Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 14. KÖTET (1894)
1894 / 1. füzet - EMLÉKEK ÉS LELETEK - MIHALIK JÓZSEF: A tornyosnémetii bronzlelet
120 ARCHEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ. karperecz. (Hampel : A bronzkor L. tábl. 3. ábra). A vastagabb, végeikkel nem záródó karikák súlya (egyenként) 110—135, a vékonyabbaké 70—80 gramm. A karikák mindnyájan világoszöld patinával borítvák, csupán egyikről reszelte le a találó szép rozsdát, aranyat vélvén találni a zöld réteg alatt. 2. Egy sodronyos korongtekercs három darabra törve (17. ábra). A korongtekercs tárcsái kilenczszer a középpont körül megforduló, csigaalakban tekert, hengeridomú drótból állanak. A két tárcsa közötti átmenetet egy 13 fordulatból álló hengertekercs alkotja. A három töredéket összeillesztvén, a sodronyos korongtekercs teljesnek mondható. Analóg ezzel egy töredék (tekercses fibula?), mely Péchy Jenő gyűjteményében őriztetik. (Hampel: Bronzkor, XXXV. tábla, 1. ábra), továbbá a dolydai bronzlelet egyik töredék-darabja Pintér Sándor gyűjteményében. (Hampel: Bronzkor. CLX. tábla, 10. ábra). 3. Egy jobbról-balról 8—8 foggal biró lemezből kiemelkedő gerinczen 7 lyukkal áttört diszítmény, mi talán bőröinek összefüzésére használtatott (18. a, b). Erre analógiákat hazai leleteinkben nem találok. 4. Egy elliptikus alappal biró, tölcsérszerűen bemélyedő s vékony, nyílással biró csőben végződő, meghatározhatlan czélra szolgáló tárgy (8. ábra). Ennek anyaga nem bronz, de az a fehéresbe játszó, fénylő anyag, mit tükörfémnek neveznek. E fém rendkívül törékeny lévén, az alap fele már régebben letörött, újabban pedig a fölfelé emelkedő cső pattant kétfelé. A tárgyon az öntőminta összeillesztési helyén az öntéskor támadt bordák még láthatók, tehát ezen eszköz még befejezetlenül került a leletet tartalmazó urna egyéb bronztárgyai közé. Miután a cső felső része törést mutat, a tárgy egésznek nem mondható. Valószínű, hogy befejező része a találók kezein kallódott el. Ily tölcsérszerű tárgy, vagy ehhez hasonló, hazai leleteinkben több ízben előfordult már. Egyet a Matica Slovenska gyűjteményéből ismerünk (Hampel : Bronzkor. LIV. tábla, 11. ábra), egy másikat a rákospalotai kincsleletből (Hampel: Bronzkor. LXXXVII. tábla, 10. ábra), végre három töredéket az újszőnyi (?) leletből. (Ugyanott. CXXV. tábla, 8., 9., 10. ábra). 5. Tizenkilencz darab gömbszelvény-idomú pityke (20—37. ábra), vékony bronzlemezből, alul félkör alaku füllel, rendeltetéseik díszítésnél egyéb nem lehetett. Ily fajta, csekélyen kihajló felülettel s apró füllel biró gombok ismeretesek a tamásfalvi kincsleletből. (Hampel: Bronzkor. CXXVII. tábla, 16—26. ábrák). 6. Egy makkalakú, bronzból tömörre öntött, kisebb gombszerű dísz (19. ábra), talán valamely nagyobb eszköz, vagy diszítmény befejező része. 7. Egy lapos bronzdrótból végein kihegyesedve befejeződő sodronyos hengertekercs (5, 6. és 7. ábra). Ily fajta tárgy hazai leleteinkben elég gyakori. 8. Vékonyabb sodronyos hengertekercsnek 7 darabja (9—16. ábra). A tekercsek csavarulatait a lelek jobbára széjjel húzták. Ilynemű lelet is elég gyakori nálunk. Végül 9. szélesebb hengertekercsnek két töredéke. Kassa: Mihalik József.