A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1921-05-05 / 4. szám

6 A Nép legközelebbi száma Ál­dozócsütörtök ünnepe miatt pén­tek délután 4 órakor jelenik meg.­­ Albán tisztek betörtek egy görög templomba. Jáninai híradás szerint hét ottani albán előkelőséget kémkedés és az állam épsége elleni összeesküvés vádjával letartóztatták. Egyes lefog­lalt iratokból kiderült bűnösségük. Koritzában a pénteki körmenet alatt a görögöket késekkel és revolverekkel fel­­fegyverzett albánok támadták meg, tizen­egyet megöltek és többet megsebesítettek közülük. A koritzai görög Szent György templom kapuját albán tisztek betörték azzal az indokolással, hogy a hadsereg albán nyelven kívánja tartatni az is­tentiszteletet. A görög hatóságok való­színűleg kénytelenek lesznek megtil­tani a Koritzába való utazást. — Ópium és kokainbarlangok Berlinben. A Spree-parti világvárosban — mint tu­dósítónk jelenti — hihetetlen mértékben hódolnak minden rangú és rendű emberek, férfiak, nők vegyesen az ópium, kokain és morfium élvezetének. El sem képzelhető, hogy mily óriási mennyiséget csempésznek le ezekből a gyilkos, lassan ölő mérgekből Berlinbe. A rendőrség csak nagy nehezen tud rajtaütni az­ agyafúrt csempészeken s hosszas nyomozást igényel, amíg egy ópium vagy kokainbarlangot szétugraszt­­hatnak. Nemrégen titkos rendőrök a Waterloo-part egyik házában fedeztek fel ilyen találkahelyet, ahova nappal és éjjel bizonyos meghatározott időben mindkét nembeliek jöttek össze és kokainszippan­tással hódították el magukat. Megállapí­tották, hogy akadtak olyan szerencsétlen féreg meddig már kiaszott, teljesen elerőtle­­nedett eltévelyedettek, akik egy hét óta mit sem ettek, hanem csak kokaint fogyasztottak A szenvedélynek borzalmas fokát jelzi, hogy egy gramm ópiumért húsz, harminc márkát fizettek, vagy ruhát, házieszközöket, ékszert, szóval minden használható tárgyat adtak cserébe. Egy ép szmokingkabátért négy gramm kokaint, adtak a csempészek, egy rend ruháért már nyolc gramm jutott. Ha az áldozatoknak nem volt nélkülöz­hető ingek, zálognyilatkozatokkal segítettek magukon. A rendőrség széleskörű nyomo­zása azt eredményezte, hogy nagymennyi­ségű elzálogosított ékszert, ezüstneműt, ruhákat, értékes könyveket, ingeket és finom fehérneműeket foglalt le, amelyeket a hódító szenvedély rabszolgái néhány gramm méregért átadtak a lelketlen csem­pészeknek. Megesett az, hogy sok áldozat valósággal az utolsó ingétől vált meg. A kinyomozott barlangok teljesen el vol­tak hanyagolva, piszokban, rendetlenül he­vertek az elkábult áldozatok, akik között színészek, akadémiai hallgatók, két bárónő, tönkre ment existenciák voltak. A barlangba csak bizonyos titkos jelszóra és jeladásra lehetett bejutni. A­ csempészeknek és a barlangtulajdonosoknak voltak külön fel­­hajtóik, akik titokban rábeszéléssel szed­ték össze az áldozatokat. — Mi hír a vásárcsarnokban? A köz­ponti vásárcsarnok mai árai alig inga­doznak. A fontosabb élelmiszerek árát szilárdan tartják az árusok. Csak a déli órák közeledtével ütnek le a hús árából 2—3 koronát, így a marhahús mai ár­alakulása: eleje 56, hátulja 68, szegye 48, gulyás 40 korona. Egy mészárosnál