A Népbarát, 1865 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1865-01-15 / 3. szám
Budapest, 1865. 3-ik szám. Vasárnap, januárius 15-én. A NÉPBARÁT. Politikai és szépirodalmi néplap. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Szerkesztői szállás Pesten, váczi-utczában Egész évi előfizetési ár másfél nagy negyedrét ivén. 13-ik szám, 2-ik emelet. Félévi . 7 frt . . . • 3 „ VÁLSÁG. A „Debatte“ czimű bécsi lap, mely a magyar érdekek mellett keletkezett, azt írja, hogy őfelsége a magyarországi törvénykezési rendezés tárgyában előterjesztést kívánt a magyar udvari cancellariától. E miatt a nevezett lap egy ideig nem fog a dologhoz szólni, az az, míg az ügy ismét oda nem kerül vissza, kik az eljárásnak mivoltáért felelősek. Tagadhatatlan, hogy az egész birodalomban rendkívül kedvező hatása lenne olyan elhatározásnak, hogy a rendezés hagyassák a magyar országgyűlésre. Ez egyenes és gyors út lenne a nagyobb megoldásra, amilyen az aggódókat megnyugtatná, s újra fölélesztené azon kifáradt reményt, melynek most semmi támasza sincs. A tervezetnek az országgyűlésre leendő utasítása előpostául szolgálna arra, hogy az országgyűlés mégis öszszehivassék, továbbá, az ország az anyagi szenvedések alatt vigasztaló gondolatot nyerne, hogy talán a főkérdéseknek megoldása kölcsönös mérséklet mellett sikerülhetne. Válságnak mondjuk a törvénykezési rendezésnek ügyét, — velünk a közönség is annak tartja, — s ha az országgyűlésre napoltatik, kedvezőnek mondjuk a válságot. Feltűnt, hogy a félhivatalos lapok közöl a Österreichische Zeitung vasárnapi számában egyszerre két levelet közölt, egyet Pestről, a másikat Budáról, s mind a két levélben az van kifejezve, hogy jobb lenne a rendezésnek az országgyűlésre leendő utasítása. Mi lelte született ellenségünket, hogy így két kézzel dolgozik eddigi vágyai ellen? Más lapnál nem fordul elő ilyen meglepő eset , mert a független lapnak meghatározott irányát csak erős indító okok változtatják meg, s az okokat rendesen meg is mondják. A félhivatalos lapok napról napra kapják a sugalatot, ezért az Österreichische Zeitungnak hirtelen fordulatából azt gyanítjuk, hogy magasabb légkörből kapta e malasztot, — s hogy a válságot már e félhivatalos hangból is megismerhetjük. Az előzmény e perczig kedvező, — tovább azonban semmit sem következhetünk , mert a tapasztalatok nagy óvatosságra intenek. Vas Gereben: ÚJABB HÍREK. Előbbi czikkünk folytatásául írhatjuk, hogy az említett válság részben aligha el nem dőlt, s mint jó forrásból közölhetjük, a fejedelmi elhatározás a törvénykezési rendezést az országgyűlési tárgyakhoz utasító, és csak a sajtótörvényekre nézve lesz valami ideiglenes rendezkedés, hogy a megszűnendő ideiglenes állapot után irányadó szabályát alkalmaztathassák. Olvasóink tudják, hogy nem biztattuk vérmes reményekre, és még most is jó messze vagyunk a rendes kezdethez, be kell ismernünk , hogy a törvénykezésnek mellőzése figyelemgerjesztő cselekmény, s hogy innét kezdődhetik a további haladás. A hít szája megnyílt, az országgyűlés összehívásáról komolyan beszélnek, s a jól értesültek azt mondják, mielőtt a kalász megsárgulna, együtt lesz az országgyűlés. E szerint legfölebb június hóban kezdődnék meg majd az országgyűlés, és megtartva a törvényes időközöket, ápril közepén az összehívás is megtörténnék. Mivel azonban a választásokhoz egyéb készületek is kellenek, az összehívást megelőzőleg arra való nézve is kell intézkedni, hogy a megyei bizottmányok legalább ez egy eset miatt összegyűljenek. Erre ismét kívántatik néhány hét, s ha valósul az országgyűlésnek öszszehivatása, úgy nemsokára, úgy mártius hónapban hivatalos nyilatkozat várható az előintézkedésekre nézve. Nem hallgathatjuk el, hogy a hír az országgyűlés helyéül Pozsonyt jelöli ki. Ezt igen gyakorlatiatlannak mernénk nevezni, mert mióta Bécs és Pest között a közlekedési eszközök előhaladása mellett a távolság megszűnt, nincsen értelme egy pozsonyi országgyűlésnek. A Pozsonyban leendő összegyülekezés büntetés volna mindenkire, s a szállásbérek szükség nélkül tömérdeket fölemésztenének, a régi helyiségek a népképviseleti rendszer mellett nem alkalmasak, s a központi sajtó, mint a képviseleti rendszernek természetes ellenére, nem kisérhetné kellő figyelemmel a tárgyalásokat." Tekintetbe vévén azt, hogy a nyilvánult meggyőződések szerint a napi sajtó nagyobb tevékenységet fogna kifejteni, mint 1861-ben, s ami a sajtót megilleti, napról napra előkészítő szerepét érvényesítené, országos hiba származnék abból, ha az országgyűlés távol vitetnék a fővárostól. Nagyon kicsinyesnek véljük azon aggodalmat, hogy Pesten a karzatok kártékony behatással lennének. A karzat 1861-ben oly jámbor volt, összehasonlítva az egykori pozsonyi országgyűlések lángoló vérű fiatalságával, hogy még az álmosságról is lehetne vádolni. Nem is akarjuk érvül említeni, hogy az 1848-iki törvények Pestet határozzák meg; annál inkább kimondjuk , hogy a kis aggodalmak néha több kárt okoznak, mert a gyanakodó ész azt mondja: kicsinységekben is ennyi a féltékenység, hát még a nagyobb kérdésekben? De ne menjünk ilyen messzire, elégedjünk meg azon kijelentéssel, hogy a fordulat mutatkozik. Ezen fordulatnak első és legtermészetesebb következményeiről is szeretnénk szólni; nevezetes dolgoknak kell történni, hogy a bekezdés már