Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 23. KÖTET (1903)
1903 / 1. füzet - MÚZEUMOK. TÁRSULATOK - Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában - Pozsonyi Múzeum
92 ARCHEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ. sulat gondoskodni fog, hogy negyedszázados jubileumát a folyó évben méltóképen megülje. Szartorisz Ferencz gymn. tanár Selmeczbányán a társulat rendes tagjául megválasztatik. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Gerecze Péter és Halaváts Gyula ig. választmányi tagokat kérvén föl, — az ülés véget ért. Dr. Szedrei János, titkár. KALAUZ A MAGYAR NEMZETI MUZEUM ÉREM- ÉS RÉGISÉGTÁRÁBAN. Ez a 45 lapra terjedő kis útmutató tizenkettedik kiadásban jelenik meg. Új kiadás szüksége azért állott be, mert a folyó 1902. évben fontos átalakuláson ment át az osztály. A legjelentékenyebb változás érte az osztály két nagy folyosóját. Ahol eddig a classikus szobrok gipszmásolatai állottak, ott most a hadtörténelmi gyűjtemény gazdag növedéke díszlik, melyet Nagy Géza szakértelemmel fölállított. A déli folyosón a muzeumi fegyvertárhoz csatlakozik a Delhass István hagyatékából múzeumunkra szállott fegyvergyűjtemény ; idekerültek az ugyancsak őtőle a muzeumra szállott egyptomi, prehistorikus, antik középkori sorozatok, becses costümegyűjteménye és a hangszerek. Az 1901. év végén az antik kőemlékek nagy száma, mely eddig az intézet udvarán az időjárás viszontagságainak volt kitéve, az épület földszintes folyosóin nyert helyet és megindulhatott a hazai építészet és szobrászat emlékeinek megfelelőbb elhelyezése. Csekélyebb átváltozások érték az osztály termeit. Némely helyütt még lehetett érdekesebb szerzeményeknek tért szorítani, új fölállítása következtében kedvezőbb a fegyverterem képe és a VII. teremből áttétetvén az összes zászlók a folyosókra, ennek a jellege is megváltozott. A Kalauz helyszíni használatra van szánva és nem tekintve a szabadon álló tárgyak számát, ezeken kívül több mint harmadfélszáz nagyobb és kisebb szekrény megtorló tartalmáról ad rövid tájékoztatást. x. y. POZSONYI MÚÚZEUM. I. Mióta 1900-ban a pozsonyi városi múzeum alapítója és sok éven át érdemdús vezetője, Könyöki József meghalt, a pozsonyi múzeum állapotáról sem magántudósítás nem érkezett a szerkesztőséghez, sem a múzeum hivatalos jelentéseit nem kaptuk ; sőt mikor ez évi augusztus 6dikán a délelőtti órákban e folyóirat szerkesztője meg akarta tekinteni e múzeumot, nem birt oda bejutni. így keletkezett az a benyomásunk, hogy «a pozsonyi múzeum dolga Könyöki József elhunyta óta megakadt». Nem gyöngítette e föltevésünket a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének hivatalos jelentése sem, melyből a pozsonyi múzeumra vonatkozó passus így szólt: «A pozsonyi városi múzeum 1898-tól 1901-ig régészeti czélokra 2200 k., iparművészeti osztály létesítésére 2000 k. állami segélyben részesült s ezenkívül a mult évben a régi magyar ötvösművek galvánmásolatainak egy 14 darabból álló sorozata rendeltetett meg számára. Az állami segély azonban a két utolsó évben nem használtatott fel, ami elsősorban a vezetésben beállott változással és az ezzel egyidejűleg megindított rendezési munkálatokkal magyarázható meg. A régészeti szak felügyelője a múzeum megtekintésekor közelebbről megjelölte