A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-05 / 4. szám
4 Ki az a B Miskey? Még egyszer a hadsereg hosszát*litóiröl - A NÉP tudósítójától !— A hadsereg részére történő hússzállításokról írott cikkünkben megemlékeztünk Miskey Ferenc szállítóról is, aki szintén a nemzeti hadsereg szállítói között szerepelt, bár homályos múltja, viselt dolgai méltán adhatnak alkalmat annak a kérdésnek a feltevésére, hogy juthatnak a Miskey-féle exisztenciák ahhoz, hogy őket a nemzeti hadsereg jóhiszemű bizalmával tüntesse ki ? Megírtuk Miskeyről, hogy büntetett előéletű, mire Miskey úr erélyes cáfolatot küldött be hozzánk, amelynek a sajtótörvényre való hivatkozással közlését kérte. Nos, hát nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ennek a cáfolatnak hitelt adjunk, sőt felhívjuk a vele minden bizonnyal jóhiszeműleg szerződött katonai hatóságok figyelmét Miskey úr múltjára, amelyet a kezeink között levő büntető ítéletek eléggé megvitágtatnak. A büntetlen előélettel hivalkodó Miskey Ferencet a budapesti büntető törvényszék 1907. évi október 28. napján 49.987—B. 1907. sz. Ítéletében sikkaszás vétsége címén négy hónapi fogházra, továbbá egy évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére, valamint az okozott kár és a bűnügyi költségek megtérítésére ítélte. Ezt az ítéletet a budapesti királyi ítélőtábla, mint büntetőbíróság 1908. évi január 28-án hozott ítéletében 679— 1908. B. sz. alatti indokainál fogva helybenhagyta. Azt hisszük, ezek az akták, amelyekről módjában van a katonai hatóságoknak is egy kis utánjárással meggyőződést szereznie, világosabban beszélnek M Miskey úr tiltakozó cáfolatánál. Még csak annyit, hogy a rendőrségen tényleg nincs nyoma Miskey büntetett előéletének, mert ezeket a nyomokat (7. kommün alatt marja a kitűnő szállító tüntette el, megsemmisítve azt a törzslapot, amelynek alapján a rendőrség Miskey előéletéről tájékozódást szerezhet. A rendőrség figyelmét is fefovjuk tehát erre a körülményre, hogy jóvátehesse a büntetett előéletűek prrusaiban Miskeyre vonatkozó hiányt. Egyébbként a budapesti büntetőtörvényszék iktatójában most is több rendbeli feljelentés szerepel. Miskey ellen és néhány bűnpere ezidőszerint is folyamatban van. Miskeyt kartársai is nagyon jól ismerik a vágóhídon azokból a mázsálásokból és szállításokból kifolyólag, amely elmét olyan ügyesen manővíírozott, hogy vagyont tudott magának szerezni. Ez a vagyon egyebek között arra is jónak bizonyult, hogy vele alkalmas módon tussolja el azokat az ügyeket, amelyekből reánézve kelemetlenségek tá■nuulhattak volna. Nem tételeztük fel, hogy Miskey úrtól olyan erélyes cáfolatot kapunk, mint amilyenhez tényleg szerencsénk volt- de ezek után szükségesnek tartjuk ez apróbb részletek felemlítését is. Egyrészt igazolva jól értesültségünet, másrészt alkalmat adva a kétségtelenül jóhiszemű katonai hatóságnak arra, hogy Miskey Ferenc személyével közelebbről is megismerkedjék és módjában legyen a jövőbeni gondoskodni arról, hogy a nemzeti hadsereg húsellátását olyan cégre bízza, akiknek korrektségéhez, üzleti tisztességéhez és előéletéhez nem tapadnak olyan homályos foltok, mint Miskey úréhoz. A dublini parlament elfogadja az angol-ír békét Dublin, január 4. (Asuter.) Az ír parlament újból megkezdte az angol-ír egyezmény vitáját. Több szónok kijelentette, hogy az országban kedvező a hangulat az egyezmény ratifikálására. Még Cork is, a sinnjeinek főfészke, jószemmel nézi az egyezményt. Lapárusitöktöl, tőzsdékben, kivé* házakban kérje, anyél) kft*eteti* mü NSzett Amnfcp 1922 január 5– csütörtök Bethlen nem lép be a kisgazdapártba — A NÉP talusitójáról — [Hetékes helyen Bethlen István gróf és a kisgazdapárt viszonyáról a következőket mondották munkatársunknak:— Arról, hogy Bethlen István gróf bármilyen jelenlegi pártba belépjen, szó sincs. A miniszterelnök úr változatlanul áll pécsi programmja alapján, amelyben az egységes párt programmját kitűzte. Természetes, hogy a miniszterelnök azzal a párttal, amely Programmját a leghatározottabban támogatja, barátságos jó viszonyt tart fenn, de ez nem jelenti azt, hogy ő a meglevő bármelyik pártba belépne. Gothein v. birodalmi miniszter azt aláirtotta Ausztriának, hogy Nyugatmagyarországról