ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 82. ÉVFOLYAM (1955)
1955 / 1. füzet - SZEMLE - B. THOMAS EDIT-SZ. BURGER ALICE: Leletmentő ásatások az 1953. évben
vázat és több lakógödörből származó, mészbetétes bronzkori cserepeket, eszközöket, állatcsontokat, kagylóhulladékot találtak (17). A leletmentésben részt vett K. Kaba Melinda, Fehér Kálmán, Nagy Tibor irányításával (VI). Budapest XX., Soroksár, Marx Károly út. A 249— 255. sz. telkeken egy új épület alapásása közben közvetlen a szomszédos vasútvonal mentén hat urnasírt tártak fel, amelyek a vatyai csoportba sorolhatók. A további leletmentés a vasúti pályatesten túl még négy urnasírt eredményezett, bizonyítva a temető nagyobb kiterjedését. (27) Nagy Tibor, Fejér Kálmán (VI). Iszkaszentgyörgy (Fejér m., székesfehérvári j.J. L. 110. o. Kapuvár—Kistölgyfamajor (Győr—Sopron m., kapuvári j.). A majortól D-re a kavicsbányában csontvázas sírt találtak. A csontvázon bronz kar spirális volt, nyakában borostyánkőből készült gyöngyök. A sír keletezése bizonytalan. Valószínűnek látszik, hogy nem halstattkori, hanem kelta. (68) Nováki Gyula (XXIV). Keszthely—Méntelep (Veszprém m., keszthelyi j.). L. 100. o. Kesztölc—Bivakbarlang (Komárom m., dorogi j.). A barlang a Pilis hegyen nyitik a Legény- és Leánybarlangok között. Bejárata megközelítőleg Ny-ra néz, a rétegsor mindössze 130—140 cm vastag. Az alsó rétegekben 6 db paleolit eszközt találtak, amelyek közül a legjellegzetesebb babérlevél alakú félopálból készült lándzsahegy, amely korai szeletainak (solutréennek) tekinthető. Még további három eszköz ugyanebbe a kultúrába sorolható. Két csonteszköz : hasított alapú lándzsahegyek, aurignaci. A felső rétegben kisebb méretű magdalenien kultúrával egyidős pengetöredéket és egy szaruszilánkot is találtak. (76) Vértes László (IV). Koroncó (Győr—Sopron m., téti j.). Itt ÉNy—DK-s irányítású csontvázas sírt tártak fel, melyben több edény és egy vaslándzsa volt. A mellékletek alapján a sír a La Tene C-be sorolható. (81) Mithay Sándor (IX). Lábatlan—Cementgyár (Komárom m., dorogi j.). A lábatlani cementgyár homokbányájában kelta urnasír került elő. Az urnasír mellékletei a nagy urnán kívül : vaskard, egy korongolt tál és két kézzel formált edény. A nagy urnán a nyakrészen bekarcolt rajzon két ragadozó egy szarvasszerű állatot tép szét. A hitelesítő ásatás újabb sírokat nem eredményezett. A közelben őskori cserepek és egy paticsos ház maradványai voltak, amelyben egy kemence volt felismerhető. Mindezek azonban korábbiak a kelta sírnál (84) Mócsy András (IV), Mezőlak—Szélmezőpuszta (Veszprém m., pápai j.). Tőzegtelepen szórványos anyagként bizonytalan korú csontkalapács és egy badeni típusú edény került elő. (91) Kiss Ákos (XXXIV), Papkeszi (Veszprém m., veszprémi j.). Kamondi Kálmán papkeszi (Újmajor) lakos telkén vályogkitermelés közben bronzkori cserepeket találtak. Az edényfészkek egymástól való távolsága kb. 1,5 m volt. A fészekben néhol 20 kis edény is volt. A leletmentő ásatás során három bolygatott, szórthamvas sírt is találtak. Az egyikben nagyobb urna volt. A sírok mellékletei kisebbnagyobb mészbetétes edénykék, az ún. veszprémi kultúrához tartoznak. (106) Kiss Ákos (XXXIV). Rácalmás—Kulcs—KÖMI puszta (Fejér m., adonyi j.). A Kömi 202. sz. császártanyai vállalatának telepén földmunkák közben edények és bronz ékszerek jöttek felszínre. A több holdra terjedő