, a melyen a villámnak végigszaladni egy tizedrész másodperczre sincs szüksége. Ha a vil-