Rómer Flóris (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 3. KÖTET (1870)
1870 / 11. füzet - Archaeologiai levelek
236 Ily szándék annál sajnosabb volna, minél kevésbbé ismeretesek a falképek, melyek közül csak néhánynak adta rajzát Merklas a czikkéhez mellékelt fametszetekben, és mivel az képek egész ciklusa még nincsen megmagyarázva. Az archaeol bizottság sajnálja, hogy a falképek tatarozása kérdésére nézve, mely előtte a főkérdés, tüzetesebb adatok és rajzok hiányában nem nyilatkozhatik , de nem nyilatkozhatik biztosabban az építkezési tatarozás tekintetében, mivel a kérvényezők semmi rajzot sem mellékeltek folyamodásukhoz, ilyenek nélkül pedig lehetetlen megbírálni, váljon a tatarozás tervezete stylszerű-e ? — mire a bizottság fősúlyt helyez, s mi nélkül az még távolról sem határozhatja meg a szükséges költség mennyiségét. Hogy tehát az archaeol bizottság a miniszter úr által feltett kérdésekre alaposan nyilatkozhassék, szükségesnek tartja egy szakember kiküldetését a helyszínére, ki az épület és felszerelésének miben voltáról tudományos jelentést tehessen, ezt pedig addig is, míg a tervezett orsz. felügyelőség, melyre az országgyűlés a költséget máris megszavazta, felállíttatik — sürgeti egy ide vonatkozó törvényjavaslat elfogadását és ajánlja a kiküldendő szakférfiút. Archaeologiai levelek: XLI. (Jelentés a szabolcsi földvárról.) E (Szabolcs községet környező) vár összerótt fából és földből van emelve ; alakja monorú (ovál), területe, a közepét képző lapálylyal, 43—1200 k", keletről nyugatra, s éjszakról délnek szemközt álló két-két kapuval. Közepén, mely most temetkezési helyül szolgál, két, kővel kirakott kút volt. Ez szintén látható. Kerületét víz mosta, egy felől, nyugatra, a természetes nagy Tisza, — mely most holt Tiszává vált, — kelet felől pedig e Tiszából mesterségesen fölvezetett víz, mely ismét a