a növendék marhahús kilója 24,34 és 52 korona. Borjúhús: comb 90, vésés, karaj 60, növendék borjú eleje 52, karaj 56 ko­rona. Sertéshús: comb, tarja 88, oldalas 84, karaj 100, háj 96, fej és láb 48 ko­rona kilónként. Csécsi szalonna kilója 80 K. Birkahús eleje 56, hátulja 64 ko­rona. Virsliit (tormás) 100 koronáért kí­nálnak kilónként. A baromfipiacon már alkudni is lehet. Rántani való csirkét 3 darabot kínálnak 150 koronáért és adják 110—120 koronáért. Tavalyi kacsa 220— 240, idei javított liba párja 900—1100 korona. Tejtermék, vaj, túró egyáltalán nincs. A tojás darabja rendületlenül 3.20 K. Sóska 14—20 K kilónként, egy fej sa­láta 2—3 korona, m­ig idei retekből 3 csomót adnak 2 koronáért. Karalábé da­rabja 25 K, m­ig karfiol I. 40, II. 30, III. 20 korona minőség szerint. Az esőzés na­gyobb dicsőségére a gomba kilója 289 korona. Hagym­a alig látható s ezért az ára emelkedett. Nagyban 8, kicsiben 10— 11­0 kilónként, a bab 8, borsó hántolt 29, feles borsó 24, lencse 24, gyümölcsíz 34, mák 36, szilvaiz 3­4, rizs (rangoon) 26.50 korona kilónként. A csarnoki ára a rizsl­ek 24, hántolt borsónak 24, lencsé­nek 38 korona. A halpiacon az árak nem tinnutnak változást. Élő ponty 100—120, fogas 160—200, élő csuka 160 korona. Jiiszek egy Istenben Jiiszek egy Jiazában­ Jiiszek egy Isteni örök igazságban Jiiszek Magyarország feltámadásá­ban Amen. @BEI Budapest, május 4. Általában minden mérnök feltaláló is bizonyos fokig, mert hiszen mind­egyiknek előfordul a gyakorlatában olyan eset, mikor valami új szerkeze­tet kell kieszelnie, de annál ritkább a tisztán feltalálói elme, amely minde­nütt észreveszi a problémákat és azon­nal talál is megoldást a számukra. Ilyen kivételes tehetség a Telefon­gyár fia­tal főmérnöke, Mihály Dénes, aki már eddig is számos nagyszabású talál­mánynyal lepte meg a szakköröket. Mihály Dén­esnek kisebb, ötletszerű találmányaitól eltekin­tve, a legnagyobb horderejű és igazán világraszóló jelen­tőségű találmánya egy szeléncella, mely egymagában véve is kimeríthe­tetlen kincsesbánya az elektrotechnika szempontjából. A szelént évtizedek óta ismerték a fizikusok, mint az egyet­len anyagot, mely közvetlenül át tudja változtatni a fényenergiát elektromos energiává. A távolbalátó. Kétségtelen volt, hogy csak a szelén segítségével lehet megoldani a modern fizika egyik legaktuálisabb problé­máját, a képtávírót s ez a probléma vezette Mihály Dénest is arra, hogy mindenekelőtt a szelént hajtsa igába. S ez sikerült is neki oly tökéletesen, ami szenzációszámba ment. Míg azelőtt­­percekbe telt, hogy a szeléncella meg­érezze a fényváltozást és azután is­mét percek kellettek, hozzá, hogy újra magához térjen és újabb impulzust is meg tudjon érezni, addig Mihálynak sikerült egy olyan szeléncellát készíte­nie, amely másodpercenként sok­ezer fény impulzust is megérez és regisztrál. Ezzel az új szeléncellával egyszerre meg volt oldva a képtávírás, a távolba­­fényképezés, sőt a távolbalátás pro­blémája­ is. Egés­z sereg új részlet­­találmány járult ugyan még hozzá, de végeredményben sikerült olyan be­rendezést készíteni, melynek segítsé­gével egytized másodperc alatt lehet to­vábbítani