Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 27. KÖTET (1907)
1907 / 4. füzet - MÚZEUMOK. TÁRSULATOK - Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1906. évi állapotáról
452 archeológiai értesítő. A könyvecske nagyon alkalmas arra, hogy a múzeumot a látogatókkal megkedveltesse és a múzeum bizonyára hozzá fog járulni, hogy a fővárosnak évrőlévre kívülről gyarapodó lakosságát, melyben oly kevés a lakóhelyének múltja iránti érzéke, arra figyelmeztesse, hogy nem oly fiatal ez a város, mint amilyennek a sok átépítés után látszik. Most még csak az kívánatos, hogy a főváros adjon ez intézetének végleges szervezetet és gondoskodjék arról, hogy ezután is mindent meg lehessen szerezni, amivel e gyűjteményt mennél teljesebbé lehessen tenni. x. y. JELENTÉS A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM 1906. évi állapotáról. Budapest, 1907. 8-r. 312. Az évkönyv három részből és egy bevezetésből áll. A bevezetésben a Nemz. Múzeum igazgatója tárgyalja a M. N. Múzeum gyűjteményeinek méltó elhelyezése kérdését és arra az eredményre jut, hogy a NI. Múzeumnak még egy nagy épület kell, mely a II. Múzeum mögötti lovardai épület s az Eszterházy-palota megszerzése után ezeknek a területén volna fölépítendő. Az új palota mintegy 10 millió koronába kerülne. A múzeumi helykérdés más megoldása volna, a múzeum kertjében egy régiségtári épület emelése, a városligetben egy néprajzi múzeum és ugyanott egy állattári és ásványtári múzeum építése, a margitszigeti botanikus kertben a botanikus gyűjtemény elhelyezése és a M. Tud. Akadémia palotájában modern kegyeleti emlékeknek a történeti képtárral való egyesítése, így azután az egész mostani a múzeumi épület a nemzeti könyvtárnak maradna. Ezek az építkezések együttvéve valószínűleg többe fognának kerülni, mint 10 millióba, de évek hosszú sorára oszlanék el a nagy teher, legtöbbjének telke nem kerülne külön költségbe és mindegyik gyűjtemény saját hajlékában követhetné a maga természetes fejlődését, míg ugyanegy közös palotában egymást ismét feszélyeznék. A jelentés első szakaszából az érem- és régiségtár gyarapodása tartozik szakunkra. A gyarapodás összegezése 6378 drb régiséget, 383 drb hadtörténelmi emléket, 9130 drb érmet, 316 drb szakművet mutat ki. A gyarapodásról történeti és tárgyi csoportok szerint kapunk rövid jellemző híreket és némely tárgynak az ábráját is mellékelték. Látjuk a merczyfalvi őskori arany tekercsek rajzait, a dunapenteli keresztes jelzésű ókori fémtükröt, egy UTEREFELIX feliratú ezüst fibulát Duna-Penteléről, a beregszászi leletet a régibb középkorból, egy XVI. századi ezüstlánczot Nagy-Szebenből, egy ereklyetartó szelenczét erdélyi zománczú kerettel, egy bélyeges jegyű vasbárdot Fejér megyéből, egy Anjoukori kardot farkas bélyeggel, egy Karolingkorú lándfát és egy XVI. századi bélyeges bárdot Szakadátról (Tolna m.) és hat emlékérmet. A régiségtárnak 158 napon 247.699 látogatója volt, a fizető látogatók száma pedig 579 volt. Az évi jelentés második részében Hampel József jelentést közöl az európai múzeumok vezetőinek drezdai értekezletéről, dr. Réthy László elmondja spanyolországi tanulmányútján az arabs feliratú magyarországi pénzek eredetére vonatkozólag tett kutatásait, Nagy Géza a budapest-zuglói urnatemetőben teljesített vizsgálatáról referál, dr. Márton Lajos a Monacóban tartott XIII. nemzetközi ősrégi kongresszusról, a soproni Purgstallban és Tószegen végzett ásatásáról tesz jelentést, végül Supka Géza a budafehérvizi szentháromság templom maradványairól értekezik. a. b.