A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1921-05-05 / 4. szám

2 Az olcsósághullám és a szövetkezetek Kiket wjt sx Árak vése 1 — He* gye** IMi • MiHámel konjunktúra? A NÉP tudósítójától.Budapest, május 4. A világpiaci, áraknak az utolsó hónapokban történt általános esése, amelyről naponta olvashatunk a külföldről hozzánk érkező jelentésekben, új fogalmat teremtett meg nálunk: az olcsósághullámot. Egyelőre, sajnos, inkább fogalom, libit valóság, mert hiszen az áresések mindig nem olyan mértékűek, hogy azoknak hatását a szegényebb néposztály is megérezhetné. Tény, hogy a kirakatokban ‘Jó 30. .,és 40 százalékos árleításokat tüntetnek fel a kereskedők, azonban azok a szükségleti cikkek, amelyeknek olcsó beszerezhetésétől a közép- és tuunkásosztály megélhetése függ, még ma is olyan drágák, hogy az úgynevezett olcsóság, hullául jelenlétét a gyakorlatban csak igen kis mértékben érzi. A háborús és a forradalmi konjunktúrák alatt milliókra szert tett vállalatok tönkremenésérel siránkoznak és sajtóorgánumaikban ravaszul elhelyezett cikkek látnak, napvilágot, amelyek az olcsósági hullámok nyomán bekövetkezhető ipari, kereskedelmi és gazdasági katasztrófát emlegetnek, így próbálva megakadályozni az árak hirtelen esését s üzleti hasznuk csökkenését. Nem féltjük ezeket a vállalatokat a pusztulástól, hiszen ezek mindig a legretegebb üzleti célokat tartották szem előtt és olyan haszonnal dolgoztak a múltban, amely lehetővé teszi számukra most azt, hogy a könnyenszerzett nyereség egy részét minden nagyobb megrázkódtatás nélkül elveszthessék. Másképpen áll a dolog a szövetkezeteknél és azoknál a kereskedelmi vállalkozásoknál, amelyek mindig megelégedtek a tisztességes uton szerzett kisvászonnál és áraik megállapításánál mindenkor ügyelemmel voltak a kevésbé lehetős, a gazdaságilag rosszul szituált közép- és munkásosztály érdekeire. Felkerestük több üzletét a Pannónia, Háztartás, Kéve, Centrum, Nove stb. szövetkezeteknek és tájékozást szereztünk az olcsósági hullám hatásáról s a jövendő áralakulásokról ezeken a helyeken, amelyek ma már a fogyasztók ezreire támaszkodnak. A veszteség dacára is, amelyek a szövetkezeteket a világpiaci árak esése folytán érték, még mindig a keresztény szövetkezet marad az a hely, ahol a fogyasztó aránylag a legolcsóbban vásárolhat. Az egyik szövetkezet ügyvezető igazgatója a következő felvilágosítást adta: Skizzek írta: Anka János. A szem , A költő beszélte. A múzsa szeme kék volt. A feketebajú szép asszony a virágzó jázminok mögül rámnézett és nézését nem tudom elfelejteni soha. A szeme fényben, tűzben ragyogott, de azért, a mosolyának, a sugarának nem volt melegsége. Sokszor elmerengtem a szemén. A mélységét fürkésztem. A selymes szempillák alól kivilámló tüzeket figyeltem. A színekben játszó bűvös szem hideg gyémánt volt. Csillogott, ragyogott, elkápráztatott, de egy csöpp lélek sem volt benne. A szép asszony egész lénye ott tükröződött szemében. A tavaszi verőfényben a tertészet szépségeiről beszéltem neki: — A virágzó akácok a gyöngyvirágokra gondolnak. A virágok: egy-egy szerelmes, epedő gondolat. Az erdő: a mesék eleven világa. Aranylevele van minden fának. Az ég: tiszta kék szeme az örökkévalóságnak.Minden,minden örök csoda... A szép asszony mindebből nem látott semmit. Kedvetlenül a tovarobogó hintó után nézett. Idegesen kapta fel a napernyőjét a gyönyörű mezei után. Menjünk vissza a városba. A legelső utcasarkon selyemruha állította meg, majd ismerősöket pillantott meg a villamoson. Mellettünk koldus asszony állott kinyújtott kézzel, de azt nem vette észre. A tavaszi divatot nézte. Akkor éreztem igazán, hogy más-más csillagokban élünk. Nem tudunk hazatalálni. A szeme heregen csillogott. Minden szépsége, varázsa lidércfény volt a csillagtalan éjszakában. Hetek, hónapok múlva a nézése csodálatos módon megváltozott. Új fények gyúltak ki benne. Nem szólott semmit, csak ránt nézett és éreztem, tudtam, hogy valami csapás érte. Sóhajtott, gondja volt. Egyszer pedig azt mondotta, hogy