A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1921-05-05 / 4. szám

1921. május 5., csütörtök. AZNEP Andrássy a külügyi helyzetről Az angol beszédek visszhingje a nemyzeti fűlésen — A NÉP tudósítójától. — Budapest, május 4. A nemzetgyűlés mai ülése iránt nagy érdeklődés mutatkozott. Már a kora délelőtti órákban mire terjedt, hogy Andrássy Gyula fel fog szólalni a költségvetési vita során. Andrássy felszólalása meg is történt, a képviselők legnagyobb részének jelenlétében. Andrássy beszédét igen sűrűen szakította meg a tetszészaj és a meg-megújuló taps. Beszédének nagy hatása volt nemcsak a keresztény párton, hanem a kisgazdáknál és az ellenzéki pártokon is. Apponyi Albert felszólalását is a mai napra várták, de Apponyi törölte nevét a felszólalási tábláról. Valószínűleg pénteken vagy szombaton fog felszólalni. A folyosói élet is elég élénk, a képviselők nagy része Andrássy beszéde alatt ugyan benntartózkodott, a beszéd után tömegesen kijöttek és a folyosón tárgyalták Andrássy beszédét. A helyzetben különösebb változás nincs. Jól értesült helyről úgy informálnak, hogy az egységes párt megalakulása iránti törekvések határozott alakot kezdenek ölteni és bizonyos tárgyalások vannak folyamatban. A pártok egyes vezető tagjai között. A kisgazdapártban akció indult meg, melynek éle Hegedűs Lóránt ellen irányul. Az akció célul tűzte ki, azt,hogy Hegedűs Lóránttól ki fogják erőszakolni a tizenöt százalékos őrlési járuléknak tíz százalékra való leszállítását. Egyben pedig a kisüstök központosítását kívánják hatályon kívül helyezni. A forgalmi adót is sérelmesnek tartják magukra nézve. A nemzetgyűlés mai ülését11-kor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után felolvasták az indítvány- és interpellációs könyveket. Az inditvány könyvben Karafiáth Jenő két indítványa, az interpellációs könyvben pedig tíz interpelláció szerepel. Karafiáth beterjesztette a bizottsági jelentést a védjegyek oltalmáról. Ezután áttértek a költségvetési javaslat folytatólagos tárgyalására. Az első szónok dr. Nagy János (egri): «A nemzet becsülete ...» Ma—mondotta —hosszasabban akarok beszélni.Eddig az aktuális kérdésekhez szóltam inkább hozzá. Kifejtem nézetemet a munkáskérdésben, amely a legfontosabb kérdés. A költségvetési vita a mai helyzetből kifolyólag inkább adpropriatív, mint budgetvita, amelynek során lehet beszélni elméleti fejtegetésekről is. Első parlamenti beszédemben Schillernek a művészethez intézett szavait alkalmaztam : “A nemzet méltósága és becsülete kezünkben van letéve, őrizzük azt meg. Egy évvel ezelőtt meg voltam győződve arról, hogy tisztában vagyunk a sorsfordulatnak ama horderejével, amely a beugratott, megcsalt nemzetnek a sorsát a mi kezünkbe tette. Azt hittem egy évvel ezelőtt, hogy a kassai dóm kriptájának pántja hull le és Rákóczi buzdít minket: Pro Deo et Patria. Azt hartom, hogy a cenki sírbolt nyílt meg és újra feltámad a nagy magyar tanítása, hogy a keresztény hit megtisztult erkölcsi alapja az egyetlen és leghosszabb élettartamot ígérő alapja a nemzetnek. Ezt hittem egy évvel ezelőtt. ‘' És mit vártak tőlünk az elszakított rabtestvérek milliói ? Várták-e elsősorban is a bűnbánatot a múltak hibáiért. Várták az őszinte magunkbaszállást és önismeretet, hogy tanulva a múltakon, nem követjük az utakat, amelyek eddig nemzetünk sírjához vezettek. Várták az egységet, amiért fel kell áldozni minden egyéni ambíciót. Várták az alkotó komoly munkát, amellyel a nemzeti gondolkodás