A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)
1921-05-05 / 4. szám
6 A Nép legközelebbi száma Áldozócsütörtök ünnepe miatt péntek délután 4 órakor jelenik meg. Albán tisztek betörtek egy görög templomba. Jáninai híradás szerint hét ottani albán előkelőséget kémkedés és az állam épsége elleni összeesküvés vádjával letartóztatták. Egyes lefoglalt iratokból kiderült bűnösségük. Koritzában a pénteki körmenet alatt a görögöket késekkel és revolverekkel felfegyverzett albánok támadták meg, tizenegyet megöltek és többet megsebesítettek közülük. A koritzai görög Szent György templom kapuját albán tisztek betörték azzal az indokolással, hogy a hadsereg albán nyelven kívánja tartatni az istentiszteletet. A görög hatóságok valószínűleg kénytelenek lesznek megtiltani a Koritzába való utazást. — Ópium és kokainbarlangok Berlinben. A Spree-parti világvárosban — mint tudósítónk jelenti — hihetetlen mértékben hódolnak minden rangú és rendű emberek, férfiak, nők vegyesen az ópium, kokain és morfium élvezetének. El sem képzelhető, hogy mily óriási mennyiséget csempésznek le ezekből a gyilkos, lassan ölő mérgekből Berlinbe. A rendőrség csak nagy nehezen tud rajtaütni az agyafúrt csempészeken s hosszas nyomozást igényel, amíg egy ópium vagy kokainbarlangot szétugraszthatnak. Nemrégen titkos rendőrök a Waterloo-part egyik házában fedeztek fel ilyen találkahelyet, ahova nappal és éjjel bizonyos meghatározott időben mindkét nembeliek jöttek össze és kokainszippantással hódították el magukat. Megállapították, hogy akadtak olyan szerencsétlen féreg meddig már kiaszott, teljesen elerőtlenedett eltévelyedettek, akik egy hét óta mit sem ettek, hanem csak kokaint fogyasztottak A szenvedélynek borzalmas fokát jelzi, hogy egy gramm ópiumért húsz, harminc márkát fizettek, vagy ruhát, házieszközöket, ékszert, szóval minden használható tárgyat adtak cserébe. Egy ép szmokingkabátért négy gramm kokaint, adtak a csempészek, egy rend ruháért már nyolc gramm jutott. Ha az áldozatoknak nem volt nélkülözhető ingek, zálognyilatkozatokkal segítettek magukon. A rendőrség széleskörű nyomozása azt eredményezte, hogy nagymennyiségű elzálogosított ékszert, ezüstneműt, ruhákat, értékes könyveket, ingeket és finom fehérneműeket foglalt le, amelyeket a hódító szenvedély rabszolgái néhány gramm méregért átadtak a lelketlen csempészeknek. Megesett az, hogy sok áldozat valósággal az utolsó ingétől vált meg. A kinyomozott barlangok teljesen el voltak hanyagolva, piszokban, rendetlenül hevertek az elkábult áldozatok, akik között színészek, akadémiai hallgatók, két bárónő, tönkre ment existenciák voltak. A barlangba csak bizonyos titkos jelszóra és jeladásra lehetett bejutni. A csempészeknek és a barlangtulajdonosoknak voltak külön felhajtóik, akik titokban rábeszéléssel szedték össze az áldozatokat. — Mi hír a vásárcsarnokban? A központi vásárcsarnok mai árai alig ingadoznak. A fontosabb élelmiszerek árát szilárdan tartják az árusok. Csak a déli órák közeledtével ütnek le a hús árából 2—3 koronát, így a marhahús mai áralakulása: eleje 56, hátulja 68, szegye 48, gulyás 40 korona. Egy mészárosnál a növendék marhahús kilója 24,34 és 52 korona. Borjúhús: comb 90, vésés, karaj 60, növendék borjú eleje 52, karaj 56 korona. Sertéshús: comb, tarja 88, oldalas 84, karaj 100, háj 96, fej és láb 48 korona kilónként. Csécsi szalonna kilója 80 K. Birkahús eleje 56, hátulja 64 korona. Virsliit (tormás) 100 koronáért kínálnak kilónként. A baromfipiacon már alkudni is lehet. Rántani való csirkét 3 darabot kínálnak 150 koronáért és adják 110—120 koronáért. Tavalyi kacsa 220— 240, idei javított liba párja 900—1100 korona. Tejtermék, vaj, túró egyáltalán nincs. A tojás darabja rendületlenül 3.20 K. Sóska 14—20 K kilónként, egy fej saláta 2—3 korona, mig idei retekből 3 csomót adnak 2 koronáért. Karalábé darabja 25 K, mig karfiol I. 40, II. 30, III. 20 korona