templomba, akar menni. Ez a pillánál volt életem egyik legszebb emléke. A szeme akkor varázsod fényben égett. Gyönyörű volt. A lelke tükröződött benne. Álmok, ábrándok halhatatlan költészete ... Rajongó szívvel mondtam: — Megújul a lelkem a szemed ragyogásánál. Halkan válaszolta: — Azsente sírtam... Azóta a világ is megváltozott körülötte, ő is látja az ég, a föld csodálatos szépségeit. Az idegen csillagokból hazatalált a lelkünk. Tündérország álmai, halhatatlan tavaszai ragyognak rám.’Ez a szem az életem legdrágább kincse. Meghalok utána... Muzsika A zeneszerző hetekig, hónapokig egy gondolaton tépelődött. Mélységes érzések, bánatok, emlékek melódiája, muzsikája zsongott a lelkében. A kifejezési formákat, a hangokat kereste, hogy lelkét, életét megörökítse egy szomorú dalban, egy bús szimfóniában. Éjszakán át virrasztott munkája mellett. A napja is lázas vergődés volt. A remekmű elkészült végre. A művész lelkének legszebb gondolata, legtisztább érzése gyönyörű dalba olvadt. Életének költészete, muzsikája visszhangra talált ezrek szivében. Könnyek lopódtak az emberek szivébe, mikor felsírt mély bánata a zongorán, a hegedűn. A művésztől megkérdezte valaki: — A hírért, die «'»«égért dolgozott-e? Lám, ifjúságából csak az a dallam maradt. A művész felelte: — Csak ebb akartam. Csak azt mentettem meg az életből, ami többet ér maiden dicsőségnél. A hitem, szellemem túléli a századokat. A szivemből ezrek szivében megnyugvás, nemes érzés fakad .. . A művész egyszer késő éjjel arra ébredt, hogy az ő híres dalát muzsikálják az utcán az ablaka alatt. A dal messzeszállott a csöndes éjszakában . Büüszkén dobbant ,megy a szive. Kinyitotta az ablakot és lenézett az utcára. Három szál cigány muzsikált keservesen. Előttük részeg ember hadonászott: — Húzzátok a nótámat, mert megfizettem... A művész szemébe könny szökött. Ilyen vigasztalan keserűséget, fájdalmat még nem érzett soha... Alkony/ Az öregek kint ülnek egymás mellett a filagóriában. Körülöttük tavaszi virágzás az élet. A májusi ég alatt a kert színes pompába öltözött. Az öregek pihennek. Az ember néhány napig betegen feküdt, az aszszony elfáradt az aggodalomtól, a szomorú Bejtelemtől. Szótlanul üldögélnek. Mindketten a múlt időre gondolnak. Nem beszélnek róla, de egy után jár a gondolatuk. Soha nem váltak el egymástól hosszabb időre, de mert a válás sejtelme felhőzi be a lelküket. Mindig megbeszélték életük bajait, gondjait, de a legnagyobb kérdések előtt némán hallgatnak. A szél rózsalevelet sodort a filagóriába. Az ember felállóit. — Megöntözöm a rózsákat Az asszony felsóhajtott. •— Már este van ... A lányuk az ablakból nézte őket. Halkan sirt a függöny mögött.... ATIEP 1921. május fi*es StWlBt. vá vérző Magyarország is csatlakozni fog Németországhoz" UCr»Ltd»Heatedai cikk« — A NÉPI adósitójától. — Páiis, május 4. (A MTI tudósítójának az ikratávirata.) A D Daily Telegraph «A boldogtalan Ausztria» cimmel cikksorozatot közöl Remington ezredes tollából és Középeurópai csődjénél, fenyegető veszélyére hívja fel a figyelmet. Ausztriával a szövetségesek sokkal rosszabbul bántak, mint bármelyik más ellenségükkel. Azelőtt Magyarorország látta el Ausztriát gabonával, de most Magyarország a súlyos békefeltételek követettében ma is ínséges helyzetbe jutott, területének kétharmadát elvesztette, úgy hogy ma már nincs annyi gabonája, hogy Ausztriát is elláthassa. Ilyen körülmények között Ausztria előbb vagy utóbb Németországhoz csatlakozik, ami a békeszerződés rendelkezéseinek hatálytalanná tételét jelentené. Csehországot minden oldalról németért veszik körül, úgy hogy ez az ország is bajosan tud majd megállni a maga lábán. Magyarország ezer sebből vérezvtt— fejezi be Repington ezredes fejtegetéseit — szintén aligha tud ellenállni a németség vonzóerejének. Szövetkezetünket bizonyára mélyen érinti az olcsósági hullám megérkezése, hiszen mi csak rövid idő óta állunk fenn s így ez idő alatt, ha még akartuk volna is a konjunktúrát kihasználni,, sem tudtunk volna valami nagy