A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)
1921-05-07 / 5. szám
be§á!©s @!!és nemzetközidalommal, amikor a jégen diadalmaskodott a nemzeti gondolat, a szociáldemokrácián a keresztény demokrácia, a szétzüllesztés fölött a szervezett keresztény erők alkotó ereje. A német, az osztrák, az orosz halál előre robog, amíg fel nem tartóztatja utján ezeket is az öntudatra ébredt nemzeti és keresztény demokrácia konstruktív energiája. A magyar nemzetgyűlésen elmondott külpolitikai beszédek s az angol alsóházban e hangzott megértő szavak után már tudjuk, hogy mi a sírtól eltávolodva megyünk az új élet útján előre. Németországot pedig viszi kikerülhetetlenül az ellenség halálos bosszúja és szociáldemokráciájának halálos ölelése a szégyenteljes, véres és könynyekkel áztatott sír felé. Apponyi nagi? beszéde a bel- is külpolitikai helyzetről felelős s háborúért ? — Újabb tárgyalások az egységes pártról — A NÉP tudósítójától. ja,. Budapest, május 6. A nemzetgyűlésnek mai nevezetessége Apponyi Albert felszólalása. Apponyi különösen a külpolitikai kérdések taglalására fektette a fősúlyt és beható vitába bocsátkozott azokkal a felszólalásokkal, amelyek az angol alsóház és felsőházban a trianoni békeszerződés ratifikálásával kapcsolatban elhangzottak. A külpolitikai kérdéseken kívül foglalkozott a belpolitikai kérdésekkel is. Különös érdekességet kölcsönzött a beszéd eme részének a munkáskérdésről szóló fejtegetése. Apponyi a munkássággal való megértést hangsúlyozza, nem hibáztatja a munkásságot azokért a katasztrófákért, melyekben Magyarország a kommün következtében jutott, ezért egyesegyedül a munkásság vezetői felelősek. Kifogásolja az internálási tábort. Egyébként az általános helyzetben különös változás nincs. De igen valószínű, hogy Apponyi beszéde nyomán, különösen az egységes párt létesítése érdekében elhatározó lépések fognak történni. Apponyi beszéde végén ugyanis helyeselte a miniszterelnök expozéjának ama részét, melyben kijelentette, hogy a koalíciós kormányzást célravezetőnek nem tartja és nem tesz le az egységes párt létesítésének gondolatáról. Valószínű, hogy ennek nyomán újabbárgyalások fognak megindulni a pártvezérek között. A kisgazdák holnap este értekezletet tartanak, amelyen különösen gazdasági kérdésekkel kívánnak foglalkozni, de emellett gróf Ráday Gedeon kormányzati ténykedéseivel is. A Beniczky-üggyel a mentelmi bizottság keddi vagy szerdai ülésén fog újra foglalkozni.Tomcsányi igazságügyminiszter és Beniczky Ödön képviselő írásban teszik meg észrevételeiket az eddigi tárgyalásokra vonatkozólag. A döntés valószínűleg még a keddi, illetve szerdai mentelmi bizottságban fog bekövetkezni. A nemzetgyűlését mai ülését két képviselő jelenlétében nyitotta meg Bottlik József alelnök. Az elnöki bejelentések során közli, hogy a honvédelmi miniszter a nemzetgyűlést meghívta, az Oroszországból ma vagy holnap nagyobb számban érkező hadifoglyok fogadására. Javaslatára a ház Karafiáth Jenő képviselőt küldte ki az ünnepies fogadtatáshoz. Giessiwein Sándor : Nem defetista ő, nem azt mondja, hogy dobják el a fegyvert, de olyan korszaknak kell következnie, ahol a népek igazságosságának a végrehajtását nem a fegyverekre, hanem ,a kölcsönös megértésre kell bízni. " ■■ MéHMMÉMMI .Mr IBI Ali»@r& beszéde Gróf Apponyi Albert kezd el ezután az egész Ház figyelte közben beszélni. Röviden reflektál Giesswyein beszédére. Nem tartja szükségesnek, hogy a nemzeti rekonstrukció feladatának kérdésében magyar és magyar között mélyreható különbség legyen. Ezt a kormányt a maga munkájával támogatni kívánja, mert úgy összeállításában, mint felállított programjában lényeges haladást jelent a belső, konszolidáció megerősítésére. A költségvetéssel kapcsolatban a kérdéseknek a három csoportjával kíván foglalkozni: ezek a pénzügyi, külügyi és a belügyi kérdések. Bízik abban, hogy a pénzügyminiszter munkája sikerülni fog. A külpolitikai helyzet. Ezután így folytatja Apponyi: — A kulpolitikai téren különösen megkönnyítette feladatát gróf Andrássy Gyula tegnapi felszólalása, aki külpolitikánk legfőbb irányzatára nézve olyan megállapításokat tett, amelyeket ő a magarészéről -teljesen