minőség szerint. Az esőzés nagyobb dicsőségére a gomba kilója 289 korona. Hagyma alig látható s ezért az ára emelkedett. Nagyban 8, kicsiben 10— 110 kilónként, a bab 8, borsó hántolt 29, feles borsó 24, lencse 24, gyümölcsíz 34, mák 36, szilvaiz 34, rizs (rangoon) 26.50 korona kilónként. A csarnoki ára a rizslek 24, hántolt borsónak 24, lencsének 38 korona. A halpiacon az árak nem tinnutnak változást. Élő ponty 100—120, fogas 160—200, élő csuka 160 korona. Jiiszek egy Istenben Jiiszek egy Jiazában Jiiszek egy Isteni örök igazságban Jiiszek Magyarország feltámadásában Amen. @BEI Budapest, május 4. Általában minden mérnök feltaláló is bizonyos fokig, mert hiszen mindegyiknek előfordul a gyakorlatában olyan eset, mikor valami új szerkezetet kell kieszelnie, de annál ritkább a tisztán feltalálói elme, amely mindenütt észreveszi a problémákat és azonnal talál is megoldást a számukra. Ilyen kivételes tehetség a Telefongyár fiatal főmérnöke, Mihály Dénes, aki már eddig is számos nagyszabású találmánynyal lepte meg a szakköröket. Mihály Dénesnek kisebb, ötletszerű találmányaitól eltekintve, a legnagyobb horderejű és igazán világraszóló jelentőségű találmánya egy szeléncella, mely egymagában véve is kimeríthetetlen kincsesbánya az elektrotechnika szempontjából. A szelént évtizedek óta ismerték a fizikusok, mint az egyetlen anyagot, mely közvetlenül át tudja változtatni a fényenergiát elektromos energiává. A távolbalátó. Kétségtelen volt, hogy csak a szelén segítségével lehet megoldani a modern fizika egyik legaktuálisabb problémáját, a képtávírót s ez a probléma vezette Mihály Dénest is arra, hogy mindenekelőtt a szelént hajtsa igába. S ez sikerült is neki oly tökéletesen, ami szenzációszámba ment. Míg azelőttpercekbe telt, hogy a szeléncella megérezze a fényváltozást és azután ismét percek kellettek, hozzá, hogy újra magához térjen és újabb impulzust is meg tudjon érezni, addig Mihálynak sikerült egy olyan szeléncellát készítenie, amely másodpercenként sokezer fény impulzust is megérez és regisztrál. Ezzel az új szeléncellával egyszerre meg volt oldva a képtávírás, a távolbafényképezés, sőt a távolbalátás problémája is. Egész sereg új részlettalálmány járult ugyan még hozzá, de végeredményben sikerült olyan berendezést készíteni, melynek segítségével egytized másodperc alatt lehet továbbítani a táviródróton akármilyen fényképet, akármilyen távolságra,, sőt táviródrót sem kell hozzá, mert a dróttalan távíró-berendezés a képtovábbításra is felhasználható. A képet apró, lengő tükrök bontják fel olyan fénypontokra, amilyenekből a rendes klisék képei állnak, minden egyes fénypont külön hat a szeléncellára és változtatja, a villamos áram erősségét. Egytized másodperc alatt végigszalad a két tükör az egész képen, tízezer apró kockára bontva azt fel és kockánként továbbítva, a kép ilyen alkotórészeit, a felvevő állomásra, hol egy másik nem kevésbbé szellemes berendezés rekonstruálja az eredeti képet a tízezer gyors egymásután következő áramlökésből. A végleges gyakorlati kivitelen most dolgozik a telefongyár. A beszélő mozi. A szelennella megoldotta a beszélő mozi problémáját is. Teljes tökéletességgel lehet a segítségével egymásba változtatni a fény éslektromos hatásokat, tehát magától adódik, hogy a hangot is bekapcsoljuk ebbe a láncolatba. A lényeg végtelenül egyszerű. A fénysugár beszél, a hangot le lehet fényképezni a filmre s filmről együtt a hangot is lehet vetíteni fénysugár alakjában, amely fénysugarat a szeléncella a hangosan beszélő telefonnal kapcsolatban élő hang alakjában ad vissza. A telefongyár laboratóriumában most készült el az első beszélő film s a kísérleti berendezés szinte boszorkányos hatással van a szemlélőre. A telefonkagyló membránjáról visszavert kis fénykéve ráesik a túlsó asztalon álló szeléncellára s a fénykéve hozza a hangot, a beszédet. A beszélő mozinál a fénnyé változtatott hangot