ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 82. ÉVFOLYAM (1955)

1955 / 1. füzet - SZEMLE - B. THOMAS EDIT-SZ. BURGER ALICE: Leletmentő ásatások az 1953. évben

Tárcái (Borsod—Abaúj—Zemplén m., tokaji j.). A lelőhely a budapest—sátoraljaújhelyi vasútvonal mellett fekszik, a miskolc—sátoraljaújhelyi műút és a tokaji útelágazástól Ny-ra, kb. 3 km-re a mezőzombori vasútállomáshoz. A kisebb emelkedésen a mélyszántós kőpakolású csontvázas sírokat bolygatott meg, kora­vaskori edénymellékletekkel. Az egyik sírban egy át­tört bronzhenger , egy másik sírban bronz karperecek voltak. (129) Bóna István (IV), Tarnabod (Heves m., hevesi j.). A Boconádra vezető úttól É-ra a községtől kb. 1,5 km-re az ún. »Bábitag« nevű dűlőben, egy enyhe terephullámon fekszik a réz­kori telephely. A rövid próbaásatás megerősítette ezt a feltevést. (130) Patay Pál: Vizsoly (Borsod—Abauj -Zemplén m., abauj -szántói j.). Meszesgödör ásása közben egy zsugorított bronzkori sírt találtak, a csontváz fejénél tállal. (141) K. Gnandt Pálma (XVIII). Római kor A­­ Dunántúl Belsősárd (Zala m., lenti j.). Bejelentés alapján a római útnak egyik szakaszát figyelték meg. Az út mellett három helyen középkori, XIII— XIV. századi cserepeket találtak. (11) Pekáry Tamás: Budapest V., Curia u. 3.­ Modern épület alapozási munkálatai közben római kori faragott mészkőtöredékek kerültek elő. Az egyiken egy kantharos látható. Ugyanitt közép- és újabbkori leletek is voltak. (26) Sz. Póczy Klára. (VI). Budapest III., Fényes Elek u. Budapest III., Bécsi­ út 134—136. alatti Újlaki Téglagyár lakótelepén a Fényes Elek utcai kapu közelében vízvezeték-cső lehelyezésekor római kőkoporsót találtak. A kőkoporsó a III. sz.-ból való, feliratos. Mellette bolygatott csont­vázas sír. (19) K. Kaba Melinda—Szilágyi János. Budapest III., Hunor u. 20. sz. telken óvodaépület alapásásakor római falakra bukkantak. A metszetekből négy építési periódus állapítható meg. A legalsóban egy íves lezárású falrésszel bezárt terrazzós padlózat mutat­kozott, amely talán medence volt. Ezt később kija­vították, majd egy újabb épületet emeltek helyére a római korban, mindezeket az építési szakaszokat jel­lemző rétegeket átvágta egy későrómai fal. A lelet­anyag kevert, IT—IV. sz.-i cseréptöredékek, kisebb fal­festmény töredékek. A falak felett bizonytalan eredetű mellékletek nélküli csontvázas sír volt. (20) K. Kaba Melinda (VI), Budapest III., Kiscelli út 10. Az I. sz. pontház, valamint a Korvin Ottó u. 63. sz. pontház közötti területet a BUVÁTI megbízásából átkutatták.­ Erre a területre az 1950—51-ben feltárt római házalapok átnyúltak. A terület feltárására szükség volt a lakó­házba beépítendő múzeum környezetének rendezéséhez. Itt magasabb szinten hat ÉVD-i irányítású római csontvázas sír került elő. Közöttük egy gyermeksír. Az egyik sírban Diocletianus bronzérme. A másik, korábbi sírtáblákból összerakott kőládasír. A sírtáblák a II. századból származnak. Az alsó rétegekben a III. sz.-i építmény öt helyiségből álló szárnya került elő. Kísérő leletek Westerndorfi sigillaták, firmamécsesek és III. sz.-i kerámia. Az ásatás folyamán előkerült az épület vízlevezető csatornarendszere is. (21) Sz. Póczy Klára (VI), Budapest III., Laktanya u. 31. A folyamőr laktanyá­ban iskolaépület alapozásakor római falakra bukkantak, amelyekből két önálló periódust képviselő római épület­rész bontakozott ki. A felső periódus falainak lábazatán márvány inkrusztációk jöttek elő. Az épülethez gazdag stukkóanyag tartozott.­ Egy részük figurális, más részük gazdag növényi ornamensekkel tagolt. Az előkerült leletek az épületet a III. sz.