A Rend, 1926 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1926-01-06 / 1. szám
2 X. A rendkívüli jogorvoslatok fenntartása A Rbsz. 185—196. §-aiban szabályozott igazolási kérelem, újrafelvételi kérelem és kivételes felülvizsgálati kérelem az alaki és anyagi igazság érdekében továbbra is fenntartandó. Ezek a rendkívüli jogorvoslatok egyébként is ritkán fordulnak elő, de a gyakorlat teljesen igazolja szükségességüket. Csupán arra kell gondot fordítani, hogy ne lehessen felhasználni a végrehajtásnak indokolatlan halogatására. vissza a gallyát. Ő a fák cerimoniáriusa, a szertartásmester. Az arisztokrata. A gróf. Nem is tűri maga körül a csalánt. Nem szereti a proletárt. Gallérja és körme mindig rendben van, mindig tiszta. A lomb rebbenése: tánc. Menüette. Mazurka. Ütem és báj, ük, a lombok, a fák szünetlenül suttognak, beszélgetnek, ha mi nem halljuk is, ölelkeznek és csókolódznak, bár mi azt nem látjuk. Beszélgetésük: dal, mese és muzsika. Azt suttogják el egymásnak, amit az éjjel álmodtak. Mit álmodtak? Azt csak egynek szabad tudnia: neki összepillantanak és megértik egymást mind a ketten, a szerelmesek! A harmadik csak irigyeli. A harmat megcsillan a gallyakon a napsugárban. Ők is megérkeztek az első hajnalra, nemcsak én. A fénykirály tudni akarja, mit álmodott a Bükk. A harmat sír, a lomb mosolyog. — Mit álmodtatok? ... Milyen szép lehet a Bükk álma, hogy még őis kíváncsi rá, aki elől az álmok elszöknek. Mit álmodott az öreg Bükk? öreg? Ha öreg volna, a Nap nem kérdezné. Az öreg álom: ráncos, kellemetlen, torma, csalmatok, bábaguzsaly. A Bükk álma: rózsa, liliom nefelejts. Neki azonfölül van valamije, ami senkinek sincs. Amit csak ő adhat annak, aki a pihenésért sóvárog: a magányt. Nem. A Bükk, az erdő sohase öregszik meg. Az ifjúság életitalát szürcsöli a földből, a felhőből és csacsogó vándorpatakjaiból. Az ifjúság rózsás hamvát hordja neki a szél a röpke illatokban, amiktől mámorba ringatózik. Hogyan öregedhetnék meg az, aki mindig dalol, mindig mesél és mindig álmodik! Aki a költészet ragyogásában és bűvös életbalzsamában fürdik és összekapcsolja az eget a földdel, épp, mint az emberi lélekből fölszakadozó imádság. Aki mindig szeret ... A szerelem, az erdő szerelme sohase öregszik meg. Mennyivel különb az embernél! Okosabban beszél, szebben dalol és mélyebb mámorral álmodik. Ugyanazzal a kéjjel álmodik, amelyikkel szeret és csókolódzik. Kéje: az érzés és a gondolat összeolvadó gyönyöre. Se hangja, se színe, se mozdulata. Mindent elrejt. A nap se látja. Csak koronáját csókolhatja és simogathatja, de oda, ahol a fa él, még azt se bocsátja. Ahol a virággal, a patakkal, a szarvassal csókolódzik, ahol csókja piros szamócában csattan, oda nem bújhat be még a napsugár sem. Az erdő autokrata ,szuverén, féltékenyen őrzi a csókját. A kotnyeles hold bepislog hozzá, de az erdő behunyt szempillája alá és lezárt njaka mögé ő se láthat. Ott maga a csók rejtőzködik. És ha látná?... Az alkotás fenséges pillanatának kéjét Isten az öntudatlanság misztikumába burkolta. - Jó reggelt, öreg Bükk! Jó reggelt, örök ifjúság, örök szerelem! Álom! Dal! Mese! Csók! Al REm) Saerda, 1926 január . XI. Több miniszter