A Színes Sport, 2000. október (1. évfolyam, 132-161. szám)

2000-10-24 / 154. szám

I. évfolyam 154. szám , 2000. október 24. FÓKUSZBAN íme, a Hall of Fame belépőjegye. Négy dollárért végigsétálhat a kosárhívő a Hírnév Csarnokának termein, ahol életre kelnek a kosár­labdázás legendái NAISMITH MEMORIAL u mmin of Where The Legends Come Alive SPRINGFIELD * MASS 81 U1 limiV 8 5 1« MS 8.88 puskájának minden lövése célba talált. És arra ki mit lép, hogy B. B. ezredes, a bölények réme Ohióban a századforduló utáni években gyakorta betért kosár­labdameccsekre. „Lelkes, ér­deklődő szurkolónak tűnt!" Vigyázat! Olvasmányélménye­ink mélységéből előszivárgó, köz­vetett jellegű történelemtudá­sunk lóvá tehet! Hiszen úgy ne­gyedszázaddal a történtek után képtelenség érzékelni az előide­­jűségeket, az időbeli távlatokat, az eltéréseket. Hajlamosak len­nénk akár jó száz évben mérni az indián háborúk és a kosárlabdá­zás „feltalálása" között kronoló­giai távolságot. Pedig még száz nap sincs köztük. Mindkettő az 1891-es dátumot viseli. Hinnénk-e, hogy Ülő Bika, a dakoták legendás törzsfőnöke, ha csak kilenc hónappal !!) töb­bet kap a sorstól, megéri a ko­sárlabda első leütését. Tatanka Yotanka (a dakota hunkpapa ne­ve), a Little Bighorn-i győző, a Custer fátamo­k félelmetes 7. lo­vasezredét megsemmítő hadve­zérjeles stratéga volt. Rajongott a csoportos harci játékokért. Há­romnapi könyörgőtánc után fel­vágta volna-e a mellizmát, hogy vére árán részese lehessen az új mágiának és csak egyszer ko­sárra dobhasson? Ma a felvetés enyhe szalonslúgot áraszt. Ma. Akkor? Más lett volna... Geronimo, a rettegett apacs vezér 1891-ben kényszerlakhe­lyén, egy oklahomai rezervátum­ban éldegél. „Az emberbőrbe bújt tigris" vénségére sokat ve­szített a szilajságából. Tetszett volna őkelmének az új módi, a kosárlabdázás. Calamity Jane, a fehérnép legkáprázatosabb fegy­verforgatója virul meg és ritkán téveszt. A mindig halálpontos démon értékelné-e a WNBA aranykezű mesterlövészeit? Istenkém, ha megadatott vol­na nekik, hogy lássanak egy meccset. Pedig nem sok hiány­zott az optikai csalódás miatt egymástól fényévnyi távolság­ban feltűnő történelmi síkok bi­zarr összecsúszásához! A hőskor krónikásai 1891. de­cember 17-re teszik a kosárlab­dázás születését, az első nyilvá­nos meccs megrendezését. Más kutatók annyit valószínűsítenek, hogy a springfieldi könyvesbol­tok kirakatában december 17-én jelent meg a basketball első tör­vénykódexe, „Naismith tizen­­hármaskönyve". S hogy a társasjáték milyen elsöprő iramban vágtatott fel a népszerűség kaptatóján, azt mi sem példázza jobban, mint hogy a springfieldi „The Triangle"cí­mű napilapban már 1892. szep­tember 7-én (!) az alábbi, ma­gyar fordításában szigorú jelen­téshűséggel visszaadott hirde­tés jelent meg. KOSÁRLABDÁZÁS Egy új és máris népszerű csapatjáték Ahelyett, hogy rúgnád a labdát, hajítsd! Ahelyett, hogy gólt lőnél, gólt dobsz! Akárcsak a football, ez is csapatjáték. A kosárlabdázás­ban is passzolnak, szerelnek, blokkolnak és gólt akarnak el­érni a versenyzők. Űzhetjük a szabadban és teremben is, ki­csi vagy akár nagy