A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-28 / 23. szám

1922 január 28. szombat Ára 3 korona POLITIKAI MPILAP Szukeszü­ségi Vilit, Szentkirály­i-utca 20.a. Telefon­­ J. 63-80, J. 63-81. Kiadóhivatalt VIII. Szentkirályi-dtva 80. Telefoni József 103-85. Megjelenik d. a. 4 órakor. Budapest, IV. évf. 23. szám Előfizetési árak­­ Egész évre 1 660 kor. Félévre___840 kor. Negyedévre 170 kor. Egy hóra._ _ 60 kor. Fél hóra____30 kor. Egyes szám­ára hely­­ben és vidéken 3 kor. N­em kell félni Két évtized óta minden kormány­­rendszert gyökeréig inficiált, korrum­pált és felforgatott a választói jog meg­oldatlan problémája. A Bethlen-kor­­mány új javaslattal jön, de tartunk attól, hogy a kérdés ezzel a javaslattal sem­ kerül le a napirendről. Mi a vá­lasztójogi kérdés megoldásának leg­főbb irányelvét abban látjuk, hogy nem­ szabad elvenni a jogot attól, aki azt már gyakorolta. A szűkítés bizonyos mértéke lehet indokolt, de ennek nem szabad átlépnie azt a határt, amelyen túl a­­jogfosztás kezdődik. Bizonyos aggodalommal látjuk, hogy a női szavazati jog terén ilyen törekvések mutatkoznak. Az önálló keresettel bíró vagy a középiskola s ezzel egyenrangú más intézet négy felső osztályát elvég­zett 30 éven­­ felüli nők kategóriája a keresztény nők szavazati jogát ag­gasztó mértékben szűkíti meg. Sajnos, az önálló keresők s a magasabb iskolai végzettségűek táborában nem azoké a nőké a többség, akik a keresztet, hanem akik a­­hédis-vimmer őszirózsácskák már egyszer levitézlett, veszedelmes irányát követik. Nekünk mindenekfölött a keresztény gondolat diadala a fontos, aggodalmas figyelemmel kísérjük tehát azt ,a ten­denciát, amely a városokban megszo­rítja, nem a nők, hanem a keresztény nők szavazati jogát. A falvakban a nők szavazati joga a kereszténység szempontjából nem olyan lényeges, mint a városokban, de ha nem használ, bizonyára nem is árt. Tisztelettel kérdezzük azonban, hogy a kisgazdapárt a városok női szava­zati jogának mérhetetlenül fontos kér­désében, a kereszténység rovására, miért köti le magát ? A városokban meg­­szűkíteni ezt a jogot csupán azért, mert a falvak asszonyainak sem akarnak szavazati jogot adni, végzetesen kor­látolt politika és hibás felfogás volna. A kisgazdapárt helyzetének sok ve­szedelmeit látjuk és tudjuk mi is. Az egyoldalú agrárpolitika nem csak a városokkal kerül szembe, hanem az ígéretekkel jól tartott falusi szegény­séggel is. A mezőgazdasági földnélküli mun­kások tábora úgy áll szem­ben a kisgazdákkal, mint a budapesti gyári munkás a lipótvárosi pénzbárókkal. Végzetes tévedések láncolata viszi újra oda a dolgokat, hogy őszintén demo­kratikus szavazati jog helyett több oldalról sebezhető intézkedéseket ik­tassanak törvényije. Kezd világosan kiderülni a mindenki félelme minden­kitől­, valami általános, titkos resz­ketés és fogvacogás a nép becsületesen kifejezett akaratának, következmé­nyeitől. A lejtőn lefelé csúszás politikája el­len az utolsó órában is­ tiltakozni aka-­­­runk. A­­kormány,ma, beterjesztette a­­ javaslatot és ez alkalomból becsületesen és határozottan megmondjuk az igaz­ságot. ". ■­­ Kevesebb félelmet, de több bizal­mat követelünk a nép iránt, keve­sebb tartózkodást és több odaadást a keresztény demokrácia nagy igaz­ságai iránt, amelyek nélkül nincs köz­megnyugvás és nincs az elkövetkező törvényhozásnak alkotó ereje és er­­kölcsi bázisa sem. . ifi­: Anglia hatalmába keríti Lengyel­ország iparát Szabad ut Danzigon át Oroszország és India felé — Anglia erős Lengyelországot akar ~ Angol-amerikai háború és az olajprobléma — .4 NÉP tudósítójától — líráké, január­­ 18. Felsőszilézia népszavazási