hatáskörébe tartozó kihágásoknak harmadfokon egy miniszter által való elbírálása A Bbsz. 209. § a szerint a több miniszter hatáskörébe tartozó kihágások harmadfokú elbírálása esetén az illető miniszterek az gyet a saját hatáskörükbe tartozó részében külön bírálják felül, elhatározásuk azonban egy határozatba foglalandó. A gyakorlatban e rendelkezésnek az a következménye, hogy a miniszterek között hosszas levelezés folyik, külön szabályszerű határozatokat (ítéleteket, végzéseket) hoznak s azokat az egyik, legtöbbször a belügyminiszter saját határozatába foglalja. Ez azonban sok esetben a többféle ellentétes, vagy hiányos rendelkezés miatt, de legfőképen összbüntetés kiszabása esetén nehézségekbe ütközik és újabb levelezést tesz szükségessé. Az eljárás minden esetben hosszadalmas s bizony előfordul az eset, mikor a hosszas levelezés közben elévülés áll be. Mindenesetre, ha ezeket az ügyeket együttesen ülésben bírálnák el, ezek a nehézségek nem volnának meg, amelyek egyébként itt bőven nem is részletezhetők. Az ülésben való bíráskodás helyett azonban gyorsabb és éppoly eredményes lesz, ha az ilyen több miniszter hatáskörébe tartozó kihágási ügyeket a belügyminiszter, vagy a legsúlyosabban büntetendő kihágás elbírálására hivatott miniszter átruházott hatáskörben egyedül bírálná el és határozatát megküldené tudomásulvétel végett a többi érdekelt minisztereknek. A kir. bíróságoknál hasonló esetekkel találkozunk. XII. A végrehajtás elrendelésének és foganatosításának megszüntetése A Rbsz. H17—236. §-ai a végrehajtás elrendelését és foganatosíttását részletesen szabályozzák. A végrehajtási eljárás a rendőri büntetőeljárásnak egy egészen különálló részét képezi és a gyakorlatban alakiságaival ugyancsak késlelteti a kihágási ügy teljes befejezését. Ezen a hátrányon egy tollvonással lehet segíteni. El kell törölni a végrehajtásnak külön végzéssel való elrendelését és végrehajtóval való foganatosítását. A rendőri büntetőbíró e helyet egyszerűen kihirdeti, vagy írásban kikézbesítteti a jogerős ítéletet azzal a meghagyással, hogy az elzárásbüntetés elszenvedése végett elővezetés terhe alatt azonnal jelentkezzék, vagy a kiszabot pénzbüntetést 8 nap alatt fizesse meg, mert ellenkező esetben a nemfizetés (nem behajthatatlanság) esetére meghatározott elzárásbüntetés elszenvedése végett, ugyancsak elővezetés terhe alatt, azonnal jelentkeznie kell. A rendőri büntetőbíró nyilvántartásba (egyszerű scontróba) veszi az ítéletet s ha 8 nap elteltével nem fizet az elítélt, elővezetése és elzárása iránt a kilencedik napon intézkedik. Ha pedig a községi jegyző hirdeti ki a kihágási ítéletet, jogerős ítélet, vagy megnyugvás esetében egyszerűen beszedi a pénzbüntetést, vagy pedig nemfizetés esetében intézkedik elítélt elzárása iránt. Nyoma sincs itten a végrehajtás külön elrendelésének és foganatosításának, melyek rengeteg időt elemésztenek. Itt az eljárás hónapokkal rövidíti meg az egyes kihágási ügyek végleges befejezését. Csupán azt az álláspontot kell elfogadnunk, hogy a pénzbüntetések nem behajthatatlanság, hanem nemfizetés esetére változtatandók az elzárásra, minek akadálya nincsen, mert a gyakorlatban, akinek anyagi ereje van, szívesebben fizet, mintsem elzárrassa magát. Ez egyszerűsítésnek annyira nincsen akadálya, hogy a gyakorlatban már sok helyen megvan. XIII. A büntetéspénzek hováfordítása A büntetéspénzek hováfordításáról az 1901. évi XX. t.