elfogad. A tegnapi ülés óta egy nóvum van,amelyről a lapok még ,nemadattak tudósítást, tudniillik az angol felsőház a béke ratifikálására vonatkozó ülése. Az angol felsőházban felszólaltak,a nő régi barátaink,akik igen szigorúan,bírálják a Magyarországra rákényszerítette- i békeszerződést. Lord Curson külügyminiszter szintén kifejezést ad Anglia szimpátiájának Magyarország iránt és azokkal az ellenvetésekkel foglalkozva, amelyeket a felsőházban a Magyarországtól kívánt jóvátételek tekintetében tettek, hasonló kijelentéseket tesz, mint amineket az alsóházban a kormány képviselői tettek, hogy tudniillik a jöváltételi bizottság ,Magyarországgal szemben épp oly méltányosan fog eljárni, mint Ausztriával szemben. Néhány megjegyzésem volna erre a megállapításra. Megyarorszég — sseres fenssss — Ezebben nem bocsátkozhatom vele polémiába. Az ilyen kérdésekben mindig agyőztesnek van igazi.. Ez a velünk szembenálló államfér -fiaknak annyira mélyen meggyökerezett véleménye, hogy ezt megdönteni nem lehet.Feltéve azonban,, hogy ez 'igy volna is, szembe kell szállanonk ennek a ’lótejnek Magyarországra való alkalmazásával. ,Ha az igazságosság ,szempontjából nézzük a békét és abban megegyezünk’hogy ez a béke bizonyos zsimhődést jelent, akkor is ennek a bűnhődésnek a mértékét a bűnösség mértékéhez kell alkalmazni. Minthogy pedig valamennyi állam között, amely a központi hatalmak oldalán részt vett a háborúban, egyetlen állam sem részesült olyan kegyetlen büntetésben, mint Magyarország, akkor — ez következik a tételből — Magyarország volna a bűnösök között a legbűnösebb. — Nem akarok szembeszállni Carsonnak azzal a tételével, amely a háborúért való felelősséget a központi hatalmakra hárítja. A bűnösség ugyanis összefügg az elhatározási szabadsággal és függ attól is, hogy ezzel minő mértékben élt azt illető állam. Ezek megtámadhatatlan, kriminalisztikai elvek. Magyarország volt az, amely legkevésbbé bírt elhatározási szabadsággal, csak bizonyos közös tanácskozásokon volt szava és azzal az elhatározási szabadsággal amennyivel bírt, a végletekig azok ellen a lépések ellen fordult, amelyek a háborúnak tárgyi okozói voltak. Ha, tehát állana az, hogy a bűnösség a központi hatalmakat terhelné kizárólag, akkor is ebből a szempontból a Magyarországnak diktált béke a legkirívóbb az igazságtalanság tekintetében. Főleg a plebiscitum kérdése, a határkérdés és a kisebbségi jogok kérdésével, összefüggésben a nemzetek szövetségévél és végül a magyar békesserződést kisérő irattal óhajtok foglalkozni. Ennek a kisérő iratnak kijelentései alapján írta alá az akkori kormány a békeszerződést abban . a: feltevésben, hogy a kisérőiratban foglalt ígéretek valóra váltatnak. Kétmillió elszakított magyar.’ — A kísérőlevél megállapíta, hogy a rusén nép óhajtásait szabadon nyil- vánithatja. Hogy ennek a kijelentés- nek cseh szuronyok között micsoda ér-! teke lesz, azt jól tudjuk, de az kétség-télen, hogy a nagyhatalmak részéről megvolt a szándék erre. A végső paszszus azt mondja, hogy a határszéli lakosság érdekei megvédetnek. Márpedig ez Magyarországon különösen fontos, mert egymillió nyolcszázezer magyar van olyan helyzetben a határszéleken, hogy etnográfiai összefüggése van a magyarországi zónával. — Ezt a levelet a békeszerződés átadásakor közölték Magyarországgal. Nem tagadható le, hogy ez az okmány ünnepélyes ígéret. Egy ígéretet megszegni lehetséges, de hogy az megtéte tett, azt letagadni nem lehet. (Zajos taps és éljenzés.) Uj politika: Ezután foglalkozik a belpolitika kér,déseivel. Örömmel honorálja a minisz-terelnöknek azt a kijelentést, hogy új politikát kell csinálni, mert a régi polifikát ott ahol Tisza István elhagyta, folytatni nem lehet. Az uj politikát össze kell kapcsolni a múlt tradícióival. Tel-■ ■jesen egyetért a miniszterelnök kijelentésével, hogy véget kell vetnünk a forradalmi szellemnek. De nemcsak a forradalmi szellemnek kell véget vetni, hanem az ellenforradalminak is, mert az ellenforradalom csak addigi bir jogosultsággal) amíg egy nemzetet fenyegető ellenséget le kell verni, később azonban csak a forradalmi szellem újbóli fellátámadása teszi szükségessé. " (Folytatása a 3. oldalon!"