létszámú csapatokkal. A játszó szemé­lyek és a nézők számára egya­ránt érdekes a sportág. Ha további részleteket kí­vánsz megtudni a basketball játékról, küldj tíz centet, és postafordultával megkapod az új csapatsport részletes leírá­sát, valamint a szabályait tar­talmazó füzetet. Címünk: Tri­angle Kiadó, Springfield, Mas­sachusetts. A kosarazás túl sem kecmer­­gett embrionális állapotán, és élelmes kufárok máris pénzt csi­holnak belőle. Küldjön tíz cen­tet... Hja, akkor annyira taksál­ták. Aztán kiforogta az idő, hogy az NBA átlagos alkalmazottja - netán parkettre sem engedik minden fordulóban, mert csak „átlagos" - négyszer annyit ke­res, mint az Egyesült Államok el­nöke. Pedig a Fehér Ház ura is zsebre vág évente félmilliót. De a pénz, az istenkirály úgyis elő-előbukkan a sorozatunkban, figyelmezzünk inkább a dicső kezdetekre. Tehát a világszerte elismert hivatalos születésnap (1891. december 17.) után kilenc hónappal a helyi újságban már hirdették a szabályokat (!) is tar­talmazó pamfletet. A villámkarrier hátterében az állt, hogy doktor Naismith inst­ruktor, a springfieldi ifjú katoli­kusok (YMCA) gyakorlóiskolájá­nak (később Springfield College) a testi neveléssel megbízott pe­dagógusa megtisztelő feladatot kapott Luther H. Gulick doktor, testnevelésügyi dékántól. (Ket­tejüket választották be elsőként a Hírnév Csarnokába,1959-ben!) Ugyan fundáljon már ki egy kul­turált, a testi érintkezést szigo­rúan kerülő (mai edzők, akik hölgykosarasoknak is a bedicse­­kelést tanítjátok, restellkedje­­tek!) javító-nevelő célzatú, még­is szórakoztató társasjátékot! Hadd űzzenek az intézmény leg­­elvetelmültebb, kezelhetetlen tanárszomorítói valami kedvükre való sporttevékenységet, amikor a tél beszorítja őket a terembe. A karácsonyi szünet előtt a springfieldi vandálok, 25-30 év körüli, bajszos, túlkoros diákok meg is vívták a világtörténelem első kosárlabdameccsét. Már ha a zűrzavaros összevissza szalad­­gálást-hajigálást nem szentség­sértés basketballnak titulálni. Naismith doktor legelsőbben dobozra gondolt. Fel is küldte a padlásra James Pop Stebbins pedellust némi kurkászásra. Nos, ha az iskolaszolga nem rozzant kosarakat, hanem a kért dobozokat leli meg a padláson, akkor ma nem ko­sárlabdát, hanem dobozlab­dát játszana a fél világ. Oly­kor ennyi múlik... A Doktor halála napjáig tiltakozott a szilváskosár- te­ória ellen. Zöldségeskosarak kerültek le a padlásról, így mindjárt másképpen zeng a nóta... Lépjünk tovább! A nélkülözhetetlen rekvizitu­­mokat felszerelte az iskola tornatermében, a körbefutó karzat aljára. A kosarak felső peremét történetesen tíz láb, vagyis három méter öt centi választotta el a játéktértől. A mai napig ott van a gyűrű, tíz lábon. Ahogyan azt Dr. Hepp Ferenc a hatvan éve megje­lent szabálykönyvében akku­rátusan rögzíti: „A fémgyűrűt vízszintes síkban a földtől 3,05 méter magasságban szilárdan kell a táblához erő­síteni. .." A zseniális Doktor eredeti szabályainak egyike-másika nem állhatott ellen az idő rontásának. Naismith tizenhár­­mas könyvét a feledés zsibvásá­rénak ponyvájára lökték. De a gyűrű csak tíz