-c. 23 .-a generálisan rendelkezett, mikor azoknak felét az államkincstár, felét pedig a község szegényalapja javára rendelte fordítani. Legújabb törvényeink a régóta követett egységes rendelkezést megbontották, s amennyiben az iskoláztatási kötelezettség teljesítéséről szóló 1921. évi XXX. t.-c. és 130.700/922. V. K. M. sz. végrehajtási utasítása szerint a befolyó büntetéspénzek nem az 1901. évi XX. t.-c. 23. §-ában megjelölt célokat szolgálják, hanem egészben a községet (szegény iskolásgyermekek felsegítése) illetik, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a bor hamisításának tilalmazásáról szóló 1924. évi IX. t.-c. 49. §-a szerint pedig a befolyó büntetéspénzek egészben a földmívelésügyi tárca javára esnek. Természetesen ezekről a büntetéspénzekről szabályszerű nyilvántartást és pénznaplót kell vezetni, azok külön kezelendők és számolandók el, ami végeredményben jelentékeny munkatöbbletet idéz elő és szaporítja az amúgy is sok nyilvántartás számát. A régi állapoot tehát fenntartandó volna, vagy még helyesebb, ha tekintettel az állam pénzügyi helyzetére és a szanálás érdekeire, is büntetéspénzek egészben az államot illessék a pénzügyminiszter kezelése alatt. Országos érdekek és célok segélyezéséről az állami rendes évi költségvetés keretében gondoskodni lehet, vagy a szakminiszter tárcája keretein belül támogatást nyújthat. XIV. Kisebb rendészeti szabálytalanságok és mulasztások még nem kihágások A gyakorlatban a csendőrök és rendőrök túlbuzgóságból igen sok esetben feljelentenek olyan kisebb rendészeti szabálytalanságokat és mulasztásokat, melyek rendőri büntetőeljárás alapjául nem szolgálhatnak, de mert feljelentettek, a szintén túlbuzgó rendőri büntetőbíró ügyészi indítványra, vagy a nélkül, lefolytatja az eljárást és megbünteti terheltet. Törvény- és rendelettáraink oly bőségesek, hogy büntetőszakaszt csaknem minden szabálytalanságra lehet találni. A hatósági közegek azonban elfelejtik, hogy a rendészeti közegek legfőbb célja a praevenció, a javítás, a jóakaratú figyelmezteés nem a megtorlás. Az sem lehet célja a rendőri büntetőbírónak, hogy tűzön-vízen át büntessen és aktát aktára halmozzon. Pedig igen ritka eset az, hogy a megtett feljelentés, mint a rendőri büntetőeljárásra alkalmatlan, irattárba helyeztessék. A most előadottakat fényesen igazolja a közszolgálati alkalmazottaknak a felekkel szemben való magatartásáról szóló 7810/1924. M. E. sz. rendelet, melynek 8. bekezdése a következőket mondja: „Sok panasz hallik a miatt is, hogy a hatóságok a megtorló rendszabályokat olyankor is teljes kíméletlenséggel és rideg szigorúsággal alkalmazzák, amikor két-Ujjongva reszket a szívem feléje és bocsánatát esdi, hogy pompázó, tiszta és édes ifjúságát megbántottam. Mert ő szép! A fejedelmi Bükk örökké ifjú! Mentül tovább él, annál fiatalabb; álma, csókja, szerelme és varázsa annál tüzesebb! Mi csak dadogjuk titkai tetszetős szavait, de ezek mind nem az igaziak. Az igaziak