területé­nek felosztása után keserű csalódást éreztek Németországban azok is, akik lehetségesnek tartották, hogy Anglia Németország­­ érdekében érvényesíti közbenjárását. Lehet, hogy ezek a körök nem hittek abban, hogy Anglia rokonszenvet érez Németország iránt, de abban mindenesetre tévedtek, hogy rebensisték Anglia érdekeltségét az új Lengyelországban. Rá kell mutatniuk Anglia ügyes diplomáciai sakklózásaira a felsőszilé­ziai kérdésben. Eleinte Franciaország ellen foglalt álást, de merev álláspont­­jának enyhítése­­fejében engedménye­ket kapott Kamerunban. Hasonlókép­pen történt ez,, mint ahogyan annak idején a spái egyezményben biztosí­totta magának Anglia Mezzopotámiát kizárólagos érdekterület gyanánt.. Lengyelország­ feltámasztásával An­gik számára fontos­ gazdasági és poli­tikai kérdések, merültek fel. Ezeknek a kérdéseknek megoldását. Anglia nem a lengyel állam útján akarja elérni, mert hiszen a lengyel kormány semmi­képpen sem tud garanciákat és meg­felelő biztosítékokat nyújtani Anglia számára. E helyett Anglia igyekszik megvetni lábát a lengyel iparban, különösen pedig Felsőszilézia lengyel területén. Az angol célok között­ első helyen áll az a törekvés, hogy Lengyelországon keresztül Oroszországot meghódítsa az angol ipar számára. Minthogy a német­ ipart­ nem­­sike­rült angol befolyás alá helyezni, bár ez a törekvése a német jóvátételi tár­gyalások során sokszor kifejezésre ju­tott, Anglia most Németország meg­kerülésével is­­ a lengyel ipart választja hídnak Oroszország felé. Az angol­ törekvések iránya nyilván­valóan Ukrajna, amely gazdaságilag a leginkább életképes orosz terület. A Lengyelországon keresztül való elő­nyomulást hatékonyan egészíti ki az angol befolyás iránya Konstantinápoly felől. Az angol tőke igyekszik befurakodni Felsőszilézia ipari területére, különö­sen Pless és Hytmick kerületekbe. A ládás ipar egyelőre­ még a lengyel ban­kok kezében van, ezek azonban dan­­sigi­ fiókjaik­ utján­ már is­ idegen tőkét vesznek­ igénybe. A lengyel állam­­azzal a hatalom­mal jut függő viszonyba, amelyik a lengyel iparban a legerősebb állást­ tudja megszerezni­ magának. ■Anglia­­ebben a tekintetben semmit nem­ fog elmulasztani. Politikailag Anglia számára több okból fon­tos .a Lengyelországban Táró’ angol befolyás... . , ■ ■ ‘ . . Franciaország szárazföldi hatalma •a­­ lengyelországi angol befolyás általi Anglia céljának megfelelő szabályozást nyer.* Angiik­­a: neki engedelmes Lengyel-, országgal elérhetné azt, hoy az orosz .■: politikát az angol terülükekről és a kelet-ázsiai, valamint a Fekete-tengeri,a­zangol érdekszfétákról nyugat felé te­relné. Lengyelország és Ukrajna gazda­sági behálózása Anglia, számára hidat szolgáltatna nemcsak Oroszország, hanem Törökország és Kisázsia felé is s igy oldalvédelmet nyújtana a Kisázsiától Perzsián keresztül Indiába húzódó angol hatalmi állásnak. Anglia javas­latára szakították el Ukrajnát. Orosz­­országtól, mert az angol politikának érdeke, hogy­ ennek a fontos ország­résznek leváltása gyengítse a nagy orosz birodalmat, amely Előázsiában állandó nyugtalanságot jelent Angliá­nak. Fontos szerepet játszik az olajter­melés kérdése is Anglia számára. Ezen a­ téren régóta folyik a­ harc és­ az Egye­sült Álk­ímok között. Németország és Oroszország kikapcsolódásával Anglia számára, megnyílt az út a galíciai és Kaspi-tengerym­elléki olajmezőkhöz. Anglia ezen a téren úgy béke, mint há­ború esetére biztosította magát.