Szabó Zoltán (szerk.): A Szellemi Honvédelem naptára, 1940
Lengyel Balázs: A szabadság naptára
„Az Úr engem használd, hogy felébresszem a magyarok keblében a szabadságnak szerelmét, mely a rossznak megszokásától már-már hűlni kezd cdla.” Ezeket írja Rákóczi könyvében a magyar háborúról. Ezekre gondol a száműzött herceg, minden kurucok fejedelme, mikor Lengyelországból elindul, hogy egypár bujdosó társakkal és két-háromszáz talpas jobbágyokkal megkezdje harcát a nemzet szabadságáért. Zászlóin ez áll: Pro libertate, a szabadságért. Pénzére is ezt verette. Először Esze Tamás emelte fel ezeket a zászlókat, ő vezette leghamarabb az országban dúló idegen seregek ellen. De Dolhánál levezetett s megmaradt seregével a lengyel határra vonult. Ott várakozott a fejedelemre. Végre 1703 június 16-án a Beszkid-szoroson átkelt a Kárpátokon és a sereg élére állt. A nép érezte, hogy a harcnak van már vezére és csapatostul tódult táborába. Fellépésének híre távolabbi megyékbe is eljutott, jászok és kunok közül követek érkeztek szolgálatukat ajánlva. Seregével először Munkács várát ostromolja, majd a tiszántúli részekre csap át. Vásárosnaményből kiáltványt intéz Szabolcs megyéhez, melynek „minden egyházi, világi, úri, nemesi és fegyverviselő mindenrendű lakosait inti, sőt hazafiságukra, nemesi szabadságuk szeretetére kényszeríti, hogy ki magyar igaz vérből s régi magyar szabadulását szereti, óhajtja, táborában bejelentse magát". Elfoglalja Kisvárdát, Húsztól. Kálló bevétele után ezeket írja : „A várban négy kis ágyút találtam és néhány mázsa lőport — íme ebből állott tüzérségem !" Szatmárt ostromolja s közben csapatai beveszik Szolnokot, majd Tokaj ellen vonul. Bercsényi beveszi Eger várát, Ocskay Selmecet, Károlyi Zólyomnál győz, őszre seregei Pozsonyig hódítják az országot. Az udvar retteg s a koronát Bécsbe mentik. Januárban az egész ország az övé.Nézzük arcképét ennek a szép magyar fejedelemnek és gondolkozzunk életén. Tudjuk, hogy úri ágyát sátorlakással s nyugodt álmát örök éberséggel cserélte fel, mikor átlépett a határon. Miért jött mégis a hazába küzdeni, fáradozni és elégni ez a művelt nagyúr, tudatlan katonák és ellankadt magyarok közé ? „Nem félek őszintén kinyilatkoztatni Előtted, áh, Örök Igazság, hogy egyedül a szabadság szeretete és a vágy : hazámat az idegen járom alól fölmenteni, volt célja minden tetteimnek." Ezeket írja bujdosásában élete végefelé, túl harcain és fáradalmain.