ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 114-115. ÉVFOLYAM (1987-1988)
1987-1988 / 2. füzet - TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS KATALIN: A pesti későközépkori városfal kutatása
A PESTI KÉSŐ KÖZÉPKORI VÁROSFAL KUTATÁSA A pesti városfalak feltárása aránylag lassan halad, mert a Belvárosban ritkán adódik lehetőség arra, hogy a sebtiben végzett leletmentésekből megbízható, s jól értékelhető adatokat nyerjünk. Szerencsére azonban az utóbbi két évtizedben a Belváros általános építészeti rendezésével és a METRO állomások kialakításával kapcsolatos földmunkák néhány helyen a városfal kritikusabb szakaszait is érintették, így majdnem teljes egészében sikerült feltárnunk a későközépkori városfal kaputornyai közül kettőt; a Váci utcában levő É-i, váci kapu és a Kálvin térnél levő DK-i, kecskeméti kapu közműárkokkal darabokra szabdalt maradványait. Különösen figyelemreméltó eredmények születtek a váci kapu vizsgálatánál, amelyek nemcsak a városfal építéstörténetének, hanem a középkori Pest város topográfiájának újabb szempontok szerinti vizsgálatát is szükségessé teszik. A későközépkori városfallal gyakran találkozunk a tudományos irodalomban. Az újabb publikációk bemutatják az egymás után feltárt és műemlékileg helyreállított falszakaszokat, ezek azonban a városfallal kapcsolatos legfontosabb kérdések megválaszolásához nem vittek közelebb. Továbbra is vitatható a városfal építési ideje, az átalakítások mértéke és időpontja, és nincs eléggé kidolgozva a városfal megépítésének jelentősége, szerepe a későközépkori Pest topográfiai fejlődésében sem. Mivel a középkori eredetű források számának növekedésével nemigen számolhatunk, és jól ismertek az újkori, idevonatkozó levéltári iratok, térképek, a várost ábrázoló metszetek, a régészeti kutatástól várhatjuk az újabb, lényeges kérdéseket eldöntő adatokat.2 A pesti későközépkori városfal mint építészeti alkotás, majd műemlék, fennállása óta közismert.3 Napjainkban a kb. 2,2 km hosszú falszakasz műemléki és régészeti védettség alatt áll, és a két oldaláról hozzáépített házak udvarán műemlékileg helyreállított formában egyre több részlete válik szabaddá. Igen sajnálatos körülmény azonban, hogy a kaputornyok, előttük rondellával, és a külső tornyok közterületekre, főként forgalmas útkereszteződésekre esnek, s ezért a 18. sz.-i bontásokból még megmaradt falrészletek jelentős része is megsemmisült a mai, korszerű közműhálózat és forgalmi rend kialakításával. Ez lett a sorsa a Kossuth Lajos utca K-i végén álló Hatvani kapu rondellájának, a Kecskeméti utca végén álló kapunak és az előtte levő rondellának is. A Váci utca K-i végén levő kaputorony felét az utca Ny-i oldalán álló bérházak építése során bontották le a 20. sz. elején. Két részletben, 1973-ban és 1975-ben került sor a középkori Pest város DK-i kapujának részleges feltárására a Kálvin térnél a Kecskeméti utca végén. 1973-ban csak a kaputorony belső terében dolgozhattunk, 1975-ben pedig csak korlátozott mértékben a kapu D-i oldalát kutathattuk. 1968-ban, és 1975-ben egy-egy közműárokkal átvágták a város É-i Váci kapuját is, de csak 1985-ben nyílott lehetőség a kaputorony maradványainak teljes feltárására. A jövő kutatási feladata az Astoria szálló előtti járda és úttest alatti Hatvani kapu maradványainak lehetőség szerinti kutatása, és a Váci utca D-i végénél levő kevésbé bolygatott rondella maradványainak feltárása. 1 Irásné Melis A.: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről. BpR 24(1976) 313 — 348. Csorba Cs., Pest városfalának vázlatos története BpR 24(1976) 349 — 368. Irásné Melis M., — Marler M., Pest középkori városfalai. Kézirat. Szerkesztés alatt a Budapest Műemlékei III. kötete számára. A későközépkori városfallal kapcsolatos tanulmányok mind ismertetik és használják a legfontosabb dokumentumokat, ezek azonban szinte teljes egészében a fal XVII — XVIII. sz.-i állapotát mutatják. A rajzok, látképek és alaprajzok egyaránt a török kiűzése körüli időszak erődrendszerére fektették a hangsúlyt, s elég gyakran meglehetősen sematikus képet nyújtanak. Néhány rajzból azonban következtethetünk bizonyos középkori eredetű részletre. A legjelentősebb metszetek Rózsa Gy.: Budapest régi látképei 1493-1800. Bp. 1963 — megfelelő helyein publikálták. A Buda és Pest török alóli felszabadításával kapcsolatos irodalomból kiemeljük Károlyi Á., Buda és Pest visszavívása 1686-ban. (Bp. 1936) és Kelényi Á. O., Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában 1683 — 1718 (Bp. 1936) c. műveket, amelyekben a történelmi események illusztrálását szolgálják az ott bemutatott térképek és metszetek. Az újkori, XVIII — XX. sz.-i városrendezés iratanyaga, számos térképpel és helyszínrajzzal a Fővárosi Levéltárban van. A Fővárosi Levéltár térképei 1705—1918. Repertórium. Összeállította: Farkas E.-né, PB 1-PB 70. jelzetek alatt. 3 Mint pusztuló, értékes műemlékre elsőként Rómer Flóris hívta fel a közvélemény és az illetékesek figyelmét. Borner F., A régi Pest. (Bp. 1873) 75. 4 Irásné Melis A., i. m. (1976) 325-326. 89-90. ábra, 309 — 310. kép. Irásné Melis K., Középkori városkapu maradványai a Kálvin térnél. Honismeret 1975/1 — 2. 44-47. 6 Irásné Melis K., i. m. (1976) 322. 86/ab ábra, 302. kép.