A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)
1921-05-05 / 4. szám
4 EMLÉKSOROK hentes emlékkönyvvébe: .1 virsli isteni eledel, mert csak a jó Isten tudja, hogy mi vakn benne. Hegedűs Lórántunk: tines, evezz az élet tengerén, Az olcsósági hullám felett; Kalauzod tegyen a remény. Hogy utohó százasom elteszed. Egy adóalany.* A sh'ithi zárlatnak: Képeddel átszom el... Egy valdaspekulára, * A kikáshivatalnak: Kis lak áll a nagy Duna mentében, Oh mi kedves e lakocska nékem ... .4 háromezer igényjogosult. * A főútnak: Ha majdan mígigettem göröngyös vacsorám, S ön a számlához husz koronát hozzáteled, Márványtól!/ helyett hitelem növelésével Aiktson magának emlékjelet, fogyelber elnök könyvébe: A kegyed élte olyan, mint a lánchíd: ingó, a láncolatnak köszöni létét és amint, kinn van a vízből. Egy honatyának, ki áll amott a szietfelvő Terézváros magas falánál. S körültekint a vakmerő .A destruktív félhomálynál? * Írnék még, de mit? A fenti sorok iszonya, szellemesek. Ennyit. —ülteti— Kerékpárok szeretve^K 2500.tr , m«rrT r-Tuffr Uenbotfer, litánia. Senpe- UHllllllIn rit, Univerzál Szeged vagy Strifes mintával köppeny A 430, fömlfl K. 145. _________nikketenés és alkod/ászok 60»,» ár-UzKhüLLL «áröi DEÁK LASZU) kméWaktirirt gyártás Besagest, VfH., Némat-ston 45. sz. Aljegysák 2 kat. legálbélyegért. AITWEI» 1921. május 5. csütörtök Francia beismerés az utódállamok vasúti csetsjéről Mit állapított meg Farten T — Magyarországtól várja a segítséget — A XIIV tudósítójától. — KmUjit-II. májik 4. A nemzetközi Duna-bizottság volt elnöke, Falou francia altengernagy bizonyos félreérthette Sántánt, vagy talán francia konoksággal állapítja meg, hogy a középeurópai utódállamok között a vasúti forgalom zavartalansága sem az egymással szomszédos államok, sem pedig az antant nagyhatalmak érdekei szempontjából nincs biztosítva. Tapasztalatairól számol be, amikor előkelő gesztussal rámutat, hogy a vasúti kocsik, szerelvények, mozdonyok számt heti elosztása nem felel meg az érdekelt országok forgalmi és szállítási feladatainak . Ebből azt a nagyhangú látnoki következtetést vonja le Fótou, hogy ezen a bajon segíteni kell és ennek megfelelő javaslatokat fog előterjeszteni Portoroséban, vagy Isten tudja hol. Ez vonatkozik a ténymegállapításra. Ellenben Fatou úr, mint vérbeli ántántférfiú, az okokai, a részleteket s a valódi tényeket szándékosan elhallgatta. Tette pedig ezt abban a tudatban, hogy az úgynevezett kis ántántországok által elkövetett gazságokat bevallani nem illik, mert ha ezt cselekedné, rögtön kiderülne, hogy az, igazságot ellenkező oldalon lehet csak megtalálni. Elhallgatta Fatou, hogy az egységes Magyarország híres és csodásan kifejlesztett vasúti parkját Oláhország, Szerbia és Csehország útonálló módon elrabolták, a legjobb anyagot elszállították, amit pedig meghagytak, az oly kevés, sőt annyira silány, hogy fokozottabb szállítási és forgalmi igényekre nem alkalmas. Elhallgatott Eaton egyebeket is, noha szavainak búr, homályos értelméből következtetni lehet, hogy nagyon is jól tudja, amiket nem hozott még nyilvánosságra. • Idézték, zaklatták, szétzüllesztették azt a kitűnő magyar vasúti hadsereget, amelytől tamilniok kell s amelynek