Vahot Imre (szerk.): A Nagy Világ Képekben, 1855
1855 / 4-5. füzet
lámtól küldenénk üzenetet a tőlünk 50 ezer mérföld távolságban levő holdba, egy másodpercznél hamarább megvinné, és a napba, mely tőlünk 20 millió mérföldre van, 5 percz és 221/2 másodpercz alatt érkeznék el, honnan a fénynek hozzánk jutni 82 perczre van szüksége, és ahova a legsebesebben nyargaló gőzkocsinak 400 évig volna mit mennie. De hogyan történik hát a villámmal az a földicsért közlekedés ? kérdi az olvasó. Míg erre felelnék, legyen szabad a villanyról és mágnesről annyit szólani, amennyit épen szükségesnek vélek a villantelegraph megértésére. A felhőkben czikázó villámhoz hasonlatos valamit mi is tudunk teremteni, e valamit természettudósaink villanynak keresztelték. Teremtjük pedig a villanyt ha gyantát vagy borostyánkövet, vagy spanyolviaszt selyemmel , üveget posztóval vagy érczczel dörgölünk; vagy úgy is , ha két különnemű érczet egymásra teszünk. A természettudósoknak vannak eszközeik, melyekben össze tudják gyűjteni a dörgölés által származott villanyt, s kitanulták, hogy az érczek érintkezése által származott villany is sok érez egymásra rakása által nagyon feltűnő lesz. Sok különbféle tulajdonokat mutat a villany, melyeknek némelyikét, hogy a telegraphot megértethessük, szükségesnek véljük elősorolni. A két egymáshoz dörgölt anyagban s a két egymásra tett éretben kétféle , egymástól különböző természetű villany támad. Az egyik villany neve tevőleges , a másiké nemleges. Ha egy sodronyt selyemmel bevonunk s többszörös gyűrűbe facsargatjuk, s közepébe mágnestűt helyezünk, a mágnestű szokott irányát megtartja, de ha a sodrony végeit a villanyfejtő anyagokhoz kötjük, a mágnestű kimozdul szokott állásából, mégpedig jobb vagy balkéz felé, amint a sodrony ugyanazon végét a villanyfejtők egyikéhez vagy másikához kötjük. Ha selyemmel bevont sodronynyal lágy vasat körülfacsargatunk s a sodronyba villanyt bocsátunk, a kézibe helyezett vas mágnessé változik, azaz magához vonzza a vasat s mágnes lesz mindaddig, míg a sodronyban villany van, s megszűnik mágnes lenni azonnal mihelyt nem bocsátunk bele többé villanyt. A villany némely anyagokba könnyen átmegy s roppant gyorsasággal végig szalad rajtuk , az ilyen anyagnak neve jó villanyvezető. Ilyenek az érczek , föld, víz. Ezért lehet a villanyt érezsodronyokon száz meg száz mérföldekre elvezetni. Rész villanyvezetők: az üveg, gyanták, selyem, levegő, fa, csont. Ezeken nem szalad végig a villany, s ha a jó vezetőket ezek közül akármelyikkel körülvesszük, a villany a jó vezetőben megmarad. A villany, melyet mi állítunk elő, épen mint az mely a felhőkben származott, tündököl, éget, olvaszt mint a tűz, tapasztalhatni ezt, ha vékony sodronyba vezettük. A sodronyokban huzamosabb ideig tartó villanynak a neve villanyfolyam. A villany ezen tulajdonai elősorolása után elmondhatjuk már, hogy miként lehet vele távol eső helyekre érthető jelt adni. A villany sodronyon vezetve, a villanyfejtő helytől több mérföldnyi távolban is kimozdítja a mágnestűz állásából és képes a vasat mágnessé változtatni. E két tulajdonságon alapulnak a telegraphok. A legelső, s mostanig sokat egyszerűsített telegraph volt a mágnestűtelegraph. Ehez először a hány betű annyi sodrony s ugyanannyi mágnestű kellett; a sodronyok kezdődtek a villanyfejtő készületnél, elnyúltak odáig, hol selyemmel bevont sodronygyűrűk közt a mágnestűk állottak, és onnan ismét vissza a villanyfejtő készülethez. Egy sajátságos gépecske segítségével tetszés szerint lehetett egyik vagy másik sodronyt érintkezésbe hozni a villanyfejtővel, minek aztán az lett eredménye, hogy egyszer egyik, másszor a másik mágnestű mozdult ki helyéből, s minthogy mindenik mágnestű egy-egy betűt jelentett, aki a mágnestűket nézte, tudta , hogy a villanyfejtőnél álló ember miféle betűket vagy szavakat kíván vele tudatni. Az ilyen telegraph a villanyvezető sodronyok sokasága miatt költségesebb, mintsem átalános elterjedést nyerhetett volna, bárha kecsegtető előnye is volt az, hogy könnyen érthető betűkkel nem pedig jelekkel történt általa a telegraphirozás. Javítások, változtatások után már ma a sok sodrony és sok mágnestű fölöslegessé van téve; némelyik félén egy sodrony egy tű , másik félén két sodrony két tű, megteszi a szolgálatot. Az annyira gyakorlatias angoloknál különösen ez utolsó van használatban, s szakértők véleménye szerint az eddigiek közt a legtökéletesebb is , oly egyszerű, hogy kezelését 12—14 éves gyermekekre bízhatják, s oly szapora, hogy egy percz alatt 90 betűt telegraphirozhatni vele. Az itt látható 2-dik képről megérthetni, mily jelentések vannak a mágnestűk mozgásaihoz kötve; a készület teljes megértésére még azt kell emlékezetbe hoznunk, hogy a mágnestűk ma szerint a mint a villanyfejtő anyagok egyikével vagy másikával hozatik a sodrony érintkezésbe — hol jobbra hol balra hajlanak el. Mindenik tű mozgásának külön értelme van, szintúgy értelme van annak is, ha egyszerre mozdulnak, — még pedig: A bal felöl levő tű ha kétszer elhajlik balra jelent A-1, ha ha háromszor B-1, előbb jobbra azután balra C-1, előbb balra azután jobbra D-1, egyszer jobbra E, kétszer jobbra F, háromszor jobbra G. A jobb felöli tű elhajlása jelent: egyszer balra H, kétszer, háromszor K, előbb jobbra azután balra L, előbb balra aztán jobbra M, jobbra egyszer N, kétszer 0, háromszor P. Ha a két tű egyszerre mozdul pl. balra egyszer jelent R-t, kétszer S, háromszor T, előbb jobbra aztán balra U, megfordítva V, ha jobbra mozdul egyszer W, kétszer X, háromszor Y. Jelentéssel bírnak még a következő mozgások: A balfelöli tű minden szó végén kihajlik balra, tehát -fjelt ad; ha szóról számokra van átmenet, jelölnek H-t, s nyomban reá +; minden szó után ha értették a telegraphirozót, visszatelegraphirozzák az E-t; ha nem értették a -f-t. Hasonlóan jelentése van külön az R és IF-nek, az első azt jelenti „megállj,“ a második „f o l y t a s d.“ Egy más alkotású telegraph alapul a villanynak azon tulajdonán, miszerint a vasat mágnessé tudja változtatni. Ez a mutatós telegraph, nevét a mutatóról vette, mely rajta sorban mutatja a betűket, mint az óra mutatója az órák számait.