A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-28 / 23. szám
1922 január 28. szombat Ára 3 korona POLITIKAI MPILAP Szukeszüségi Vilit, Szentkirályi-utca 20.a. Telefon J. 63-80, J. 63-81. Kiadóhivatalt VIII. Szentkirályi-dtva 80. Telefoni József 103-85. Megjelenik d. a. 4 órakor. Budapest, IV. évf. 23. szám Előfizetési árak Egész évre 1 660 kor. Félévre___840 kor. Negyedévre 170 kor. Egy hóra._ _ 60 kor. Fél hóra____30 kor. Egyes számára helyben és vidéken 3 kor. Nem kell félni Két évtized óta minden kormányrendszert gyökeréig inficiált, korrumpált és felforgatott a választói jog megoldatlan problémája. A Bethlen-kormány új javaslattal jön, de tartunk attól, hogy a kérdés ezzel a javaslattal sem kerül le a napirendről. Mi a választójogi kérdés megoldásának legfőbb irányelvét abban látjuk, hogy nem szabad elvenni a jogot attól, aki azt már gyakorolta. A szűkítés bizonyos mértéke lehet indokolt, de ennek nem szabad átlépnie azt a határt, amelyen túl ajogfosztás kezdődik. Bizonyos aggodalommal látjuk, hogy a női szavazati jog terén ilyen törekvések mutatkoznak. Az önálló keresettel bíró vagy a középiskola s ezzel egyenrangú más intézet négy felső osztályát elvégzett 30 éven felüli nők kategóriája a keresztény nők szavazati jogát aggasztó mértékben szűkíti meg. Sajnos, az önálló keresők s a magasabb iskolai végzettségűek táborában nem azoké a nőké a többség, akik a keresztet, hanem akik ahédis-vimmer őszirózsácskák már egyszer levitézlett, veszedelmes irányát követik. Nekünk mindenekfölött a keresztény gondolat diadala a fontos, aggodalmas figyelemmel kísérjük tehát azt ,a tendenciát, amely a városokban megszorítja, nem a nők, hanem a keresztény nők szavazati jogát. A falvakban a nők szavazati joga a kereszténység szempontjából nem olyan lényeges, mint a városokban, de ha nem használ, bizonyára nem is árt. Tisztelettel kérdezzük azonban, hogy a kisgazdapárt a városok női szavazati jogának mérhetetlenül fontos kérdésében, a kereszténység rovására, miért köti le magát ? A városokban megszűkíteni ezt a jogot csupán azért, mert a falvak asszonyainak sem akarnak szavazati jogot adni, végzetesen korlátolt politika és hibás felfogás volna. A kisgazdapárt helyzetének sok veszedelmeit látjuk és tudjuk mi is. Az egyoldalú agrárpolitika nem csak a városokkal kerül szembe, hanem az ígéretekkel jól tartott falusi szegénységgel is. A mezőgazdasági földnélküli munkások tábora úgy áll szemben a kisgazdákkal, mint a budapesti gyári munkás a lipótvárosi pénzbárókkal. Végzetes tévedések láncolata viszi újra oda a dolgokat, hogy őszintén demokratikus szavazati jog helyett több oldalról sebezhető intézkedéseket iktassanak törvényije. Kezd világosan kiderülni a mindenki félelme mindenkitől, valami általános, titkos reszketés és fogvacogás a nép becsületesen kifejezett akaratának, következményeitől. A lejtőn lefelé csúszás politikája ellen az utolsó órában is tiltakozni aka-runk. Akormány,ma, beterjesztette a javaslatot és ez alkalomból becsületesen és határozottan megmondjuk az igazságot. ". ■ Kevesebb félelmet, de több bizalmat követelünk a nép iránt, kevesebb tartózkodást és több odaadást a keresztény demokrácia nagy igazságai iránt, amelyek nélkül nincs közmegnyugvás és nincs az elkövetkező törvényhozásnak alkotó ereje és erkölcsi bázisa sem. . ifi: Anglia hatalmába keríti Lengyelország iparát Szabad ut Danzigon át Oroszország és India felé — Anglia erős Lengyelországot akar ~ Angol-amerikai háború és az olajprobléma — .4 NÉP tudósítójától — líráké, január 