-ra datálják. Az alsó periódus datálásához jó adatot szolgáltatott a legio X. gemina lábalakú téglabélyege, amely alapján a II. sz. elejére tehető az épületrész. (22) K. Kaba Melinda (VI), Budapest III., Óbuda—Gázgyár. A gáztartály D-i végével egy vonalban, attól K-i irányban házalapozási munka folyt. Az árok É-i vonalától tovább 1 m-re 5 pillérnégyszöget mélyítettek ki. Az itt előkerült csont­váz mellékleteit nem ismerik. Irányításuk É—D. Az aknában É—Ny-i irányban újabb két csontváz feküdt, melyek mellett római korsó és több agyagedény volt. Sok szórványos kerámiát eredményezett az ásatás, leg­nagyobbrészt a III. sz.-ból, de kevés terra sigillata is volt. A sírok későrómaiak. Ugyancsak a Gázgyár területén a koksz terem É-i szegélyén pillérgödrökben terra sigillata, II. sz.-i kerámia és 3 É-D-i keletelésű sír jött felszínre. (23) K. Kaba Melinda és Sz. Póczy Klára (VI). Budapest III., Rómaipart, Nánássy út 96—97. A fürdő gyermekmedencéjéhez csatlakozó mélyedésben Silvanus isten tiszteletére állított római oltárkövet találtak. (147) K. Kaba Melinda (VI). Budapest, III., Szépvölgyi út 41. A 23/11. Építő­vállalat az építkezésnél régészeti emlékeket jelentett. A 24 X 8 m-es kiásott alapokban sírok, épületnyomok jöttek elő. Az egész földmunkától érintett 200 m hosszú és 30 m széles területsáv Ny-i végén egy a VI. sz. második harmadára keltezhető longobárd temető 6 sírja került feltárásra. Az említett felület K-i felében egy 30 m hosszú villa urbana É-i traktusát találták meg. A villa legkorábban a II. sz. végén épülhetett. A K-i szárnyon részben feltárt kettős terrazzo rétegű helyiség kétszeri átépítést mutatott. A Ny-i szárnyhoz tartozó falakon kétszeri átfestés volt megfigyelhető. Az épület pusztulása a III. sz. második felénél korábbi időpontra nem tehető. A díszes villaépület ÉNy-i sarokrésze mellett Jupiter­szentély állott. Berendezését az előkerült emlékek alap­ján all—III. sz. fordulójára teszik. (24) Nagy Tibor (VI), Budapest—Újlaki Téglagyár. A téglagyárban a Bécsi­ út 136. sz. telekhez tartozó, de már a Remetehegy vonulatában levő homokbánya Ny-i lejtőjének második terraszán, robbantás közben, Jupiternek szentelt feliratos oltárkő került elő. (25) K. Kaba Melinda (VI), Csopak (Veszprém m., balatonfüredi j.). A Kő­koporsó-dűlőn a volt Irgalmasrendi otthon mellett egy római kőfalvédő tető, kézimalom alsó részét, egy teljes zömök római oszlopot találtak, sima geometrikus idomú, abacusán négy saroklevél dísszel. (33) Kiss Ákos (XXXIV). Előszállás—Bibichegy (Fejér m., adonyi j.). A község határában fekvő bibichegyi homokbányából az Elő­szállás—Nagykarácsony országút építkezéséhez való homokkitermelés alkalmával több csontvázas sírra buk­kantak. A hitelesítő ásatás két ÉNy-DK irányítású sírt tárt fel, a második számú sírban bronzcsatát találtak. A kísérő leletek a sír korát a későrómai időkre határoz­zák meg. (40) Fitz Jenő (XXIX), Esztergom -Bajcsy Zsilinszky út (Komárom m., dorogi j.). A 26. sz. ház pincealap ásásakor római út és telep nyomaira bukkantak. A telepet korai kerámia jellemzi, mely a III. sz. elejével zárul. Az út a jelenlegi út alatt fekszik, metszetben pontosan konstatálható volt. (34) B. Thomas Edit (VIII). Gölle—Felsőhetény (Somogy m., kaposvári j.). Felső­hetény és Nak község között elterülő erdőben való­színűleg a későrómai korból származó falazott sírt találtak. A sírban a vár mellett csak egy agyagkorsó volt. (47) (XIII).­ ­ A budapesti leletmentéseket vö. Szilágyi János megjelenés alatt álló idézett művével. 8 Sz. Póczy Klára, Római lakóházak Óbudán a Kiscelli u. 10. sz. alatt. Bp.. XVI. kötet. Meg­ 7 Archaeologiai Értesítő jelenés alatt. 9 K. Kaba Melinda, Római épületek belső díszí­téséről a Laktanya u. 31. sz. alatt. Bp. XVI. kötet. Megjelenés alatt. 07

Next