lefotografálják a film szélére a képpel egyidőben s a leadásnál a hangosan beszélő telefon adja vissza a vászon mögül a hangot, zajt, beszédet, a lehető legpontosabban. Az első próbafelvétel most készült el s annyira sikerült minden várakozáson felül, hogy valószínűleg, nagyon rövid idő alatt a nyilvánosságnak 3.3 alkalma lesz meggyőződni az új beszélő mozi tökéletes voltáról. Mi mindent tud a szélén? A. Mihály-féle szelencella gyakorlati alkalmazása számára szinte kimeríthetetlen tér áll rendelkezésre. Egy pár egyéb téren máris kész készülékek várják a bevezetésüket. Az egyik a vasúti biztosító berendezés, melynél a váltó, és szemafor-állító központ minden pillanatban ellenőrizheti, hogy égnek-e a biztosító lámpák, működnek-e a szemaforok. A szelén automatikus lámpagyűjtó és oltó szerepet is elvégez, a legjobb betörőjelző, hiszen a betörő csak világosság mellett dolgozhat és a szeléncella megérzi a leghalványabb fénysugarat is. Ugyanebben a formában tűzjelző is. Tudományosabb célt szolgál a szelén a Röntgen-sugarak keménységi fokának megállapításában, aztán a fényképészetben, hol a legnagyobb pontosságú expométert szolgáltatja. A magyar elektrotechnika épúgy büszke lehet az új szeléncellára, mely annyi lehetőséget tár fel, mint a magyar munkásság is, mert szinte az a legérdekesebb az egész dologban, hogy a telefongyár két rendkívül ügyes munkája nélkül még ma sem tudnák megcsinálni a Mihály-féle szeléncellát, melynek rendkívül finom szerkezete szinte hallatlan kézügyességet igényel. — Szterényit mellőzték. A liberális merkantilis sajtó busán könnyezik azért, mert — hogy, hogy nem — Szterényi József minden közgazdasági tevékenység nagymestere kimaradt az Országos Pénzügyi Tanácsból. A szabadkereskedelem hangos szóvivői, akik újabban vezérüknek vallják Szterényit is, súlyos sérelemként állítják be, hogy pont Szterényit mellőzték a pénzügyi tanácsból. Mi úgy tudjuk, hogy ez a baleset nem először és nemcsak ebben az esetben érte a „liberális“ korszak kereskedelmi miniszterét, mert az ő közgazdasági felfogásait és fölényeskedését nem mindenütt hajlandók elismerni. Szterényi változatos közgazdasági szereplését nem volt hajlandó például legutóbb az Apponyi Albert gróf elnöklete alatt álló Külügyi Társaság közgazdasági szakosztálya sem akceptálni, ahol pedig nagy szerénytelenséggel jelentkezett. A szabadkereskedő Szterényi, aki egyébként több bank és vállalat igazgatóságában is dús pénzügyi sikereket arat, könnyen belenyugodhatik abba, hogy véletlenül a pénzügyi tanács nélküle fog tanácsokat adni. — Az Ébredő Magyarok hírei. Az ÉME I. közig. ker. szerv, az I. és III. vál. ker. tagjai, részére f. hó 5-én csütörtökön este 7 órakor, Koronaőr-utca 3. sz. alatt taggyűlést tart. — Az I. közig. ker. szerv II. vál. ker. tagjai részére pénteken este 7 óra- kor, Fehérvári-ut 25. sz. alatt, az V. ker., szerv, ugyanakkor Sziget-utca 8—10. sz. alatt, a IX. ker. szerv, ugyanakkor a Szvetenay-utcai elemi iskolában taggyűlést tartanak. A VI. ker. szerv. f. hó 7-én szombaton este 7 órakor Bajza utca 31. sz.l .liven hold a hűségért. Békéscsabáról jelentik : Szabó Lajos erdőőr, gróf Festetics Sándorné szül. gróf Károlyi Julia alkalmazottja, a proletárdiktatúra alatt a magyar becsületnek, bátorságnak és hűségnek olyan szép példáját adta s az általános rablási idején az őrizetére bizott uradalmi javakat oly önfeláldozóan védelmezte, hogy a grófné most ötven kishold földet ajándékozott neki örök tulajdonul. A birtokot Szabó Lajos a csorvási határnak abból a részéből szakíthatja ki, amelyik neki legjobban tetszik. — Amerika a női divat szertelenségei ellen. Talán sehol sem mutatkoznak olyan, nagy mértékben sokszor az ízléstelenségig menő szertelenségek és túlzások a női divat körül, mint Amerikában, ami persze világért sem jelenti azt, hogy az európai divathölgyek — különösen a háború alatt meggazdagodott társadalmi rétegek