terén nagy alkotásokat fogunk létrehozni. Várta ez a nemzet, hogy nagyobb lángra fogjuk lobbantani munkánkkal azt a parazsat, amelyet a forradalom után a nemzet oly magasra szitott. Azt várták, hogy ennek tüzével meg fogunk érezni minden piszkot, minden korrupciót és panamát a nemzeti gazdaság és politikai élet minden terén. Azt várta a nemzet, hogy mi a munkánkkal, törekvéseinkkel a romokon botorkáló, lehangolt kétségbeeséssel küzdő nemzetet új életre fogjuk támasztani. Várták, hogy a nemzetgyűlés a konszolidáció fókusza, lesz. Rém volt ennek a nemzetnek más reménye, de ezért az ő becsületét, méltóságát, és jövőjét helyezte kezünkbe. — Ha ezen nagy remények csak nagy vonásokban teltek volna teljesítve,milyen, komoly méltósággal tűrte volna ezeknek a hónapoknak nagy csapásait az itthon maradt magyarság és micsoda reményt keltettünk volna a tőlünk elszakadt testvéreinkben az Ipolyon túl a gömöri hegyeken, lent a Hargittán, Bácskában és Baranyában. Nagy, dicsőséges harcok után gyalázatos romlás következett. Hősök után, kik Európának a homlokára írták a dicsőséget, a magyar becsületet, itthon defétista nemzetrontok következtek, nemzetgyilkosok jöttek. A tűz kialszik. A csalódás talán még tovább tart. Már úgy látszik, hogy az a tűz, amely a forradalom után felragyogott, elhomályosulni kezd. A keresztény nemzeti öntudat valóban veszített az erejéből, ellanyhul (Felkiáltás: Sajnos), szinte félek kimondani, de kezdek meggyőződni arról, hogy a szétmarcangolt Magyarországon a keresztény nemzeti irány ,fejlángolása hasonló Julianus Apostata új fellobbanásához. Rá akarok mutatni ara a tényre, hogy amikor a nemzet ösztöne egész öntudatlanul rámutatott az egyetlen kivezető útra, nem tudtuk azt kihasználni arra, hogy a nemzetet a jövő útján egész biztosan vezethetnénk. Mi volt ennek az oka ? nem tudom. Talán az is,, hogy nemzetünk szellemileg és anyagilag hivatott vezetői talán inkább voltak sértődöttek, mellőzöttek, talán inkább pártemberek, mint keresztények. Meskó Zoltán: Konjunikturás keresztények. Nagy János: A vélt sérelmeket, nem szabad úgy felfogni, hogy az egyetlen legfőbb tekintélyen is csorbát szenvedjen. . Mi is itt sokan vagyunk együtt a nemzetgyűlésben és mégis egymás ellen vagyunk. Berki Gyula: Sok a miniszterjelölt. ?ro£33faniizisms, liberalizmus és jogre. — Egyes dolgokat akarok feltárni. Úgy hallom, hogy protestáns uralom kezd kialakulni. Ez nem vezethet jóra. Ebből csak egy harmadiknak lehet ma haszna. Magam is az egri társaságból vagyok és úgy látom, hogy dacára annak, hogy városomban a főszerepet jóformán a protestánsok játszák és a főhivatalokban protestánsok vannak, mégis a legnagyobb egyetértés uralkodik, úgy a katholikusok, mint a protestánsok között. Ném szabad engedni, hogy a katholikusok és a protestánsok hajbakapjanak. — Itt van még a liberalizmus kérdése is. Az a liberalizmus, amely a jog, a köz- és politikai szabadságokat teremtette, az a liberalizmus, amely erkölcsi alapot követel, amely a tekintély és erkölcsi szempontokat veszi figyelembe, ez a liberalizmus nekünk is kell. De a másik liberalizmus, amely egyházellenes és a társadalmi erőket nem akarja egyensúlyban tartani, ez a liberalizmus ez nem kell nekünk. Jogrenddel próbálkoznak előhozakodni azok, akik bomlasztani akarnak. (3aj.) Andrássy beszéde ... Ezután gróf Andrássy Gyula emelkedik szólásra. Kéri, hogy a Ház figyelemmel hallgassa végig beszédjét, azért, hogy a nemzet figyelmét a külpolitikai helyzetre