azok, amiket pillangói, madarai és virágai sóhajtanak, mikor körülötte enyelegnek és védelmét, csókját, szerelmét koldulják, amiben vele egyesülhessenek. Az ő szépségéről, jóságáról, bölcsességéről és boldogságáról, élete ezerféle gyönyörű csodájáról csak az illatok nyelvén lehetne méltóan dalolni, de azt mi nem is tudjuk, nem is értjük.Már hallgatjuk, ilyenkor, hajnalban, vagy alkonyatkor, a teremtés igézetének ritka pillanataiban. Elsuhan mellettünk a szellő sóhajtása vagy a mennydörgő felhő villáma elcikázik. Egy pillanatig látunk, aztán megint sötét van. Alázatosan lehajtjuk bús fejünket és elhagyjuk a fákat, az erdőt, a Bükköt, és visszatérünk az emberek hete. És kínlódunk tovább. És gyötörjük egymást tovább. Az öreg Bükk pedig semmiről se vesz tudomást. Dalol, mesél, álmodik, csókol tovább. Örök hajnalt és és első csókokat... Mintha az ő szerelmén, az ő életén kívül semmi se volna a világon. — Jó reggelt, ébredő menyaszszony! Szépséges álmodó, ifjú csókkirálynő! Végtelen, hogy a jogsérelem nem szándékosságból, hanem csak tájékozatlanságból eredt. Az ilyen eljárásnak méltánytalansága főleg a kihágási ügyekben és olyankor tűnik ki, amikor a közönség tudatába át nem ment, vagy már feledésbe került jogszabályok megsértéséről van szó. Minthogy a kihágások túlnyomó nagy része nem bűncselekmény hanem valamely rendészeti intézkedés megszegése, a hatóság inkább szolgálja a közérdeket, ha a megtorlás kíméletlen alkalmazása helyett a közönséget a jogszabályok tiszteletben tartására neveli és ösztönzi. Ha tehát valaki a jogsértést nem szándékosan, hanem csak tévedésből követte el, főleg ha a jogsérelem nem súlyos, a megtorlásnál is eredményesebb lesz, ha a hatóság a vétkes felet jóakaróan felvilágosítja és ha a büntetés kiszabása nem mellőzhető, azt az első ízben kellő kímélettel alkalmazza, illetőleg — amikor arra a törvény lehetőséget nyújt — a büntetés végrehajtását felfüggeszti“. Majd a rendelet 12-ik bekezdésében ezt olvassuk: „A fent előadottaknál fogva utasítja a minisztérium az összes rendészeti hatóságokat, hogy olyan esetben, amikor kevésbé ismert, vagy a köztudatba át nem ment jogszabályok megtartásának kikényszerítéséről van szó, figyelmeztetéssel és oktatással igyekezzenek a feleket a jogszabálysértéstől viszatartani és ha a megtorlás elkerülhetetlen, azt csak ismétlődés, vagy rosszhiszeműség eetében alkalmazzák teljes szigorral.“ A rendelet fegyelmi eljárással és súlyosabb esetben a létszámaápasztás során a közszolgálatból való eltávolítással fenyegeti meg azt a közszolgálati alkalmazottat, aki a most ismertetett rendelkezéseket nem tartja be. Ezt a rendeletet üdvözölni lehet. Minden sora nemes intenciókkal és az egyéni szabadságjogok tiszteltével van áthatva. Hogy a gyakorlatban lesz-e tartós eredménye, az legalább is kétséges. Ha azonban ezek a rendelkezések még jobban konkretizálva az új rendőri büntetőeljárásba felvétetnek, akkor sokezer kihágási ügytől szabadul meg az ország és sok zaklatástól a polgárság. (Folyt. köv.) KERÉKPÁROK : gurai alkatrészek, nikkelezén, zománcozd, javítás ! Diósad! DEÁK LÁSZLÓ kerékpárraktár és gyártás Vili, Német-utca tó. A nyit államrendőrség szerződéses szállítója