asszo- nyai — mentesek volnának ebben a tekin-,tetben minden túlzástól. Az amerikai divatlapok nap-nap után közölnek ruha-, modeleket, amelyek a felső testet majdnem teljesen szabadon hagyják, úgy, hogy az aljat csak pár egészen keskeny szalagocska tartja a vállon. Most azonban, mint a, Daily American Tribune-ben olvassuk azt amerikai asszonyok Detroitban nagyon, látogatott gyűlést tartottak, amelyen eréyévesen állást foglaltak a divat elfajulása,val szemben. A szónokok, különösen a diákkisasszonyok öltözködésbeli furcsaságait tették szóvá és azt javasolták, hogy a diákleányokat egyenruha viselésére kell kötelezni. A javaslat a diákkisasszonyok körében nagy felháborodást váltott ki és azt hangoztatták, hogy az egyenruha tehetetlenné teszi a női egyéniség kifejlődését . Uj aranyterületet fedeztek fel Erdélyben. Bukaresti jelentés szerint Mehácka mellett új aranyterületet tártak fel, amelynek kiaknázására öt millió lej alaptőkével részvénytársaság alakult. A Népgyűlés követeli a munkásviztosítás államosítását. Vasárnap, május 8-án délelőtt fél 11 órakor az ébredő magyarok és a keresztényszocialisták együttes nagygyűlést tartanak az eskü téri Petőfi-szobor előtt, ahol a munkásbiztosító pénztár adminisztrációjának államosítását követelik. A gyűlés szónokai Benárd Ágoston volt népjóléti miniszter, Kocsán Károlyi szerkesztő, továbbá Horváth Károly és Mádl Géza az Ébredő Magyarok Egyesületének kiküldöttei lesznek. Felszólalnak rajtuk kívül a Baross Szövetség és az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga megbizottai is. — Kerenszki Prágában, Prágából jelentik. A Tribuna szerint Kerenszki az egykori orosz forradalmi miniszterelnök néhány nap óta ismét Prágában tartózkodik. Egy magyar feltaláló Saharaforiinnában A szelén cs-szeát — BeszélS rejosi — A Kávéiba Látó — A NÉP tudósítójától. — A113_ ______1921. május 5., csütörtök. — A pénzváltás gondjai. A mai postával több levelet kaptunk, amelyekben A Nép olvasói azt tudakolják tőlünk, hogy a mikor kezdik meg a pénz kicserélését, amelyet, amióta Hegedűs pénzügyminiszter beígérte ezt a műveletet, a szegény emberek gondja újból csak megsokasodott. A levelek írói elpanaszolják, hogy az utóbbi napokban nemcsak az ezresek és százasok, de a kisebb papírpénzek váltásánál is a legnagyobb nehézségeket támasztják nemcsak a pénzintézetek és egyéb faji üzletek, hanem az állami hivatalok pénztárai is. Némely postahivatalban például órák hosszat tömegekben álldogálnak az emberek, mert a hivatalnokok a legkörülményesebb vizsgálat alá veszik a felek pénzeit s egyéni felelősségük tudatában érthetően félnek a hamis pénzektől. A postahivatalok tapasztalatlanságára jellemző, amit egyik olvasónk közöl velünk, hogy az egyik postahivatal egy órával később nem volt hajlandó elfogadni ugyanazt a papírpénzt, amellyel az illető hivatal fizetett ki. Se szeri, se száma a pénzkicserélés körül fölmerült ellentétes hírek hatása alatt történt visszáságoknak, amelyeknek hátrányait természetesen elsősorban a kisemberek érzik meg. Hegeliüs Lóránt pénzügyminiszter úr bőségesen tapasztalhatta, milyen szomorú és káros visszaélések történtek a tavalyi pénzfelülbélyegzés kapcsán. A mostani pénzkicserélés alkalmával le kell vonnia e tapasztalatok tanulságait és a pénzsikerek gazságait épúgy lehetetlenné kell tennie, mint az állami hivatalok pénztárainak avatatlanságából származó bajokat is. Minthogy a postahivatalok pénzkezelőinek óvatosságát nagyon megértjük és az ő zsebük kárára a közönség nem is várhatja a lerongyolt és sok viszontagságon átesett magyar bankókliberálisabb) beváltását, a pénzügyi kormány dolga, hogy a mai mizériákon segítsen. Ennek pedig egyedüli módja, hogy az új magyar államjegyek kibocsátása most már mielőbb megtörténjék, és a régi bankjegyek becserélését különösen a szegényebb néposztálynál túlzott akadékoskodással se a bankok, se az állami hivatalok ne gátolják.