A Reggel, 1932 (11. évfolyam, 30. szám)
1932-07-25 / 30. szám
1982 július 25. a Reggel Andicséknál... (A Reggel tudósítójától.) Lenke-út 95—97. Villaszerűen épített városi bérháztömb, hasonlatos a híres bécsi munkásházakhoz. Kint van ez a telep majdnem Kelenföldön, egész külön kis kolónia ez a tíz vagy tizenkét ház, szinte azt mondanám, hogy olyan, mint egy kórház. El van kerítve, külön áll és tele van. Kikkel? Ez a kérdés. Én Andics Dávidnét keresem, a kis Karikáslány nagyanyját, aki szombaton bent volt a főkapitányságon az unokájával, mert az apa látni akarta gyermekét, öt éve nem látta Karikás Frigyes a kislányát, itt volt már Pesten, de látni nem látta, nem láthatta... Hányszor ólálkodhatott a Lenke úti házak körül?! Beszélni nem beszélhetett vele, a gyermek elkiáltotta volna magát, ,Apuka!" — és megtudták volna, hogy Karikás, a híres kommunista, hazajött Moszkvából. Nem tehetek róla, de az az érzésem, hogy Karikás nagy szerencsétlenségében, amikor már túl volt mindenen, talán még örült is annak, hogy letartóztatták. Most már láthatta a gyermekét. Mint ahogy első dolga is volt kérni, hogy hozzák be hozzá a rendőrségre, látni akarja. Bevitték. A nagymama vitte be, aki most itt ül előttem a házcsoport 9. számú házának egyik kis egyszobás lakásában. Őszhajú, öreg asszony. De nem anyuka, ötven év körüli, az arca kemény, mintha köböl volna faragva, a tekintete éles, kemény, határozott. Rosszul beszél magyarul. — Szó sem lehet róla, a gyermekkel nem lehet beszélni, nincs is itthon. Hagyjanak békét a gyermeknek, nem is tudom, hogy most már fölveszik-e az iskolába, azért, mert az apját letartóztatták. Karikás jó ember. Én tíz éve nem láttam. Jó ember, amíg idehaza volt, szombatonként tizen is várták a villamosmegállónál, szétosztotta közöttük a fizetését. Négy gyár vezérigazgatója volt Moszkvában. Jó dolga volt Moszkvában, ő mégis hazajött, nem csinált egyebet itthon, mint amit más országban szabad. Most már lesz, ami lesz... Egy feketehajú, koromfekete bajuszú, villogó feketeszemű fiatalember jár föl és alá az előszobában. Innét ajtó nyílik a konyhába. A nyitott ajtóban egy fiatal asszony támaszkodik. Hallgatnak. Nem jönnek be. — Andics néni, szeretnék a kisleánnyal beszélni. Szeretném, ha az apjáról beszélne nekem. Talán a gyermek ártatlan hangja segít rá valamit az apán... — Neki nem kell a gyermekétől segítség, senkitől sem kell Karikásnak segítség. Karikás elkövette azt, amit a családja miatt nem lett volna szabad, Karikás le van tartóztatva. Karikás tudta, mit csinál... Behívom a fekete fiatalembert. — Nézze kérem, Andics néni öreg asszony, talán nem érti meg, hogy én mit akarok, ön a házhoz tartozik? — Rokon vagyok. — Ha talán megmagyarázná neki... Senkinek sem árt vele, ha a kisleány elmondja az apjával való találkozását... A fiatalember rámnéz. Az öreg asszony éles zöld szeme villan egyet. A konyhaajtóhoz támaszkodó fiatalasszony mosolyog. Hirtelen valami jeges levegő szalad végig a hátamon. Ezek nem értenek engem. A Lenként nem érti a várost, a Lenke-út nem áll szóba a várossal. A város rendőrei elfoghatják Karikást, Karikás le lehet tartóztatva. Karikást el is ítélhetik, a Lenke-ut hallgat. A kopott díványon odadobva egy füzet, a címe: „Mese is, nem is mese", szerzője Farkas Antal. A varrógépen egy vastag német kémiai szakkönyv: „Lehrbuch der allgemeinen Chemie“... Hát — mit csináljak? Én tényleg jót akarrok, én nem akarom megrabolni a bizalmukat, más tájakon járok, szerettem volna őket is látni. A fiatalember pödri a bajuszát, nem felel. — Mondja, Andics néni... A másik lánya ugyebár Olaszországban van? — Az öreg aszszony lehajtja a fejét. Mintha valami bűnt vallana be, úgy mondja, — de azért dac is van a hangjában. — Igen. Hát ott van. Egy egyetemi tanár felesége. Ő is — mit csinált? Bécsben járt egyetemre, hazajött látogatóba és ott megkérték, hogy hozzon haza egy összeget azoknak, akik le voltak akkor tartóztatva, hogy kosztoltatni tudják őket. Tizenöt évre ítélték ezért s lett belőle „a hires Andics Erzsi". Miért? Mert szive volt? — Andics néni... Hát mi történt a maga leányaival? Hiszen a maga idejében még hirehamva sem volt a kommunizmusnak? — Ők éppen akkor voltak gyermekek. A kommunizmus alatt és utána... Honnét tudjam én azt, öreg asszony? Tanulták, hallották, én csak úgy tudom, hogy szociális érzésűek voltak. Ezen már nem lehet segíteni ! Veszem a kalapom. Az öreg asszony áll és néz. A szeme most tele van fáradsággal, el- m CSILLÁRTa, CSIILÁRGYÁR LOUSE üzleteiben 14 lángú modern csillár legszebb kivitelben, la- j| - -----8 hasban fölszerelve...? * ® Óriási választéki Árjegyzék díjmentesen! Üzletek: frSifi