Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 21. KÖTET (1901)
1901 / 3. füzet - EMLÉKEK ÉS LELETEK - GOHL ÖDÖN: A Magyar Nemzeti Múzeum bizanczi súlyai
214 ARCH.TEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ. a font (libra, Игра) jegye, Г (néha belé helyezett kis ponttal vagy körrel) unciát jelent, míg a késő római súlyokon az unciát 8 vagy у (sou) jegygyel jelezték. N, néha SOL a. m. solidus. IB fél solidust jelent (Metrolog. script, rel. ed. Hultsch. II. 122. 1., lásd alább), de van egyéb jelentése is. H = triens vagy tremissis, a solidus '/3-as darabja. (H=8, mert a triens 8 siliquával volt egyenértékű.) — A fontnak II, III vagy Hv jegye is használatos volt régi metrológiai adatokban. Az II jegy talán az IB (= 12 uncia) jegyből származott, nem pedig a sestertius jelzésének átvételéből (Metr. ser. rel. I. 170.), de ez csak szerény véleményem. Az unciát még kis fekvő vonással is jelezték, mint alább (a 3. sz.-nál) látni fogjuk. Ezeken kivül vannak egyéb eddig még megfejtetlen jelzések is. — A fontok, unciák, solidusok, siliquák stb. számát görög módra, betűjegyekkel fejezték ki. A súlyok feliratai közt monogrammok, egészen kiírt nevek, czímek és vallásos mondatok is szerepelnek. A bizánczi súlyok nagy része minden művészi díszt nélkülöz, a betűk és jegyek egyszerűen be vannak vésve vagy karczolva rajtuk, ritkán domborúak (pl. Kubitschek i. h. 88. lap 4. sz. III, 8-50 gr.), vannak azonban elég nagy számban olyan példányok, melyeken az értékjelzés ezüsttel van berakva a bronzba vagy vasba (utóbbit 1. Kubitschek i. h. 89. 1. 4. sz.) és némelyik példányon koszorú vagy pedig bizánczi stilű oszlopokon nyugvó bolthajtás szolgál ezeknek foglalatul. A kereszt jelét már fennebb említettem. Az ezüst berakást gyakran finoman bevésett vagy bekarczolt vonalkeret veszi körül. Domborműves kivitelben ritkán fordulnak elő rajtuk egyes betűk és Krisztus vagy valamely szent (pl. Demetrius), vagy pedig a császár mellképe. Ilyenek azon 1. Gratianus és II. Valentinianus, 2. Honorius, 3. II. Theodosius, Arcadius és Honorius mellképeivel díszített négyszögű és kerek bronzsúlyok, melyeket Sabatier (Descript. des monn. byzantines I. e. III. tábla I—9. sz. a.) közöl. Meg kell még emlékeznem azon színes üvegből készült, s a császár vagy a városi prefektusok domború mellképével és nevével díszített kerek byzanczi súlyokról, melyekről dr. Mordtmann a Byzantinische Zeitschrift VII. (1898.) évf. 603—609. lapjain «Byzantinische Glasstempel» czímen értekezik. Ezeket a Zenótól Heracliusig terjedő időben használták, állítólag hivatalos súlypéldányok gyanánt ; vannak e sorozatban olyanok is, melyeken a mellkép helyett monogramm, Medúza-fej vagy csillag látható. Az üvegsúlyokon nincs jelezve a súlyegység vagy pénznem neve és csak tényleges súlyok szerint ítélve állapítható meg, hogy 2, з/г, i, I/3 és г/3 solidus súlyát képviselik, szokás szerint meglehetős különbözettel a normához képest. Tájékozásul egyes példányok meghatározásához és hogy az olvasónak helyes fogalmai legyenek felőlük, bemutatom itt az ismeretes bizánczi súlypéldányok jelzéseit, továbbá minimális és maximális súlyukat, a normális súly megjelölésével : uncia: IB, 1370—1410 gr. (norma: 1364 gramm). — uncia: — I, Г А, Г° H, 8 A, £ A, 1970—27-05 gr. (norma: 27-28 gr.) — 2 uncia : •— N, I В, KB, К 1 В, 8 В, ^ В, VII II, 47-49—70-345 gr. (norma: 54-56 gr.) — 1 uncia: Г Г, 68'49—82'84 gr. (norma: 818 gr.) —