a táviródróton akármilyen fényképet, akármilyen távolságra,, sőt táviródrót sem kell hozzá, mert a d­rót­­talan távíró-berendezés a képtovábbí­tásra is felhasználható. A képet apró, lengő tükrök bontják fel olyan fény­pontokra, amilyenekből a rendes kli­sék képei állnak, minden egyes fény­pont külön hat a szeléncellára és vál­toztatja, a villamos áram erősségét. Egytized másodperc alatt végigszalad a két tükör az egész képen, tízezer apró kockára bontva azt fel és kockánként továbbítva, a kép ilyen alkotórészeit, a felvevő állomásra, hol egy másik nem kevésbbé szellemes berendezés rekonstruálja az eredeti képet a tízezer gyors egymásután következő áram­­lökésből. A végleges gyakorlati kivitelen most dolgozik a telefongyár. A beszélő mozi. A szelennella megoldotta a beszélő mozi problémáját is. Teljes tökéletes­séggel lehet a segítségével egymásba változtatni a fény és­lektromos hatá­sokat, tehát magától adódik, hogy a hangot is bekapcsoljuk ebbe a lánco­latba. A lényeg végtelenül egyszerű. A fénysugár beszél, a hangot le lehet fényképezni a filmre s filmről együtt a hangot is lehet vetíteni fénysugár alakjában, amely fénysugarat a szelén­cella a hangosan beszélő telefonnal kapcsolatban élő hang alakjában ad vissza. A telefongyár laboratóriumában most készült el az első beszélő film s a kísér­leti berendezés szinte boszorkányos hatással van a szemlélőre. A telefon­­kagyló membránjáról visszavert kis fénykéve ráesik a túlsó asztalon álló szeléncellára s a fénykéve hozza a han­got, a beszédet. A beszélő mozinál a fénnyé változ­tatott hangot lefotografálják a film szélére a képpel egyidőben s a leadás­nál a hangosan beszélő telefon adja vissza a vászon mögül a hangot, zajt, beszédet, a lehető legpontosabban. Az első próbafelvétel most készült el s annyira sikerült minden várakozáson felül, hogy valószínűleg, nagyon rövid idő alatt a nyilvánosságnak 3.3 alkalma lesz meggyőződni az új beszélő mozi tökéletes voltáról. Mi mindent tud a szélén? A. Mihály-féle szelencella gyakorlati alkalmazása számára szinte kimerít­hetetlen tér áll rendelkezésre. Egy pár egyéb téren már­is kész készülékek várják a bevezetésüket. Az egyik a vasúti biztosító berendezés, melynél a váltó, és szemafor-állító központ min­den pillanatban ellenőrizheti, hogy égnek-e a biztosító lámpák, működ­­nek-e a szemaforok. A szelén automa­tikus lámpagyűjtó és oltó szerepet is elvégez, a legjobb betörőjelző, hiszen a betörő csak világosság mellett dol­gozhat és a szeléncella megérzi a leg­halványabb fénysugarat is. Ugyaneb­ben a formában tűzjelző is. Tudomá­nyosabb célt szolgál a szelén a Rönt­gen-sugarak keménységi fokának meg­állapításában, aztán a fényképészetben, hol a legnagyobb pontosságú expomé­­tert szolgáltatja. A magyar elektrotechnika épúgy büszke lehet az új szeléncellára, mely annyi lehetőséget tár fel, mint­­ a ma­gyar munkásság is, mert szinte az a legérdekesebb az egész dologban, hogy a telefongyár két rendkívül ügyes munkája nélkül még ma sem tudnák megcsinálni a Mihály-féle szeléncellát, melynek rendkívül finom szerkezete szinte hallatlan kézügyességet igényel. — Szterényit mellőzték. A liberális merkantilis