BUDAPESTEN: V J VJUJ v J Podmaniczky-utca 27. sz. József-körut 44. sz. aaLMEHfe Vámház-körút 11. sz. V J VIDÉKEN: Debrecen, Piac-utca 9. sz. Miskolc, Széchenyi-utca 58. Törv. védve Újpest, Árpád-út 60. sz. gyötörtséggel. Homályos a szeme, az előbbi fény kihunyt belőle, mint egy villanykörte, amelyet eloltottak■ A fiatalember némán félreáll. A fiatal asszony bemegy a konyhába, mielőtt még előtte elmehetnék. Nem kiváncsi reám. A Lenke-ut künn van a városon kívül. Ki ismeri a Lenke-utat? S a többi néma, keskeny, sötét utcát arra beljebb?... Egyed Zoltán Labrioa a Városi Színház jelmezeinek eltűnése miatt bűnvádi följelentést tett a rendőrségen (A Reggel tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt Labrioa György, a Városi Színház új igazgatója, megjelent a főkapitányságon és ismeretlen tettesek ellen följelentést tett, mert a Városi Színház díszletraktárának és ruhatárának leltározása alkalmával kiderült, hogy mintegy 10.000 pengő értékű díszletek és jelmezek hiányzanak. A főkapitányság csakhamar megállapította, hogy a Városi Színház régi ruhatárába tartozó színházi kosztümök vannak az egyik fővárosi tisztítóintézetnél és egy ismert női szabó cégnél. A rendőrség utánajárt a dolognak és kiderült, hogy a szóbanforgó ruhákat Ferenczy Károly, a Városi Színház volt igazgatója adta át tisztítás és átalakítás céljából. Ferenczytől a rendőrség nyomban felvilágosítást kért az ügyre vonatkozóa. A Városi Színház volt igazgatója azt adta elő, hogy a kosztümök nem a város tulajdonát képezik, hanem az ő saját színházi ruhatárából valók és felesége számára akarta őket átalakíttatni. A rendőrség most tovább folytatja a nyomozást, hogy megállapítsa, mi lett a Városi Színház leltárába fölvett és eltűnt jelmezekkel? Petrovics Iván filmszínész Trencsénteplicen titokban feleségül vette a bécsi Reinhardt-előadás Szép Helénáját, Friedl Schusster operaénekesnőt Trencsénteplic, julius 24. (A Reggel tudósítójának telefon jelentése.) Két héttel ezelőtt érkezett ide automobilon Petrovics Iván filmszínész Frieds Schusster német operaénekesnő társaságában, aki legutóbb a bécsi Reinhardt-féle „Szép Heléna“-előadáson játszotta a darab címszerepét. A trencsénteplici fürdőközönség hamarosan értesült arról, hogy Petrovics Iván hónapok óta udvarol a fiatal és tehetséges Reinhardt-színésznőnek, aki a „Victoria“ filmváltozatában partnere volt egyébként a filmszínésznek. Tegnapelőtt délben a környék egyik plébániáján megjelent a fiatal pár két úr kíséretében, akik közül az egyik egy trencsénteplickörnyéki földbirtokos, a másik Petrovics barátja, dr. Balassa Ernő orvos volt. A társaság negyedóráig tartózkodott a plébánián, ahol Petrovics Iván a legnagyobb titokban házasságot kötött Friedl Schussterrel. Friedl Schusstert mindössze egy éve fedezte föl Reinhardt egy estélyen, pár hét múlva fölléptette a „Szép Heléna“ egy kisebb szerepében, de rövidesen a „Hoffmann meséi“-nek hármas női szerepét énekelte már a berlini Grosses Schauspielhausban; utána következett Bécsben a „Szép Heléna“ címszerepe. Friedl Schusster a Ruhr vidékéről való, atyja Remscheidtban egy nagy vasgyár igazgatója. A hír Trencsénteplicen természetesen nagy föltűnést keltett. 7 Bűnvádi följelentések a „Gutenberg“ házépítő szövetkezet ellen, amely húsz pengőért mindenkinek családi házat ígért, de senkinek sem épített (A Reggel tudósítójától.) Mintegy másfél év előtt jöttek divatba német mintára Budapesten is a házépítő szövetkezetek. Ekkor alakult meg a „Gutenberg Családi házépítő Szövetkezet" is, amely prospektusokkal árasztotta el az egész várost és azt hirdette, hogy mindenki, aki tíz pengőt lefizet és további tíz pengőért szövetkezeti részjegyet vásárol, családi házat építtethet magának egyik nagy budapesti biztosító társaság közreműködésével. A hirdetés szerint ugyanis a szövetkezet tagjainak életét nagy összegre bebiztosítják, a szövetkezeti tagnak kell fizetnie a biztosítási díjakat, de a társaság az egész biztosított összeg 75%-át azonnal rendelkezésre bocsátja. Az előnyösnek látszó ajánlatra , valóságos népvándorlás indult meg a Gutenberg-társaság irodáiba és több mint ezer ember vétette föl magát az új szövetkezet tagjai sorába és fizette le a húsz pengőt. Az igazgatóság tagjai hosszú és költséges tanulmányutakat tettek Németországban — a házépítő szövetkezetek őshazájában —, nagy összegeket költöttek el odakint, de semmiféle építkezés nem történt. Most többen bűnvádi följelentést tettek a főkapitányságon az igazgatóság ellen. A rendőrség szigorú nyomozást indított, megvizsgálja a szövetkezet üzleti könyveit, utána jár, hogy kik és milyen célra fordították a befolyt öszszegeket. CORVIN VÁSÁR.