A Népbarát, 1865 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1865-01-15 / 3. szám

Budapest, 1865. 3-ik szám. Vasárnap, januárius 15-én. A NÉPBARÁT. Politikai és szépirodalmi néplap. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Szerkesztői szállás Pesten, váczi-utczában Egész évi előfizetési ár másfél nagy negyedrét ivén. 13-ik szám, 2-ik emelet. Félévi . 7 frt . . . • 3 „ VÁLSÁG. A „Debatte“ czimű bécsi lap, mely a magyar érdekek mellett keletkezett, azt írja, hogy ő­­felsége a magyaror­szági törvénykezési rendezés tárgyá­ban előterjesztést kívánt a magyar udvari cancellariától. E miatt a neve­zett lap egy ideig nem fog a dolog­hoz szólni, az az, míg az ügy ismét oda nem kerül vissza, kik az eljárás­nak mivoltáért felelősek. Tagadhatatlan, hogy az egész birodalomban rendkívü­l kedvező ha­tása lenne olyan elhatározásnak, hogy a rendezés hagyassák a magyar or­­szággyűlésre. Ez egyenes és gyors út lenne a nagyobb megoldásra, a­mi­lyen az aggódókat megnyugtatná, s újra fölélesztené azon kifáradt reményt, melynek most semmi támasza sincs. A tervezetnek az országgyűlésre leendő utasítása előpostául szolgálna arra, hogy az országgyűlés mégis ösz­­szehivassék,­­ továbbá, az ország az anyagi szenvedések alatt vi­gasztaló gondolatot nyerne, hogy talán a főkérdéseknek megoldása köl­csönös mérséklet mellett sikerülhetne. V­álságnak mondjuk a tör­vénykezési rendezésnek ügyét, — ve­lünk a közönség is annak tartja, — s ha az országgyűlésre napoltatik, kedvezőnek mondjuk a válságot. Feltűnt, hogy a félhivatalos la­pok közöl a Österreichische Zeitung vasárnapi számában egyszerre két le­velet közölt, egyet Pestről, a másikat Budáról, s mind a két levélben az van kifejezve, hogy jobb lenne a ren­dezésnek az országgyűlésre leendő utasítása. Mi lelte született ellenségünket, hogy így két kézzel dolgozik ed­digi vágyai ellen? Más lapnál nem fordul elő ilyen meglepő eset , mert a független lapnak meghatározott irá­nyát csak erős indító okok változtat­ják meg, s az okokat rendesen meg is mondják. A félhivatalos lapok nap­ról napra kapják a sugalatot, ezért az Österreichische Zeitungnak hirte­len fordulatából azt gyanítjuk, hogy magasabb légkörből kapta e malasz­­tot, — s hogy a válságot már e fél­­hivatalos hangból is megismerhetjük. Az előzmény e perczig kedvező, — tovább azonban semmit sem kö­vetkezhetünk , mert a tapasztalatok nagy óvatosságra intenek. Vas Gereben: ÚJABB HÍREK. Előbbi czikkünk folytatásául ír­hatjuk, hogy az említett válság rész­ben aligha el nem dőlt, s mint jó for­rásból közölhetjük, a fejedelmi elha­tározás a törvénykezési rendezést az országgyűlési tárgyakhoz utasító, és csak a sajtótörvényekre nézve lesz va­lami ideiglenes rendezkedés, hogy a megszűnendő ideiglenes állapot után irányadó szabályát alkalmaztathassák. Olvasóink tudják, hogy nem biz­tattuk vérmes reményekre, é­s még most is jó messze vagyunk a rendes kezdethez, be kell ismernünk , hogy a törvénykezésnek mellőzése figyelem­gerjesztő cselek­mény, s hogy innét kez­dődhetik a további haladás. A hít szája megnyílt, az ország­gyűlés összehívásáról komolyan be­szélnek, s a jól értesültek azt mond­ják, mielőtt a kalász megsár­gulna, együtt lesz az országgyűlés. E szerint legfölebb június hóban kez­dődnék meg majd az országgyűlés,­­ és megtartva a törvényes időkö­zöket, ápril közepén az összehívás is megtörténnék. Mivel azonban a vá­lasztásokhoz egyéb készületek is kel­lenek, az összehívást megelőzőleg arra való nézve is kell intézkedni, hogy a megyei bizottmányok legalább ez egy eset miatt összegyűljenek. Erre ismét kívántatik néhány hét, s ha valósul az országgyűlésnek ösz­­szehivatása, úgy nem­sokára, úgy mártius hónapban hivatalos nyilatko­zat várható az előintézkedésekre nézve. Nem hallgathatjuk el, hogy a hír az országgyűlés helyéül Pozsonyt je­löli ki. Ezt igen gyakorlatiatlannak mernénk nevezni, mert mióta Bécs és Pest között a közlekedési eszközök elő­­haladása mellett a távolság megszűnt, nincsen értelme egy pozsonyi ország­­gyűlésnek. A Pozsonyban leendő összegyüle­­kezés büntetés volna mindenkire, s a szállásbérek szükség nélkül tömér­deket fölemésztenének, a régi helyi­ségek a népképviseleti rendszer mel­lett nem alkalmasak, s a központi sajtó, mint a képviseleti rendszernek természetes ellenére, nem kisérhetné kellő figyelemmel a tárgyalásokat." Tekintetbe vévén azt, hogy a nyilvánult meggyőződések szerint a napi sajtó nagyobb tevékenységet fog­na kifejteni, mint 1861-ben, s a­mi a sajtót megilleti, napról napra elő­készítő szerepét érvényesítené, or­szágos hiba származnék abból, ha az országgyűlés távol vitetnék a fővá­rostól. Nagyon kicsinyesnek véljük azon aggodalmat, hogy Pesten a karzatok kártékony behatással lennének. A kar­zat 1861-ben oly jámbor volt, össze­hasonlítva az egykori pozsonyi ország­­gyűlések lángoló vérű­ fiatalságával, hogy még az álmosságról is lehetne vádolni. Nem is akarjuk érvül említeni, hogy az 1848-iki törvények Pestet határozzák meg; annál inkább ki­mondjuk , hogy a kis aggodalmak né­ha több kárt okoznak, mert a gya­nakodó ész azt mondja: kicsinysé­gekben is ennyi a féltékeny­ség, hát még a nagyobb kér­désekben? De ne menjünk ilyen messzire,­­ elégedjünk meg azon kijelentéssel, hogy a fordulat mutatkozik. Ezen fordulatnak első és legter­mészetesebb következményeiről is sze­retnénk szólni; nevezetes dolgoknak kell történni, hogy a bekezdés már

Next