Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 14. KÖTET (1894)

1894 / 4. füzet - IRODALOM - HAMPEL JÓZSEF: Conze, A., A német császári archaeologiai intézet. H. n., é. n

418 ARCH­EOL­OGIAI ÉRTESÍTŐ. imént megjelent az első töredék. Szerzője Flasch helyett Sittl, kinek nevét görög irodalomtörténeti műve és a görögök és rómaiak mozdulatairól (Gebär­den) írt dolgozata óta ismerjük. A munka megjelent részében legfontosabb a­­ negyedik és ötödik fejezet, mely a múzeumokról és az archaeologiai fontosságú helyekről szól. O. Müller ismeretes alapműve óta, melyet 1847-ben Welcker tett közzé utoljára, nem készült oly átalános áttekintés, s így nem kell csodál­nunk, hogy daczára Sittl páratlan szorgalmának, összeállítása itt-ott pótlásokra szorul. Nem volna méltányos e hiányokat a szerző hátrányára túlságosan hang­súlyozni, de a szerző bizonyára helyesen járt volna el, hogyha oly vidékekre nézve, melyeken kevésbé otthonos, beavatott munkatársak tanácsát vette volna igénybe. E helyütt leginkább arra fektetünk súlyt, hogy a Magyarországra vonat­kozó adatok nagyon hiányosak. A 60. lapon közölt museographiában még a magyar n. múzeumot sem említi és a míg az archaeologiai helyrajz során a római tartományokat általában elég behatóan méltányolja (160. 1. 165. f.) «Magyar­ország és (sic) Erdély» áttekintésében számos a hiba és fogyatkozás, így p. o. Dacia czímén nem volt szabad elhagyni Torma daciai repertóriumát. A skandináviai gyűjteményekről közölt adatok sem elég teljesek, pedig ezek is különösebben érdekelhetnének bennünket. Elhagyja p. o. teljesen a ber­geni múzeumot, mely elég jelentékeny és melyről A. Lorange 1876-ban képes kalauzt tett közzé. (Sämlingen af Norske Oldsager : Bergens Museum red. A. Lorange.) Nem tudom, hogy forgalomba van-e még e lajstrom ; mikor 1893-ban a múzeum­ban megfordultam­, az ajtón álló szolga csak nehezen szánta el magát arra, hogy utolsó kopott példányát átengedje. — Littl könyve azonban az itt jelzett részletes hiányok daczára minden régiségbúvárra nézve nélkülözhetlen segédkönyv. Frankfurt a/M. Ziehen Gyula A NÉMET CSÁSZÁRI ARCHAEOLOGIAI INTÉZET működését folyó­iratunk is gondos figyelemmel szokta kísérni, mert tudományunknak ez a leg­fontosabb góczpontja és kiadványai a classikai archaeologiával foglalkozó szaktár­saknak nélkülözhetlen segédeszközei. Az intézet vezetése Dr. A. Conze kezében van, a­ki az imént tette közzé legutóbbi évi jelentését.* — A személyi érdekű ügyeket mellőzzük. Az intézet évkönyvéből s az értesítőből megjelent a VIII. kötet; az «Antik műemlékek »-ből közzétették a II. kötet első füzetét és a máso­dik füzetre előkészítettek két színes táblát, egyiken fagumi arczképeket fogunk kapni, a másikon az egyptomi Daphniből való színezett edény cserepeket. Sergius Ivanoff építészeti tanulmányaiból a második rész volt készülőben, ez Pompejire fog vonatkozni és valószínűleg még a folyó évben fog megjelenni. Róbertnek az összes antik sírládák domborműveit átölelő nagy művéhez déli Francziaországban leltek újabban ismeretlen értékes emlékeket. Kekulé tanár vezetése alatt Dr. Winter az antik terracották mintáit állítja össze, Dr. Rhoden pedig a római domborműves agyagemlékeket gyűjti össze. Mily terjedelműek ez előmunkálatok, kitűnik onnan, hogy több mint ezer kép várja már a közzétételt. Az «etruszk urnák»-ról készülő nagy műből, melyet Körte szerkeszt a II. kötet második része . A megelőző évről szóló jelentést ismertettük A. E. XIII. k. 359—360. 11.

Next