ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 113. ÉVFOLYAM (1986)
1986 / 2. füzet - KÖZLEMÉNYEK - GÁSPÁR DOROTTYA - SALAMON ÁGNES: Rómaikori lakatok magyar múzeumokban
KÖZLEMÉNYEK RÓMAIKORI LAKATOK MAGYAR MÚZEUMOKBAN A cikket együtt kezdtük el Salamon Ágnessel. Elkészítettük a tárgyak katalógusát, Ő maga a lakatokkal kapcsolatos műhely és művészeti problémákat kívánta elemezni. Hirtelen halála azonban megakadályozta a munka elvégzését, így e cikket csonkán, csupán a magam részét, adom közre in memoriam collegae optime meridie Agnetis Salamon. A szakirodalom viszonylag keveset foglalkozik a római kori lakatokkal. Viszonylag, ha a zárakkal vetjük össze őket. A közzétett és előkerült lakatok száma is jóval kevesebb mint a kulcsok vagy záralkatrészek menynyisége. Talán épp ezért maradt a lakatokkal kapcsolatos problémák legtöbbje bizonytalan, például a keltezésük vagy a stílusbeli hovatartozásuk, elterjedésük stb. Még a szerkezetük sem teljesen tisztázott. Mi most nem azt ígérjük, hogy minden eddigi kérdésre megfellebbezhetetlen választ adunk, hanem inkább csak azt, hogy a meglévő tények alapján felvázolunk egy lehetséges megoldást. A lakatok terminológiája:1 (1. kép) a: nyelvcsap d: kengyel b: nyelvszár e: lakat palást c: oldalcsap f: kengyel foka Ez a terminológiai rajz egyúttal mutatja az egyik római kori lakatszerkezetet is, amely nagyon hasonlít a középkori béklyólakatok szerkezetéhez, így kerülhetett középkori lakat Gabeis római zárakkal és lakatokkal foglalkozó cikkébe. Egy másik fajta lakat szerkezeti rajzát H. Schönbergertől átvéve, magam adom hozzá a lakatos terminológiát, (2. kép), tárt fűzve Kenner rekonstrukciójához, megállapítja, hogy amennyiben a „c" jelzetű titkos reteszt kihúzzuk és a lakatban nincsenek feszítő rugók, akkor a lakat kulcs nélkül is nyitható.6 Megállapítása igaz. Nyitva marad azonban az a kérdés, hogy vajon a rekonstrukció pontatlan-e vagy a rómaiakban kell-e keresnünk a „hibát". Az európai múzeumok ilyen lakatjait H. Schönberger katalogizálta, foglalkozott hátoldaluk díszítésével, amelyben házábrázolást ismert fel. Ebből gondolta, hogy — analógiás varázslás segítségével — védte a házat a tolvajok ellen. Salamon A. az arcok stílusával és apotropaikus jelentésével foglalkozott. Véleménye szerint ezeket a lakatokat ládikák zárására használták. H. Ubl egy lauriacumi darabot tett közzé, amelyet a HI/IV. század fordulójára keltezett.8 Smodic egy poetoviói darabot közölt, amelynek kapcsán megemlített még néhány ilyen lakatot.9 E poetoviói darab érdekessége, hogy a kengyel helyét lánc foglalja el, karkötő módjára kialakítva. Miután H. Klumbach újólag összegyűjtötte és az eddig publikálatlan darabokat közzétette,10 a birodalomban talált ilyen 11 arcmaszkos lakatok száma 34-re emelkedett. Két fajtát különböztet meg, méghozzá azokat, amelyeket csak egy és azokat, amelyeket két maszk díszít. Ez utóbbiak állatfejek. Egyesek készítési helyét Nyugaton, másokét Keleten keresi. Hogy melyiket hol gyártották, azt stíluskritikai alapon határozza meg. Egyéb támpontja valóban nincs. Az a véleménye, hogy e lakatokkal lakatolták le a kereskedők árubáláikat. Külső formájukat és alakjukat tekintve a lakatok másik csoportját az állatalakos és az ún. bross-lakatok alkotják. A problémát elsősorban keltezésük jelentette.12 Mi csatlakozunk Pitt-Rivers véleményéhez, aki római korinak, de nem rómainak tartotta őket.13 a titkos retesz a lakat palástján b: pont a kulcslyukat takaró fedél csukva tartására c: titkos retesz, amelynek eltávolítása a nyelv mozgását teszi lehetővé d: köldök e: nyelv f : nyelvcsap g: kengyel h: kengyel csukló Eddig elsősorban ezzel az arcmaszkos lakattal foglalkoztak. Első példányát E. Kenner ismertette. Azóta mindenki rá hivatkozik, és joggal. Schönberger kommen-1 Temesváry F. : Lakatosipari remekek. Budapest 1968. 12. 1. ábra. Meg kell jegyeznünk, hogy az itt olvasható terminológiának a római korra való adaptációja néhány alkatrésznél inkább a helye és nem annyira a betöltött szerepe miatt volt lehetséges. 2 A. Gaheis: Das römische Tür- und Kastenseh loss. JÖAT 26. 1930. Bbl. Sp. 257. Abb. 122. 3 Schönberger 82. Abb. 1. 4 F. Kenner: Ein römisches Vorhängeschloss in Aquileia. Mitteilungen der K. K. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Kunst- und historischen Denkmale. NS 8. 1882. LXXIX-LXXX. 5 Schönberger 81—94; Klumbach 75. Abb. 1; Ubl 8. Abb. 2. B. Klima: Schlosserarbeit der grossmährischen Schmiede in Mikulcice. Studie Arheologického Ustavu . . . Praha 1980. 29. Abb. 11. (Kennert idézi, de Schönbergers hivatkozik.) 6 Schönberger 86. ''Salamon 67 — 76. 8 Ubl 10. 9 Smodic 59-65. 10 Klumbach 74-83. 11 A lakatoknak a III. típusán is előfordul arcmaszk. Ez az arcmaszk azonban egészen más jellegű és mindenképpen külön kezelendő. 12 Davidson nos. 1005-1008. pp. 137-138. Ugyanitt az ásatáson egy arcmaszkos gyűrűlakat is előkerült (no 1012). Épp ennek a gyűrűlakatnak a jelenléte okozza azt a kronológiai problémát, amelyre maga Davidson céloz, hogy ti. Korinthosban ugyanazokat a tárgyakat más időben használták, mint más provinciában. Itt még azonban még egy kérdés járul a problémához: A két említett lakatot különböző korúnak tartották eddig, itt viszont együtt kerültek elő. 13 L. Pitt-Rivers : On the development and distribution of primitive locks and keys. London 1883. 22. IX. tábla 100C-101C. 207