faültető munkálatok során a kisebb-nagyobb csoportokban urnasírok kerültek elő. A megfigyelők szerint egymástól 50—100 m-re eső 5—15 sírból álló sorosan haladó kisebb csoportok keletkeztek. A csoportok között időrendi különbséget lehet megállapítani. Az eddigi leletmentések során 4 sírcsoport jelentkezett, ezek közül feltárták az elsőt 9 sírral, megközelítőleg a másodikat 21 sírral, a harmadik csoportból összesen 6 sírt tártak fel. A nagy urnák mellett kisebb edények vannak. Néha ökölnagyságú kövekkel rakták körül az urnát. Az 1/3-as sírban bronz karperec és bronz lándzsacsúcs is előkerült. (109) Bóna István (XXXII), Répcevis (Győr—Sopron m., soproni j.). A téglagyárban agyagbányászás közben különböző korú cserepeket találtak. Legnagyobb számban kőkorszakbeli cserép jött elő, ezenkívül néhány római peremes tégla és kerámia. (110) Nováki Gyula (IX). Sármellék—Repülőtér (Veszprém m., keszthelyi j.). A repülőtérnek a betonkifutótól Ny-ra eső területe foglalja magába a koravaskori telepet. A teleptől É-ÉK-i irányban terült el az urnatemető, melyből négy urnasírt tártak fel. Az urnák, behúzott szélű tálak, bronzkarikák és karperecek egységesen a korai vaskorra utalnak. (112) Nováki Gyula (XV), Sávoly (Somogy m., marcali j.). Az épülő új nagykanizsai betonút Sávoly és Főnyed közötti szakaszán csontvázas La Tène sírra bukkantak. A megfigyelések szerint a csontváz DNÉ -i irányítású volt. Nyakán aprószemű bronzlánc, jobbkezénél csuklós vas kardlánc, a mellkas mellett egy tál volt elhelyezve. Két gyöngyözött bimbós karperec, valamint két egybefűzött bronzkarika volt még a sírban és a váz lábánál egy urna. A leletmentés során további sírok nem kerültek elő. (113) B. Kutzián Ida (IV). Szentendrei Cementgyár (Pest m., szentendrei j.) A szentendrei Cementáruipari Vállalat gyártelepén (Dózsa Gy. út 86.) a Dunaparton fekvő homokbányában cserepek kerültek elő. A gépesített művelés csak kevés lehetőséget nyújtott a leletek pontos megfigyelésére. A három lakógödörben és négy veremben előjött cserepekből több edényt lehetett összeállítani. A 2. sz. lakógödör alaprajza hossznégyszögű. Az előkerült kerámia egységes és megfelel a budapest-tabáni ún. dák kerámiának. A telep hosszan elnyúlik a Dunaparton, a szomszédos papírgyár területére is. Egyelőre még nem dönthető el, hogy az anyag a La Tène D vagy D periódusba tartozik. (119) Soproni Sándor (XXVII). Szentendre—Pannónia-telep (Pest m., szentendrei j.). Az 1952. évi leletmentő ásatás területéhez csatlakozva, az újabb ásatás további négy sírt tárt fel. A sírok bronzkoriak voltak. A Duna jobbpartján földkitermeléskor különböző gödrök kerültek elő. Néhány római eredetű, több bronzkori cserepet találtak. Ugyanitt egy bolygatott urnasír és egy zsugorított csontvázas gyermeksír került feltárásra. (120) Mozsolics Amália, Bokor István (XXVII). Sztálinváros—Dunadűlő (Fejér m., adonyi j.). A Dunadűlőben a barakok mellett 3 urnasírt tártak fel, amelyeken a fedőtálak jó állapotban maradtak meg. A cementgyártól D-re, közvetlenül az 1951. évi ásatás D-i végének folytatásában újabb leletmentés vált szükségessé, ahol 7 urnasírt tártak fel. Megállapítást nyert, hogy a temető D-i szélét elérték. (125) Bóna István (XXXII). 4 Szilágyi János: Előzetes jelentés a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Osztályának 1951—53. évi ásatásairól és gyarapodásáról. Bp.. XVI. kötet. Megjelenés előtt.