irányítsa. Nemrégiben a londoni parlamentben örvendetes jelét látta annak, hogy már nem gondolkoznak úgy felőlünk, mint azelőtt. A londoni parlament egyik ülésén a külügyminiszter helyettese emlékezett meg igen szívélyes szavakban Magyarországról. A vitában általában a magyarok mellett volt, a hangulat, csak ketten voltak, akik ellenünk szólaltak fel. Anglia látható rokon szénnel viseltetik Magyarország iránt. Egészen más hangokat pendíthettek meg még egy évvel ezelőtt. Kéri, hogy itt az ország, színe előtt mondjunk köszönetet azoknak, akik Magyarország érdekében felszólaltak. — Az angol külügyminiszter helyettese igen kedvező hangon nyilatkozott rólunk. A parlamentben csak ketten voltak, akik ellenünk szólaltak fel, de ezek is igen mélységes hangot ütöttek meg. Az angol külügyminiszter rámutatott arra, hogy Magyarországot a nemzetiségek döntették ebbe a súlyos helyzetbe. Ez azonban nem áll. Ez tulajdonképpen csak önvédelem akar lenni. Akik mellettünk szólaltak fel a vitában, hálával kell róluk megemlékezni. Azok méltók a magyar nemzet elismerésére. De vissza kell utasítani azt a meghatározást, hogy Magyarország egy önmagától szerteomló alkotás volna. Magyarország ezer év óta áll fenn és már ezer év előtt is életképes volt. — Angliában szemmel láthatólag kezd átalakulni a közvélemény irányunkban. Az a régi barátság, amelyet éreztünk irántuk, az a rokonszenv, amelylyel bámultuk az ő politikai rendszerüket, meghozta a maga eredményét és tudják, hogy a mi ideálunk az angol easlamentarizmus. Egy képviselő, aki a vitában felszólalt, azt mondotta, hogy a békéről való felfogás Angliában megváltozott. Mára már Anglia többsége élitéli a békét és azt kívánja, hogy minél hamarabb helyrehozhassák azokat az égbekiáltó igazságtalanságokat, amelyek ebben a békében le vannak fektetve és ezidőszerint dominálnak. . . Bismarck mindig a leggondosabban készítette elő a közvéleményt. Az általános választójog híve lett ő a porosz junker, amikor nemzetének érdekeiről volt szó. Mi magyarok érezzük annak az irtózatos következményeit, hogy bennünket történelmünk tudatos meghamisításával zsarnokoknak tartottak. Mi magunk nem fektettünk súlyt arra, hogy Európa közvéleményét felvilágosítsuk. Drozdy Győző : És még ma sem fektetünk erre súlyt. Békét akarunk. Andrássy Gyula : Ez tette lehetővé, hogy kihasználják ellenünk ellenségeink a közvéleményt. Amikor összetörött nemzetünk, akkor azt mondották ellenségeink, hogy felszabadítanak elnyomott népeket és a világ érdekében járnak el, ámbár ez a felszabadítás tényleg zsarnoki, önkényuralom ténye volt. A legnagyobb örömmel kell üdvözölnünk, hogy Anglia a világ közvéleményének egyik irányítója, belátja, hogy milyen igazságtalanság történt velünk. Különösen örömmel tölt el bennünket ez a tény akkor, ha végignézzük a magyar külpolitikát a jövőben és azt látjuk, hogy azok a célok, amelyeket mi kitűztünk, az angol közvéleményben támogatásra fognak találni. Mi békét akarunk, mert ki vagyunk fáradva és ismerjük a háború borzasztó veszedelmeit és tudjuk, hogy az egész világ ránk rohanna, ha ismét kirántanánk a kardot, amely még véres . Céljaink között első az, hogy az elszakított országrészekben levő kisebbségek jogait tiszteletben tartsák. Ez alatt értem azt, hogy 3 a kulturális és értelmi integrititás a magyar fajon belül óvassék meg abban az irányban, hogy a magyar kultúra megmaradjon az elszakított részekben és ottani testvéreink szabadon, érintkezhessenek itteni testvéreikkel. De