­Egy esetleges angol-amerikai­ halom esetén azonban másképen alakulhat a­ hely­zet. Az angol haditengerészet áttért az olajjal való fűtés rendszerére. Arra az esetre, ha a tengerentúli összekötteté­sek, veszélyeztetve lennének, Anglia biztosítani akarja magának, az olaj szá­llását az ázsiai és galíciai olajmezék­­ről. Az út Lengyelországon és Dang­igen keresztül vezet. És ,egyéb­­termékek szállítására is , nagy fontossággal bír Anglia számára egy angol-amerikai háború esetén. Ezért követelte Anglia, a versaillesi­,szerződésben,Ahogy Len­gyelország Szabad kijáratot kapjon a Keleti- tengerre. Mindezek az" okok Anglia elhatáro­zását a felsősziléziai kérdésben Német­országra 4 kedvezőtlen irányban befolyá­solták."Nem­ szabad elfelejtenünk, hogy Angliai '­ világhatalmi érdekeit szem előtt tartva, mindenáron angol befo­lyás alá akarja hozni Lengyelország iparát. Angliának, érdeke a gazdaságilag és politikailag erős és független Lengyel­­ország. A kormány választójogi javaslata Kik a választók és választhatók ? — A nők szavazati joga — Budapesten lajstromos szavazással választanak — Titkos és nyílt? — A kerületek —­ ’A NÉP tudósítójától — Bírós Kleber­sberg Kunó bel­ügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén nyújtotta be a vá­lasztójogi javaslatot. A Nép munkatársának sikerült a ja­vaslatot eredeti szövegében megszerezni, amelyet az aláb­biakban közlünk: . . ■ Ljj. • / ■-1. Választójoga van minden­ 21 éves férfinak, magyar állampolgár­­nak, aki­ 10 év óta magyar állampolgár, két, ki óta egy helyben lakik és­ négy elemi,, iskolát elvégzett. . 2: Régi'jogon, aki az 1918-as névjegy­zékben benn volt.­­ : , . ' ‘U.­:Minden '­nőnek, aki öd éves, tíz­ év óta állampolgár, négy, elemit végzett., ha a következő­ pontban­­fennforgó különleges, feltételek valamelyikének megfelel..­'■ 4.' a) két gyermek anyja,'. '.­­ b) _saját,.kereste van,1 ' (■) nyolc középiskolát elvégzett, d) ilyen képzettségű férfiú fele­, í­­Sӻɭ. _ ' ■ . ő.. Bármely k­övid­rdeig tartó lakás 5 elegendő annál,­ aki i. .'állami alkal­­­­­mazott,'községi vagy közüzem, nyil­­■ vártos, számadásra kötelezett vállalat,­­ egyesület, alapítvány alkalmazottja, 2. lelkész, 3. tanintézet tanéra­ vagy , tanítója... 4. közé­pisko­lai ,nyolcosz­tályt elvégzett, a. az o­rszá­gos színész­, egyesület tagja,,6. nyugalmazott köz­­i vagy.magántisztviselő, katonai havi­díjas. .. Aki az államtól vagy a kormány­­alánytól nyert megbízatás alapján e tör­vény hatályának területén kívül teljesít közszolgálatot, ha megelőzőleg e törvény hatályának területén volt községi­­ille­tősége. 1. Nincs választójoga annak, aki a­ fegyveres erő vagy a csendőr­ség tagja, kivéve a szabadságolt viszonyba tartozó­kat, az állami vagy községi rendőrség, vámőrség legénységének tagja, nem értve ide a pénzügyőrt ,­mezőőrt, erdőőrt, hegy­­őrt, stb. 1­­8.1A választójogból ki van zárva : 1. Aki gondnokság alatt, áll vagy­­ kiskorúsága meghosszabbittatott; 2. elirebeteg 3. aki csőd alatt áll; 4. akik kötőjótékonyságból élnek5. aki­nek gyermeke­­felett az­­atyai hatal­­­­­mas aj-hatóság "jogerősen­ inegskíkn­­■ telis­; 'ti. aki v­agy akinek, felesége t -erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll ; 7. aki nyilvános helyen botrányt­­ 'ok­ozó'r'öszegség miatt két éven belül ; • ötven koronát meghaladó pénzbün­­* •Letésre- volt két--ízben legalább jog- I .erősén■.elitéivel ha ,az utolsó bük­te­­. -I.ésíkiállásától.. illetve .az elévüléstől ! -számított egy tévőd nem teli, S. akit '-bűntett vagy- szándékosan elköve­­­­­tett;"Vétség miatt szabadságvesztés­­ -büntetésre ítéltek, az ítélet jogerőre­­emelkedésétől a szabadságveztés bün­­tetés kiállásáig, kivéve, ha a bünte­tés­ végrehajtása feltételesen fel­ van függesztve, vagy kegyelem útján elengedtetült vagy elévült....

Next