18. Felsőszilézia népszavazási területének felosztása után keserű csalódást éreztek Németországban azok is, akik lehetségesnek tartották, hogy Anglia Németország érdekében érvényesíti közbenjárását. Lehet, hogy ezek a körök nem hittek abban, hogy Anglia rokonszenvet érez Németország iránt, de abban mindenesetre tévedtek, hogy rebensisték Anglia érdekeltségét az új Lengyelországban. Rá kell mutatniuk Anglia ügyes diplomáciai sakklózásaira a felsősziléziai kérdésben. Eleinte Franciaország ellen foglalt álást, de merev álláspontjának enyhítésefejében engedményeket kapott Kamerunban. Hasonlóképpen történt ez,, mint ahogyan annak idején a spái egyezményben biztosította magának Anglia Mezzopotámiát kizárólagos érdekterület gyanánt.. Lengyelország feltámasztásával Angik számára fontos gazdasági és politikai kérdések, merültek fel. Ezeknek a kérdéseknek megoldását. Anglia nem a lengyel állam útján akarja elérni, mert hiszen a lengyel kormány semmiképpen sem tud garanciákat és megfelelő biztosítékokat nyújtani Anglia számára. E helyett Anglia igyekszik megvetni lábát a lengyel iparban, különösen pedig Felsőszilézia lengyel területén. Az angol célok között első helyen áll az a törekvés, hogy Lengyelországon keresztül Oroszországot meghódítsa az angol ipar számára. Minthogy a német ipart nemsikerült angol befolyás alá helyezni, bár ez a törekvése a német jóvátételi tárgyalások során sokszor kifejezésre jutott, Anglia most Németország megkerülésével is a lengyel ipart választja hídnak Oroszország felé. Az angol törekvések iránya nyilvánvalóan Ukrajna, amely gazdaságilag a leginkább életképes orosz terület. A Lengyelországon keresztül való előnyomulást hatékonyan egészíti ki az angol befolyás iránya Konstantinápoly felől. Az angol tőke igyekszik befurakodni Felsőszilézia ipari területére, különösen Pless és Hytmick kerületekbe. A ládás ipar egyelőre még a lengyel bankok kezében van, ezek azonban dansigi fiókjaik utján már is idegen tőkét vesznek igénybe. A lengyel államazzal a hatalommal jut függő viszonyba, amelyik a lengyel iparban a legerősebb állást tudja megszerezni magának. ■Angliaebben a tekintetben semmit nem fog elmulasztani. Politikailag Anglia számára több okból fontos .a Lengyelországban Táró’ angol befolyás... . , ■ ■ ‘ . . Franciaország szárazföldi hatalma •a lengyelországi angol befolyás általi Anglia céljának megfelelő szabályozást nyer.* Angiika: neki engedelmes Lengyel-, országgal elérhetné azt, hoy az orosz .■: politikát az angol terülükekről és a kelet-ázsiai, valamint a Fekete-tengeri,azangol érdekszfétákról nyugat felé terelné. Lengyelország és Ukrajna gazdasági behálózása Anglia, számára hidat szolgáltatna nemcsak Oroszország, hanem Törökország és Kisázsia felé is s igy oldalvédelmet nyújtana a Kisázsiától Perzsián keresztül Indiába húzódó angol hatalmi állásnak. Anglia javaslatára szakították el Ukrajnát. Oroszországtól, mert az angol politikának érdeke, hogy ennek a fontos országrésznek leváltása gyengítse a nagy orosz birodalmat, amely Előázsiában állandó nyugtalanságot jelent Angliának. Fontos szerepet játszik az olajtermelés kérdése is Anglia számára. Ezen a téren régóta folyik a harc és az Egyesült Álkímok között. Németország és Oroszország kikapcsolódásával Anglia számára, megnyílt az út a galíciai és Kaspi-tengerymelléki olajmezőkhöz. Anglia ezen a téren úgy béke, mint háború esetére biztosította magát.Egy esetleges angol-amerikai halom esetén azonban másképen alakulhat a helyzet. Az angol haditengerészet áttért az olajjal való