soha a nyomába nem léphetnek. Csak raboltak, raboltak, halmoztak vasúti anyagot egymás hegyén-hátán, de egy mozdonyt, egy vasúti kocsit, pályát kijavítani, rendbe hozni nem tudtak s nem tudnak ma sem. Nincs vasúti személyzetük, csak szörnyű gőg forrong bennük. Kapkodnak, fogadkoznak, képzelődnek és leplezhetik azt a rettenetes forgalmi válságot, amely kikerülhetlenül fenyegeti őket. Bocskoros dászkálok, juhpásztorok, ficsurak és mindenféle szedett-vedett nép nem léphet a magyar vasutasok örökébe. Ez a tény s ezt nem merte Fatou úr nyíltan bevallani, mert ha valóban kulturember — ezt pedig feltételezzük róla — restelnie kell kisántani barátait. Fótou tehát nyilván úgy véli elhárítani az akadályokat, hogy Csonka-Magyarország vállalja valamiképp súlyos teherként, mintegy bűnhüdésül, amiért szomszédaink utonállókodtak, a délközépeurópai vasúti forgalom fentartásának kötelességét Visszaözöngik a város a falura Mezőgazdatégi nwnhit keresnek az ipari munkások — A kisiparosok is őstermelők lettek . — Mayer Károly miniszteri tanácsos nyilatkozata — — A NÉP tudósítójától. — Budapest, május 4. A világháború egész iparunkat a maga szolgálatába kényszerítette. Műhelyek, amelyekben annak előtte művirágot, fotográfiai cikkeket, ágybetéteket vagy egyéb ártatlan békecikkeket készítettek, gyárak, amelyekben lámpát, ekevasat és főzőedényeket gyártottak, áttértek hadiszerek gyártására, srapnelhüvelyt, kézigránátot és lőgyapotot gyártottak. Mindenki úgy tudta, hogy a háború lezajlása után ezek a műhelyek és gyárak ismét viaseaasersik majd régi képüket a a gyilkoló szerszámok helyett ismét a kultúra eszközeinek gyártására fognak áttérni, a a gyári munka az eddig még soha el nem képzelt méretekben fog megindulni. A háború előtt ugyanis , leromlott minden berendezkedés, aminek a nagy tusakodáshoz köze nem volt. A gazda nem vett eket, az iparos nem vett szerszámot, a tisztviselő lerongyolódott. Rengeteg sok lett a pótolni való, a várakozások az iparral szemben mind jobban megnövekedtek, úgy hogy oda az ipari munkásnak oly biztos kilátásai a jólétre nem voltak, mint épen a háború után. Az azóta bekövetkezett események ezzel szemben a legnagyobb nyomorúságba döntötték az ipari munkásokat. A forradalmak megnyitották a határokat a kapzsi ellenség előtt, amely az országot bányáitól, erdeitől, gyárainak jó részétől földjének és népességének tetemes részétől fosztotta meg. .. kommün pedig kifosztotta, tönkretette szilesztette az országnak ezt a megmaradt kis részét is, amely — ha épségben megmarad — még mindig alkalmas lett volna arra, hogy lgalább a tengődéshez szükséges életlehetőségeket nyújtsa a munkásságnak. A kommunista termelés csődje azonban, a tengődés lehetőségeitől is kifosztotta a munkásságot. Sorba kihűltek a gyárak kazánjai, elnéptelenedtek a munkatermek s gépházak és megindult a nagy népvándorlás a városból a falura. A legkitűnőbb szakmunkásaink a földet túrják s az ipari munkás visszatért, az őstermeléshez. Az ipari munkás azonban itt is sanyarú és reménytelen. A földmunkás túltesz rajta gazdasági tapasztalatok és ügyesség tekintetében, hamarabb kap munkát s alkalmazást gyenge versenytársa földmunkás testvérének. Munkatársunknak alkalma