sajtó busán könnyezik azért, mert — hogy, hogy nem — Szterényi József minden közgazdasági tevékenység nagymestere kimaradt az Országos Pénzügyi Tanácsból. A sza­badkereskedelem hangos szóvivői, akik újabban vezérüknek vallják Szterényit is, súlyos sérelemként állítják be, hogy pont Szterényit mellőzték a­­ pénz­ügyi tanácsból. Mi úgy tudjuk, hogy ez a baleset nem először és nemcsak ebben az esetben érte a „liberális“ korszak kereskedelmi miniszterét, mert az ő közgazdasági felfogásait és fölényeskedését nem mindenütt haj­landók elismerni. Szterényi változatos közgazdasági szereplését nem volt haj­landó például legutóbb az Apponyi Albert gróf elnöklete alatt álló Kül­ügyi Társaság közgazdasági szakosz­tálya sem akceptálni, ahol pedig­­ nagy szerénytelenséggel jelentkezett. A szabadkereskedő Szterényi, aki egyébként több bank és vállalat igaz­gatóságában is dús pénzügyi sikere­ket arat, könnyen belenyugodhatik abba, hogy véletlenül a pénzügyi ta­nács nélküle fog tanácsokat adni. — Az Ébredő Magyarok hírei. Az ÉME I. közig. ker. szerv, az I. és III. vál. ker. tagjai, részére f. hó 5-én csütörtökön este 7 órakor, Koronaőr-utca 3. sz. alatt tag­gyűlést tart. — Az I. közig. ker. szerv II. vál. ker. tagjai részére pénteken este 7 óra-­ kor, Fehérvári-ut 25. sz. alatt, az V. ker., szerv, ugyanakkor Sziget-utca 8—10. sz.­ alatt, a IX. ker. szerv, ugyanakkor a Szve­­tenay-utcai elemi iskolában taggyűlést tar­tanak. A VI. ker. szerv. f. hó 7-én szom­baton este 7 órakor Bajza­ utca 31. sz.l .­­liven hold a hűségért. Békéscsabáról jelentik : Szabó Lajos erdőőr, gróf Festetics Sándorné szül. gróf Károlyi Julia alkalma­zottja, a proletárdiktatúra alatt a magyar becsületnek, bátorságnak és hűségnek olyan szép példáját adta s az általános rablási idején az őrizetére bizott uradalmi java­kat oly önfeláldozóan védelmezte, hogy a grófné most ötven kishold földet ajándé­­­kozott neki örök tulajdonul. A birtokot Szabó Lajos a csorvási határnak abból a részéből szakíthatja ki, amelyik neki leg­jobban tetszik. — Amerika a női divat szertelenségei ellen. Talán sehol sem mutatkoznak olyan, nagy mértékben sokszor az ízléstelenségig­ menő szertelenségek és túlzások a női­ divat körül, mint Amerikában, ami persze világért sem jelenti azt, hogy az európai­ divathölgyek — különösen a háború alatt meggazdagodott társadalmi rétegek asszo-­ nyai — mentesek volnának ebben a tekin-,­tetben minden túlzástól. Az amerikai divatlapok nap-nap után közölnek ruha-, modeleket, amelyek a felső testet majdnem teljesen szabadon hagyják, úgy, hogy az aljat csak pár egészen keskeny szalagocska tartja a vállon. Most azonban, mint a, Daily American Tribune-ben olvassuk azt amerikai asszonyok Detroit­ban nagyon, látogatott gyűlést tartottak, amelyen eré­y­évesen állást foglaltak a divat elfajulása­,­val szemben. A szónokok, különösen a­ diákkisasszonyok öltözködésbeli furcsa­ságait tették szóvá és azt javasolták, hogy­ a diákleányokat egyenruha viselésére kell kötelezni. A javaslat a diákkisasszonyok körében nagy felháborodást váltott ki és­ azt hangoztatták, hogy az egyenruha­ tehe­tetlenné teszi a női egyéniség kifejlődését . Uj aranyterületet fedeztek fel Er­délyben. Bukaresti jelentés szerint Me­­háck­a mellett új aranyterületet tártak­ fel, amelynek kiaknázására öt millió lej alaptőkével részvénytársaság alakult. A Népgyűlés követeli a munkás­­vi­ztosítás államosítását. Vasárnap, má­jus 8-án délelőtt fél 11 órakor az éb­redő magyarok és a keresztényszocia­­listák együttes nagygyűlést tartanak az eskü­ téri Petőfi-szobor előtt, ahol a munkásbiztosító pénztár adminisz­trációjának államosítását követelik. A gyűlés szónokai Benárd Ágoston volt népjóléti miniszter, Kocsán Károlyi szerkesztő, továbbá Horváth Károly és Mádl Géza az Ébredő Magyarok­ Egyesületének kiküldöttei lesznek. Fel­szólalnak rajtuk kívül a Baross­ Szö­­vetség és az Egyesült Keresztény Nem­zeti Liga megbizottai is. — Kerenszki Prágában, Prágából je­lentik. A Tribuna szerint Kerenszki az egykori orosz forradalmi miniszter­­elnök néhány nap óta ismét Prágában tartózkodik. Egy magyar feltaláló Sah­araforiinn­ában­ A szelén cs-szeát — BeszélS rejosi — A Kávéiba Látó — A NÉP tudósítójától. — A113_ ______1921. május 5., csütörtök. — A pénzváltás gondjai. A mai pos­tával több levelet kaptunk, amelyek­ben A Nép olvasói azt tudakolják tőlünk, hogy a mikor kezdik meg a pénz kicserélését, amelyet, amióta Hegedűs pénzügyminiszter beígérte ezt a mű­­veletet, a szegény emberek gondja újból csak megsokasodott. A levelek írói elpanaszolják, hogy az utóbbi na­pokban nemcsak az ezresek és százasok, de a kisebb papírpénzek váltásánál is a legnagyobb nehézségeket támaszt­ják nemcsak a pénzintézetek és egyéb faji üzletek, hanem az állami hivatalok pénztárai is. Némely postahivatalban például órák hosszat tömegekben áll­dogálnak az emberek, mert a hivatal­nokok a legkörülményesebb vizsgálat alá veszik a felek pénzeit s egyéni fele­lősségük tudatában érthetően félnek a hamis pénzektől. A postahivatalok tapasztalatlanságára jellemző, amit egyik olvasónk közöl velünk, hogy az egyik postahivatal egy órával később nem volt hajlandó elfogadni ugyanazt a papírpénzt, amellyel az illető hivatal fizetett ki. Se szeri, se száma a pénz­kicserélés körül fölmerült ellentétes hírek hatása alatt történt visszáságok­­nak, amelyeknek hátrányait természe­tesen elsősorban a kisemberek érzik meg. Hegeliüs Lóránt pénzügyminisz­ter úr bőségesen tapasztalhatta, milyen szomorú és káros visszaélések történtek a tavalyi pénzfelülbélyegzés kapcsán. A mostani pénzkicserélés alkalmával le kell vonnia e tapasztalatok tanul­ságait és a pénzsikerek­ gazságait épúgy lehetetlenné kell tennie, mint az állami hivatalok pénztárainak ava­­tatlanságából származó bajokat is. Minthogy a postahivatalok pénzkeze­lőinek óvatosságát nagyon megértjük és az ő zsebük kárára a közönség nem is várhatja a lerongyolt és sok viszon­tagságon átesett magyar bankók­­­libe­rálisabb) beváltását, a pénzügyi kor­mány dolga, hogy a mai mizériákon segítsen. Ennek pedig egyedüli módja, hogy a­z új magyar államjegyek kibo­csátása most már mielőbb megtörténjék, és a régi bankjegyek becserélését külö­nösen a szegényebb néposztálynál túl­zott akadékoskodással se a bankok,­­ se az állami hivatalok ne gátolják.

Next