lábon lehet. A langaléták játékát kifundáló csöpp ember úgy számolt, hogy tetszőleges létszámú csapatok kosarazhatnak. Persze a delik­vensek ne legyenek többen negy­vennél, de ötnél kevesebben sem. Végül a szűkös springfieldi tornaterem méretei szabták meg a limitet: az első meccsre kilenc­tagú együttesek sorakoztak fel, az alábbi, ma már röhejes had­rendi megoszlásban: egy ka­pusi!), két hátvéd, három center, két szélső és egy előretolt, be­épített zavaró, a home man. A bikiiceket kiokosították. Nem loholászhatnak ide-oda a kezükben tartott lasztival (az más műfaj), pattogtatni kell, passzolni és valahogy besuvasz­­tani a zöldséges­ (!) kosárba a focilabdát. Merthogy az igazi ko­sárlabda még jócskán az idők méhében rejtezett. Naismith úgy tervezte, hogy minden gól után centerfeldobással folytatódik a küzdelem. A sporttörténelmi rangadón egy szem gólocska után dobhatta fel a labdát. Szerzője, William Jt. Chase nyilvánvaló „disznó mázlival"jó nyolc méterről trafált be. Há­rompontos! Jóllehet erről fogal­muk sem lehetett a nebulóknak, egy füst alatt mindjárt az első triplagól szerzőjét is meggratu­lálhatták az YMCA-s diákok. Minden idők legelső kosárszer­zője, egyben tripladobója, juta­lom gyanánt létrára mászhatott és kikotorászhatta a kosár mé­lyén megpihenő labdát. Akkor még senki sem gondolt arra, hogy célszerű volna az alját ki­vágni, hogy gól után a laszti ki­­pottyanhasson... Ha már a pénz szót az első le­helettel kimondták („Küldjön tíz centet!"), nem hagyhatom emlí­tés nélkül, hogy két (!) röpke év­vel a springfieldi 1-0-ás nyitó meccs után már pénzért pattog­tattak a legények. Az első profik. Állítólag 1893-ban (!) egy her­­kimeri (New York állam) baráti társaság kibérelte a helyi Fox Operaházat, és barátságos meccsre vendégül látott egy al­kalmi diákbandát Uticából. Némi bevétel is csurrant-cseppent, testvériesen elfelezték. Szerzet­ték a regét meseországban, dá­tum kell mint fent. Ám az már ko­rántsem mesebeszéd, hogy 1896-ban a trentoni (New Jer­sey) YMCA-ban bitang jól kosa­raztak a gyerekek. A környék ka­tolikus (YMCA) iskoláiban hamar kultusza támadt a kosárlabdázás­nak, ám Trenton kiemelkedett. Oda mindenki örömest eljárt meccselni, hiszen tekintélyes publikum előtt, jó zsebpénzért nívós derbiket vívtak. 1896-ban! Mifelénk Ferenc József akkor ke­gyeskedik megnyitni az Ezredévi Kiállítást a Városligetben! A trentoni Szabadkőműves- Templom (!) csarnoka mindig dugig megtelt érdeklődőkkel. Szívmelengetően dagadoztak a perselyek. A játékosok között fe­jenként 15 dolcsit (diákember­nek csinos summa volt!) is szét­oszthattak. Ha a megmaradt maroknyi aprópénz kitett egy dollárt, a többlet Fred Cooper csapatkapitányt illette meg. Pré­mium. Vagyis meccsenkénti 16 dolláros bérével Fred Cooper a múlt század első sztárgázsis csúcskereső kosá­rprof­ija ! A puritán, az élhetetlenségig szerény (többször elárverezték az ingóságait, a házát!) Nais­mith doktor tisztában volt azzal, hogy a gyerkőcöknek kitalált tár­sasjátékából sok felnőtt tesz majd szert vékonyi dollárra. Semmi kifogása sem volt az el­len, hogy ügyes, rátermett hon­fitársai