mondjon le Német hangok a magyarok mellett — A NÉP tudósítójától — Berlin, 1921 dec. 30. Sopron átadásával egyelőre lezárult a nyugatmagyarországi kérdés, mely a német sajtót is állandóan foglalkoztatta. Talán említeni is fölösleges, hogy a magyar ügy igaza nem jutott szóhoz a német lapokban, annál nagyobb mértékben terjedtek azonban az osztrákok hazug rágalmai és féktelen izgatásai. A német sajtó hűen leközölte bécsi információk alapján a „bandák“ ténykedéséről szóló hajmeresztő híreket, a népszavazásról mint „magyar komédiáról“ emlékezett meg és bizton remélte az osztrák sajtóval együtt, hogy a párisi legfőbb tanács a szavazást semmisnek fogja tekinteni. Az osztrák ágensek jól működtek és sikeresen igyekeztek a rokonszenvnek utolsó szikráját is kiölni a németekből, amellyel azok hős fegyvertársaik iránt még viseltettek. Fájó szívvel kellett nekünk itt látni, hogy a magyar propaganda ezzel szemben egészen néma maradt. Pedig tagadhatatlan, hogy a németek egyáltalán nem olyan elfogultak, mint az osztrákok és szívesen helyet adnak minden tárgyilagos cikknek, csak volna valaki, aki ellenségeinknek semmi áldozattól vissza nem riadó propagandájával szemben a magyar propagandát megszervezné. Annál szembetűnőbb volt Gotham, v. birodalmi miniszter nyilatkozata az egyik előkelő berlini esti lapban, mely az egész német sajtóban méltó feltűnést keltett és élénk vitákra adott alkalmat. Gothein a dunai államok gazdasági szövetségének szükségességéről ír és megállapítja, hogy Csonka-Magyarország becsületesen kereste a gazdasági kiegyezést Németausztriával, de a kiegyezés feltétele «Burgenland» volt (e csinált országnevet ő is idézőjelek közé teszi). A vitás országrész német lakossága — írja tovább Gothein — maga is ragaszkodott az őshazához és amikor a ez év tavaszán az osztrák állam vezetőivel fontos politikai tárgyalásokat folytatott, melegen ajánlotta nekik, hogy fogadják el a magyar békejobbot és mondjanak le Nyugatmagyarországról. Erre a legkiválóbb politikusok készeknek is mutatkoztak, dea rövidlátó soviniszta szellem és a szocialistáknak ellenszenve Magyarországgal szemben megakadályozta a terv keresztülvitelét.» Ezen osztrák politikának hibás volta legfényesebben beigazolódott a soproni népszavazásnál, mely az ellenségeskedés magvát ültette el a két állam közé. Ennek az ellenségeskedésnek csak a két állam és Németország kimondott ellenségei örülhetnek, mert hosszú időre lehetetlenné vált a gazdasági kiegyezés. Ez azonban mégis szükségszerűen be fog következni és Németországra nézve is hasznosabb, ha Ausztria csatlakozás helyett a dunai államok szövetségének tagja lesz, melyben gazdasági és földrajzi helyzeténél, továbbá történelmi jogainál fogva vezetésre hivatott (?). Gothein nyilatkozata minden tévedése mellett is az első a német sajtóban, mely a nyugatmagyarországi kérdésben tárgyilagosan ítélt és remélhetőleg szavát most több figyelemre méltatják az osztrák politikusok, mint tavasszal, amikor pedig azzal sok szenvedéstől menthették volna meg Nyugatmagyarország szegény lakóit. Dr. F. ny. Olaszország a cseh-osztrák egyezmény ellen Közös határ Német- és Olaszország között —Elévült a rappattói szerződés — A NÉP tudósítójától — Róma, január 4. Olasz politikai körökben és a kormányhoz közelálló sajtóban nagy idegenkedéssel fogadták a lanai egyezmény hírét. Az a körülmény, hogy Német-Ausztria a velencei egyezmény és a reá nézve kedvezőtlenül végződött soproni népszavazás után hátat fordított Olaszországnak és Benes karjaiba vetette magát, érthető idegességet szült az olasz külpolitika illetékes intézőinél. Berns már a velencei konferencia előtt megkísérelte magához ragadni a vezetést a volt monarchia területén egy olyan konföderáció érdekében, amelynek súlypontja a szlávság és fővárosa Prága. Torretta márki és Castagneto herceg közbelépésének sikerült megakadályozni, hogy ez a terv sikerüljön. Most vijból kisért a középeurópai szláv blokk gondolata, amely éket ver Olaszország . »ass.