volt beszélni dr. Mayer Károly miniszteri osztálytanácsossal a földművelésügyi minisztérium szociálpolitikai osztályának vezetőjével, aki kijelentette, hogy a földművelésügyi minisztérium az elszegényedett országnak minden megmaradt erejével rajta van, hogy a mezőgazdasági munkásság s a soraiban elhelyezkedett ipari munkásság helyzetén segítsen. A földműves munkásság helyzetéről pedig ezeket mondotta: Sok a munkanélküli. A mezőgazdasági munkások között a múlt évben sok volt munkanélküli. Oka ennek az, hogy sok ipari munkás özönlött ki falura, a románok pedig különösen a Tisztán tul jó részt elvitték a vetőmagvat. Ennek következtében körülbelül 30—40 ezer munkás állott munka nélkül. Minden munkásnak lesz kenyere.• Az idén abból a célból, hogy a mezőgazdasági munkások részére az aratások alatt munkaalkalmat biztosítsunk, statisztikai felvételt csináltatott nagyatádi Szabó István miniszter. Egyes helyekről még nem jöttek be az adatok, de az eddigi szerződéskötések alapján megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági munkások munkához jutnak s ezzel kenyérszükségletük biztosítva van. Vissza a faluba. — Vannak egyes községek, ahol a munkások egy része még nem kapott aratási szerződést, de remélhető, hogy ezek is elhelyezést találnak. A munkáskéz fölösleg főleg abban keresendő, hogy békeidőben igen sok kisbirtokos szerződteti aratót s ezek most családtagjaikkal végzik el a szükséges munkálatokat. Másrészt a gyárakból sok napszámos és segédmunkás visszament falura és ezáltal a mezőgazdasági munkások száma, szaporodott. Végül olyanok is elszerződnek aratásra, akik eddig gazdasági munkát soha nem végeztek, pl. a falusi kisiparosok. Piszek egy Istenben Jiiszek egy fiazában Íliszek egy Isteni örök igazságban j Hszek Magyarország feltámadásában Amen. Előfizetési áraink/ Fél hóra » s « . 20 korona. Egy hóra * . , , 40 , Három hóm . « s /20 *. //éf hóra ■ . » , ?20, Zígy «ere » B * » 540 „ Félhavi előfizetést csak Budapest területére fogadunk el. Külföldre az előfizetési árak kétszerese számittatik. Egyes szám ára Magyarország területén két korona, Wienben 5 osztr. korona, Csehországban két cseh korona, Jugoszláviában 2 jugoszláv korona, Romániában 2 lei tapassalt szövőmestert, csak több évi gyakorlattal a pamut, nyers, tarka szövőszakmából, lehetőleg magyar nyelvismerettel, azonnali belépésre keres magyarországi nagy szövőgyár. Ajánlatokat id.1 L. 27.1 Jeligével a kiadóhivatal továbbit. J__|__|LU_||IMI,|---------------------------------—iT-i----------rr------—nnnn-rr—‹ Brilliánst, ékszert, ezüsttárgyakat »r.'ízT.! SCHILLER AÄ ===== Kívánatra házhoz jövök. —— Brilliánsokat, gyöngyöket, ékszereket mindenkinél drágábban veszek. SZÉKELY EMIL, KIRÁLY UTCA 51. Teréz-templomreal siemben. Telefon: József 105-35. -o*'* ‘»r. A Telefon: József 118—8«. Erzsébet-körút 6. MÁJUS 5 Csütörtök MŰVÉSZESTÉK: MIHÁLYI LICI | | ICEHDE MARGIT KOVÁCS ANDOR| [SALAMON BÉLA VÍG MIKLÓS 1 1 KÖVESS ERNŐ Ne adja el ékszerét, nem mutatta kilDflD ékszerüzletében Üllői at 3. Calvin-tái aAIRDUll mellett. — Aranyat, ezüstöt, brillins nmmmomm régiséget legmagasabb árban veszel Kezdete Vt10 órakor. GRISZEMIL zongora humorista Belépődíj nincs. 4 Szerda6 Péntek