nyereséget produlult a konjunktúra alkalmazását. Valahányszor egy cikket bármily nagymennyiségben vásároltunk, ahhoz csak a legkisebb és legszükségesebb hasznot számítottuk és azt mindvégig egy úrban árusítottuk, még akkor is, ha annak a cikknek az ára időközben 10—30 százalékkal emelkedett. Ezért mi állandóan 25—30 százalékkal olcsóbban árusítottunk s igy minálunk az olcsóbbodási hullám már több, mint egy esztendeje enyhítette vásárlóközönségünk gondjait. Szövetkezetünk utolsó évi forgalma 30 millió korona volt s igy e vásárlásoknál tagjaink legalább 7—8 millió koronát takarítottak meg. Természetes, hogy ilyenformánnekünk sokkal több gondot okoz az árak leszállítása, mint azoknak a kereskedőknek, akiknek az utolsó évek során a konjunktúrák rideg kihasználásával sikerült több milliós vagyonokat összehozni. A helyzet jellemtéséül íme egy másik nyilatkozat: ■— Ha az árdrágítók példáiul követtem volna — mondotta — akkor ma én is milliomos lehetnék, holott így most alig van többem, mint a háború elején. .A becsületes kereskedőnek most különösen nehéz a helyzete a tisztességtelen verseny manővereivel szemben, amely az olcsósági hullámot is visszaélésekre használta ki és a legselejtesebb áruit veti piacra, hogy azoknak olcsóságával hasson a vevőkre. A legtöbb esetben a textil szakmánál sikerül könnyen megtéveszteni a laikus közönséget, hiszen még a szaktudással rendelkező kereskedőknek is alaposan meg kell tekinteniük vásárlásaiknál a textilárukat. A kirakati árakkal szemérmetlen visszaélést űznek ma egyesek. A cikkekre ugyanis a volt áraknál jóval magasabbat írnak ki, hogy ezeknek a magas áraknak a leszállítása minél nagyobb olcsóbbodást tüntessen fel. A pécsi bányászok tüntettek Magyarország mellett — A NÉP tudósítójától. — Kaposvári tudósítónk jelenti: A pécsvidéki keresztény bányamunkások, hogy magyarságukat jobban demonstrálják, május 1-én nemzetiszinti zászlók alatt akartak bevonulni a városba. A szerb hatóság természetesen nem adott erre engedélyt. A keresztény bányamunkásság erélyes fellépése és követelése folytán a szociáldemokratáknak és kommunistáknak is megtiltották, hogy vörös zászló alatt vonuljanak fel. Az amerikai kormány a Bahridék megszállása uttán Cormier szenátor különbékét követel Németországgal Bécs, május 4. A Matin londoni jelentése szerint a francia és angol nagykövet Washingtonból azt jelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya jobbnak vélné, ha Németországgal szemben nem nyúlnának katonai, rendszabályokhoz. Egy illetékes francia személyiség úgy nyilatkozott az egyik francia tudósító előtt, hogy Amerika nem szeretné, ha olyasmi történnék, amit nem lehet többé jóvátenni. Bécs, május 4. A Morning Post jelenti Washingtonból : Cornack szenátor heves támadást intézett a versaillesi békeszerződés ellen. Kijelentette, hogy a szenátus sohasem fogja ezt a szerződést ratifikálni, hanem inkább különbékét köt Németországgal. Borah kijelentette, hogy amikor az amerikai nép Harding mellett szavazott, abban a hiedelemben volt, hogy evvel az állásfoglalásával elveti nemcsak a népszövetséget, de a versaillesi békeszerződést is. A Morning Post szerint más amerikai szenátorok a határozott tiltakozásukat nyilvánították a versaillesi békeszerződéssel szemben. Az Akták a cseh-román katonai szövetséget Románia véglegesen csatlakozott * kisantanthoz. — A NÉP tudósítójától.— Prága, május 4 Románia hosszas ingadozás után végleg lekötötte magát a Magyarország körültekintésére irányuló politikának. A prágai külügyminisztériumban szerzett értesülése szerint tegnap Csehország és Románia aláírta a katonai egyezményt, amelyet annak idején Dénes és Take Ionescu foglalt írásba. Az egyezmény szövegét nem hozzák nyilvánosságra. Célja a megállapodásnak, hogy Románia és Csehország számára biztosítsa a Versaillesi, saintgermaini és trianoni békeszerződésben elért területi és gazdasági előnyöket és megakadályozza esetleg fegyveres erővel a Habsburg-monarchia visszaállítását és a Habsburgok viszszatérését. Na. ..