basketballjában is va­gyonra váltsák a tehetségüket. Ő maga petákot sem keresett a találmányával. Jó néhány rafi­nált ügyvéd próbálta a kegyeibe hízelegni magát azzal az egyéb­ként teljesen ésszerű javaslattal, hogy szabadalmaztassa a talál­mányát, így a bíróságon kiperel­né a feltalálónak dukáló jogága­kat. Ám a Doc elzavarta vala­mennyit. Milliomos lehetett vol­na, ha életrevaló. Megérhette, hogy a kosárlabda olimpiai sportág legyen (1936), ráadásul Berlinben az első olimpiai mécs­esét az ő labdafeldobása indítot­ta útjára. Ingyen adott szaktaná­csokat az első oktatófilmek és kosártevük producereinek, se­gédkezett profi- és amatőrligák megalapításában, versenyek le­bonyolításában. Edzősködött, já­tékvezetőként serénykedett. So­hasem fogadott el honoráriumot. Ebben a minőségében vélhe­tően ő a kosárlabdázás első, egyben az utolsó hérosza. Kinyi­totta a bőségszarut, hadd zápo­rozzon az emberiségre a sok föl­di jó, de az őt megillető osztály­részt, a jussát sohasem kérte. Valahogy így fest a kosár (h)ős­­korának zanzásított históriája. Az első nyilvánosan meghirdetett kosármeccs: 1892. március 11. Az Armory Hill YMCA diákjai, 200 érdeklődő jelenlétében, 5-1-re legyőzik a tanárválogatottat. Az első női kosármeccs. Helyszíne a northamptoni (Massachusetts) Smith College, időpontja 1893. március 22. Résztvevői közül hárman a Hírnév Csarnokának halhatatlanjai. Az 1895-ös esztendős meghozza az egyetemek közti első férfi-, majd női derbit, majd 1896-ban először mérkőznek öttagú gárdák­kal, és Trentonban megszületik a professzionális kosárlabdázás. Az első profi kosárliga (NL) megalakítása,1898 tavaszán. A résztvevők: Trenton, Millville, Camden, Philadelphia, Chester, Bur­lington, Conshohocken, Wilmington. Öt évet élt, szegényke. Az első középiskolás kosármeccs: Buffalóban vívta 1901 nyarán a Holyoke és a Mt. Vernon együttese. Ősszel létrehozták az első három (Triangular, New England, Ivy) területi alapon szervezett egyetemi bajnokságot. Az első olimpiai megjelenés, igaz, csak a „bemutatóműfajban". St. Louis, 1904. A Hiram College egyetemistái diadalmaskodtak a Wheaton, a Latter Day Saints és az Utah College előtt. Az első nemzetközi torna Európában, 1925, Párizs. Naismith doktor és John Pershing tábornok nyitja meg a javarészben a megszálló ame­rikai haderő állományából kiállított együttesek versengését. ASKET BALL OUTMTS. L Tt* baskets are siro«* im I__w ___ braided cord netting, arranged to be scored to a fTtaaasram gall«,» or «all lor ind nr on an «origin pipe the bottom of» spiked to be driven taro the ground lor ose. Be means of a toad the ball is easily discharged after a goal is made. Indoor Goals, per patr, }ijm Outdoor Goals, per pair, jus No to Association Foot Ball, each. American Rubber Foot Ball, tjj Prices far Special Portable Baskets far Es - btbitions in Halls or It on »pple «lion. rloer priced outdts given • ISH F.T. Az első, gyárilag, sorozatban készített gyűrű, 1893-ból www.asport.huaSroffr 3 92g. története 2. Az NBA története 3. Az NBA története 4. Az NBA története 5. Az NBA története 6. Az NBA története 7.

Next