«Gito&Mwmz. és Német-Ausztria csatlakozásával a régi Habsburg-monarchia imperializmusának veszedelmét jelenti Olaszországra nézve. Olaszország, szövetségeseire való tekintettel, hivatalos formában mindig ellenezte Németausztria, csatlakozását Németországhoz, jóllehet az olasz érdekeknek inkább megfelelne egy erős Németország, mint egy erős szláv blokk szomszédsága. Ha Ausztria végleg letér a csatlakozás politikájáról és belép a kisánlant gyűrűjébe, Olaszország számára hosszú időre lehetetlenné lesz a közös határ Németországgal. Ma már, úgy látszik, az olasz külpolitika is kilép óvatos magatartásából. A lanai egyezmény és a sebeninói események intőjelül szolgáltak Olaszországnak. A rapattói egyezmény szellemében folytatott külpolitikára senki sem gondol. Anglia •— a Matin jelentése szerint — a sedenikói incidenssel kapaZB- ZkviSSiUaa.t'Oi- Sette. - teOaSk a rappalói egyezményt a hatalmak garantálják és ez az egyezmény a békeszerződések kiegészítő járuléka legyen. Olaszország azonban nem fogadta el ezt a javaslatot. Basics a népszövetséghez folyamodott azzal a kérelemmel, hogy a népszövetség vegye tudomásul a rappalói szerződés pontjait.. Ugyanakkor a legfelsőbb taruicshoz is fordult azt kérve, hogy a legfelsőbb tanács garantálja az egyezmény végrehajtását. A francia kormány természetesen örömmel látná az olasz-szerb konfliktus békés elintézését erre azonban a középeurópai külpolitikai helyzet mai alakulásában nem sok remény nyílik. L. Z. Franciaország orosz- német szövetségtől fél Bécs, január 4 Briand miniszterelnök Cannesba való elutazása előtt beszélgetést folytatott a Daily Mail egyik munkatársával, aki előtt, kijelentette, hogy az európai kérdés kulcsa Franciaország biztonsága. Az a szövetségi szerződés, amelyet Franciaország Nagybritanniának felajánlott, a legjobb bizonyítéka annak, h hogy a francia flottaprogram,m nem irányul Anglia elen. Egy ilyen szövetség egyúttal olyan kiindulási alapul is szolgálhat, amelyből az újjáépítést hatásosan és tartósan keresztül lehet vinni. Briand a futólag bizonyos nyomatokkal fejtette ki a továbbiakban, hogy Franciaországnak önállóan kell biztonsága érdekében a megfelelő óvóintézkedéseket megtennie. Különösen áll ez olyan bizonytalan tényezőkkel szemben, mint amilyen a két millió főnyi orosz hadsereg és az a körülmény, hogy Németország a szerződés értelmében a jövőben új cirkálókat építhet. Ellenségeink konkurenciája fojtotta meg a virágzó magyar aviatikát — A NÉP tudósítójától — Az első magyar légiforgalmi vállalat, a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság, a hivatalos lap legutóbbi számában közhírré teszi felszámolását, amely az 1921 december 6-i közgyűlésen adatott ki. A Melait 1920 februárjában alakult meg azon célból, hogy az európaszerte kifejlődött légi forgalmat Magyarországon is meghonosítsa és kiépítse a belföldi légi közlekedés relációit a főváros és a nagyobb vidéki városok között.- Az első rendszeren légi járat 1920 november 3-én nyílt meg Budapest és Szombathely között. Ugyanez év decemberében megindult a budapest—szegedi forgalom is. A társaság Budapest és Miskolc, Budapest és Balaton között is tervezett járatokat. A békeszerződés végrehajtása azonban nemcsak a szépen kibontakozott terveket hiúsította meg, hanem a vállalatot létalapjában is megtámadta. A Mefort főleg a postaszállítást tűzte ki céljául. A repülőgépjáratok megindulásától 1920. novemberétől 1921. április 1-ig 138.107 darab küldeményt adtak fel a légipostán, amelyeknek 70—95 százaléka a ködös téli hónapok, tehát a legrosszabb repülő idő ellenére is pontosan továbbillatos.. A kezdet nehézségeinek leküzdésével az üzem pontosságát 95—100 százalékra lehetett volna fejleszteni, vagyis arra a színvonalra, amelyet a német légiforgalmi vállaltok már két éve elértek. A vállalat tervszerű munkája már a békeszerződés aláírásával megbénult. A békeszerződés szövegének németországi és ausztriai értelmezése intő példa volt, amely a további beruházásoknak elejét vette. Az ellenőrző bizottság munkája, csakugyan igazolta is az aggodalmakat. Az antant légügyi bizottsága előbb zároltatta, majd összeromboltatta a vállalat mindén repülőanyagát és így a rettenetes anyagi káron felül egy időre eoipszó tehetetlenné tette a forgalmat, tehát, a Mefort vállalatát úgyszólván megfojtotta. A rombolással egy időben azonban bizonytalan időre be is tiltott minden légi közlekedést, úgy hogy a vállalatnak ízem maradt egyéb