nemcsak a magyarok, hanem többi testvéreink, a tótok, mihének is idegen nép zsarnoki uralma alá kerültek.. Az általános európai szabadság és ilyen jelszavak nevében, amelyek érdekében százak és milliók véreztek el nemrég. Kérjük és követeljük magyar testvéreink szabadságát. A népek ligája sikeresen csak akkor működhet, ha a kisebbségek védelme, ha a világ közvéleménye támogatja.Ilyen szellemben beszélt mindenki, aki az angol parlamentben felszólalt. Követeljük a kisebbségek jogának védelmét és hangsúlyozzuk, hogy a szomszédok ezt megsértették. Egy szónok, azt mondotta, hogyha most az új uralom alatt elnyomják a nemzeti kisebbségeket, ez csak viszonzás és különben az elnyomatás már szünőben van. Én erre nézve kijelentem, hogyha mi ezer évig úgy kezeltük volna a nemzetiségi kérdést, mint ahogy az új uralmak alatt kezelik, nem lennének nemzetiségek. Az angol parlamentben felolvasták a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatban a fehér terrort is. A kisgazdapártot úgy említették, mint amely Magyar- ország mérséklő pártja és remélhető, hogy elég erős lesz arra, hogy nyugodtság legyen a magyar politikai életben. Én hozzáteszem, hogy nemcsak a kis- gazdapárt, hanem a többi pártok is egyenlő erővel azon lesznek, azon van- nak ... Közbekiáltások : Azon vol-jjak is ... Gróf Andrássy Gyula : Hogy a fehér- terrort lehetetlenné tegyék. A másik cél, amit szem előtt kell tartani a gaz- dasági integritás biztosítása az elszakított országrészekben. Ez rendkívüli fontosságú kérdés, amelyet az angol parlamentben is hangsúlyoztak. Kijelentem azonban, hogy nekünk bármenynyire érdekünk a szabad forgalom helyreállítása az elszakított részekkel, mégis ennek első feltétele az, hogy, testvéreinkkel igazságosan bánjanak. (Általános helyeslés.) — Belátják az angolok ,hogy a fogyasztó tönkretétele a termelőre nézve is végzetes. Belátják, hogy szakítani kell azzal a felfogással, hogy Magyarország Ausztria vagy Törökország kártérítése alapján tönkretétessék. Óriási haladást tettünk a világ közvéleménye előtt, mert belátják, hogy nagy hibát követtek el, amikor Magyarországot darabokra szakították. Mikor eljön az ideje hogy felvessük a kérdést, hogy mely ország felé orientálódjunk, akkor én azt mondom, hogy a magyar orientáció az egyedüli helyes abban az értelemben, hogy orientálódjunk a világ közvéleményéhez. Legyünk készen arra, hogy elsősorban azzal az állammal amely nemzetünket támogatja területünk visszaszerzésében, anélkül, hogy Európa békéjét megzavarná, lépjünk először összeköttetésbe. Az költségvetési javaslatotelfogadom. (Általános éljenzés, taps.) Andrássyt melegen üdvözlik. Az elnök figyelmezteti a nemzetgyűlést, hogy április 8-án elhatározta, hogy Homonnay Tivadar indítványát, amely a vasutasok helyzetének megjavításáról szól, a költségvetéssel együtt tárgyalja. 10 perc szünet után áttértek az interpellációk tárgyalására. Szünet után a Ház az interpellációkra tért át. Pákozdy András a házhelyek érdekében interpellál. Interpellációját az elnök nem fogadja el, mert azt kérvény alakban adta be. Czeglédy Imre a termelési munka megindítása és a közmunkák megindítása érdekében interpellál. Gróf Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszolt az interpellációra és kijelenti, hogy a kormány azért nem adott eddig gazdasági programmot, mert a kormány programja a költségvetés keretein belül jön nyilvánosságra. Czeglédy és a Ház tudomásul veszi a miniszterelnök válaszát. Az ülés tart.