Rómer Flóris (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 3. KÖTET (1870)
1870 / 6. füzet - Adalék a magyar érmészethez
Adalék a magyar emlészethez. I. Kiadatlan czinkus a XVII-dik századból. *) A gyöngykerettel körzött előlap terén gyermeki mellkép balról, római öltönyben, fürtös hajzattal, mely fölött felhőből kinyúló kar lombkoszorút tart. Körirat: JOSEPHVS REX HVNGARIE. Alul, vonallal elkülönített szeletben, az évszám MDCLXXXVII. és ez alatt hós napjelölésű i D. IX. DEC. olvasható. A hátlapon szintén gyöngykeretben, Magyarországnak némi faragványnyal körített monorú vérte látszik, két lebegő szárnyas nemzőtől tartva. A függélyesen kettészelt vértnek czímertanilag jobb oldala öttagú mezőben négy csíkot, balfele pedig hármas vonallal képzett középső dombról felmagasló kettős keresztet tüntet elé ; a vért két felét elválasztó függélyes vonalban, a jobboldali második csík fölött jókora gömb mutatkozik. A vért felső faragványát, csüngő lánczocskák nélkül ábrázolt,magyar korona födi. Körirata: IN HOC SIGNO VICTORIA. Legfölül keresztbe lebeg, melyet a mondott köriratnak hullámos irányban irt SIGNO szava szakít meg. Legalul, vonallal elkülönzött szeletben, I. M. LINDNER s még alábbi sorban RECHPF, olvastatik. Ezüstölt sárgarézből készült, eddig egyetlen, példányom nagysága 29 millimétre. *) A czinkus nemcsak másnemű jegy értelmében, de mint állítják Erdélyben az éremszerű németül úgynevezett Marke jelölésére is használt szót, éremtani nyelvünkbe tán fölvehetnek, mint a barcza szót jeten értelmében elfogadtuk. D. **) Úgy hiszem igaza van Thaly barátomnak, ha ezen idegen hangzású szót a német Ziunguss-tól származtatja. R.