Rómer Flóris (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 1. KÖTET (1868-1869)
1868–69 / 12. füzet - Három nap hazánk északnyugoti határán
nographia örökítse. Mindezeket Storno lerajzolta s közőlük néhányat már ki is adott. Első, mit a benczések házában (hajdan a sz. ferencziek kolostora volt) megnéztem, azon csinos góthízlésír templom, melyhez a régi kolostort ragasztották. A házi urak érzik, mennyire szükséges lenne ennek ízlésszerű restaurációja, sőt a fennemlített művész, már a javítási, illetőleg visszaállítási tervezetet is kidolgozta, és a pesti műegylet termében ki is állította, de majdnem bizonyosak vagyunk benne, hogy a csekély számú látogatók közt, még kevesebb avatott méltatta azokat figyelemre. A restauratio több ezer forintot venne igénybe, melyet az újabb időben úgyis sok elemi csapás által sújtott rend nem utalványozhat , de ezen esetben már a kívánság, hogy meglegyen és szükséges voltának élénk érzete elégséges arra, hogy idővel meg is legyen. Mindezt a Sz. Mihály templomának eddig végbe vitt stylszerű javítása, az apácza templom góth ízlésben való építtetése, és a soproni múzeum-egylet tevékenységének köszönhetjük, amint egyáltalán ki kell jelentenünk , hogy a kárpátalji emlékszerű építményekkel bíró városokon kívül alig ismerünk, főleg nyugatra fekvő várost, mely e tekintetben Sopronnal vetélkedhetnek. A soproni bencze-templom góth ízlésű, háromhajójú , de alaprajza első percében azt az érzést gerjeszti bennünk, hogy itt egy, nyugati oldalán ki nem épültemlék előtt állunk, mert a templom szentély nélkül majdnem négyzetes, mi igen kivételes. Az építési térnek ezen oldalon való szűk volta, vagy az utczának e helyen való összeszoríthatlansága tette-e szükségessé, hogy a különben keletelt egyház dereka a szentély irányában oly rövid legyen ? Írásbeli adatok nélkül nem tudom, meglehet, hogy eredetileg hosszabbra volt tervezve, vagy hogy egy-két ívezete lebontatott, mit csak ásatások nyomán lehetne bebizonyítani. Az az egy igaz, hogy a nyugati homlokzat a többi részlet díszéhez nem illő. A csarnoktemplom mellékhajói a középhajó fele szélességével bírnak, ez a románkori alaprajz természete; a zömök kerekoszlopok minden kisebb oszlopnyaláb nélkül egyrészt a soproni főtemplom, másrészt a németújhelyi templomok efféle oszlopaira emlékeztetnek. Az ívhevederek körei az oszlop felső részén alkalmazott egyes váll-