fűtés rendszerére. Arra az esetre, ha a tengerentúli összeköttetések, veszélyeztetve lennének, Anglia biztosítani akarja magának, az olaj szállását az ázsiai és galíciai olajmezékről. Az út Lengyelországon és Dangigen keresztül vezet. És ,egyébtermékek szállítására is , nagy fontossággal bír Anglia számára egy angol-amerikai háború esetén. Ezért követelte Anglia, a versaillesi,szerződésben,Ahogy Lengyelország Szabad kijáratot kapjon a Keleti- tengerre. Mindezek az" okok Anglia elhatározását a felsősziléziai kérdésben Németországra 4 kedvezőtlen irányban befolyásolták."Nem szabad elfelejtenünk, hogy Angliai ' világhatalmi érdekeit szem előtt tartva, mindenáron angol befolyás alá akarja hozni Lengyelország iparát. Angliának, érdeke a gazdaságilag és politikailag erős és független Lengyelország. A kormány választójogi javaslata Kik a választók és választhatók ? — A nők szavazati joga — Budapesten lajstromos szavazással választanak — Titkos és nyílt? — A kerületek — ’A NÉP tudósítójától — Bírós Klebersberg Kunó belügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén nyújtotta be a választójogi javaslatot. A Nép munkatársának sikerült a javaslatot eredeti szövegében megszerezni, amelyet az alábbiakban közlünk: . . ■ Ljj. • / ■-1. Választójoga van minden 21 éves férfinak, magyar állampolgárnak, aki 10 év óta magyar állampolgár, két, ki óta egy helyben lakik és négy elemi,, iskolát elvégzett. . 2: Régi'jogon, aki az 1918-as névjegyzékben benn volt. : , . ' ‘U.:Minden 'nőnek, aki öd éves, tíz év óta állampolgár, négy, elemit végzett., ha a következő pontbanfennforgó különleges, feltételek valamelyikének megfelel..'■ 4.' a) két gyermek anyja,'. '. b) _saját,.kereste van,1 ' (■) nyolc középiskolát elvégzett, d) ilyen képzettségű férfiú fele, íSÓ»É. _ ' ■ . ő.. Bármely kövidrdeig tartó lakás 5 elegendő annál, aki i. .'állami alkalmazott,'községi vagy közüzem, nyil■ vártos, számadásra kötelezett vállalat, egyesület, alapítvány alkalmazottja, 2. lelkész, 3. tanintézet tanéra vagy , tanítója... 4. középiskolai ,nyolcosztályt elvégzett, a. az országos színész, egyesület tagja,,6. nyugalmazott közi vagy.magántisztviselő, katonai havidíjas. .. Aki az államtól vagy a kormányalánytól nyert megbízatás alapján e törvény hatályának területén kívül teljesít közszolgálatot, ha megelőzőleg e törvény hatályának területén volt községiilletősége. 1. Nincs választójoga annak, aki a fegyveres erő vagy a csendőrség tagja, kivéve a szabadságolt viszonyba tartozókat, az állami vagy községi rendőrség, vámőrség legénységének tagja, nem értve ide a pénzügyőrt ,mezőőrt, erdőőrt, hegyőrt, stb. 18.1A választójogból ki van zárva : 1. Aki gondnokság alatt, áll vagy kiskorúsága meghosszabbittatott; 2. elirebeteg 3. aki csőd alatt áll; 4. akik kötőjótékonyságból élnek5. akinek gyermekefelett azatyai hatalmas aj-hatóság "jogerősen inegskíkn■ telis; 'ti. aki vagy akinek, felesége t -erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll ; 7. aki nyilvános helyen botrányt 'okozó'r'öszegség miatt két éven belül ; • ötven koronát meghaladó pénzbün* •Letésre- volt két--ízben legalább jog- I .erősén■.elitéivel ha ,az utolsó bükte. -I.ésíkiállásától.. illetve .az elévüléstől ! -számított egy tévőd nem teli, S. akit '-bűntett vagy- szándékosan elkövetett;"Vétség miatt szabadságvesztés -büntetésre ítéltek, az ítélet jogerőreemelkedésétől a szabadságveztés büntetés kiállásáig, kivéve, ha a büntetés végrehajtása feltételesen fel van függesztve, vagy kegyelem útján elengedtetült vagy elévült....