A Szív, 1920-1921 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-11 / 41. szám
1921. június 11.///M/////IW*,//s, 3. oldal Világbéke. _E címen »A Szív« lapnak még 1917. aug. 25-iki számában írtunk vezércikket dicsőségesen uralkodó XV. Benedek pápa béketörekvéseiről. Ugyanakkor, ami ennyire lehetett, — hisz dühöngött a véres háború, — a sorok között eléggé jeleztük, hogy »fülünkhöz jutott a legmagasabb helyről az az igaz hír is, amely jelentette nekünk, hogy »»ha a demokraták annyira sürögnek-forognak a béke érdekében, hát miért nem mozgolódnak a két. katholikusok is és még inkább.*« Kijelenthetjük most már, hogy ez a legmagasabb hely: maga a király őfelsége volt. A pápa és a király ilyen állásfoglalása kötelességévé tette »A Szív* kath. lapnak és az akkor még viruló, a kommunizmus által azonban tönkretett testvérlapoknak, a »Das Herz« és »Sid ce«-nek, hogy a szerkesztőség egyik régi gondolatát és "tervét nyilvánosságra hozza. Az akkori legmagasabb körök óhajára, mert azok a háborús viszonyok által érdekelve, nyíltan állást nem foglalhattak, az ország prímásához és a III. magyar püspöki karhoz fordultunk , a tervet országgá röpítettük. A tervezet, — amint k. olvasóink tudják, a Jézus Szive Országos Békeszövetségéről és Jézus Szive Világbéke Szövetségéről szólt. A bibornok hercegprímás 1917. szept. 7-éről keltezve megható levélben helyesli és szívből kívánja a leközölt tervezet megvalósulását. Hozzá csatlakoztak sorra a többi püspökök: a nagyváradi, a nyitrai, a pécsi püspökök, az erdélyi és a rozsnyói. őeminenciája 1917. november 3-án újra sürgeti és ajánlja az egész papság figyelmébe a tervezetet. 1917. nov. 6-án újra ír az erdélyi püspök is; 1918. jan. 20-án jóváhagyja: őeminenciája a Jézus Szive Országos Szövetsége tervezetét, utána ugyanezt megtették a többi megyés püspökök is, tan kettő-három leszámításával. Ezeket mind nyilvánosságra hoztuk lapunkban. »A Szíve ezen tervezetéhez az országból egyesek és egyesületek lelkesülten csatlakoztak.’ A csatlakozók száma kitett félmilliót. Sajnos, pontos adatokkal nem szolgálhatunk, mert a kommunizmus teljesen feldúlta a szerkesztőségünket. Fontos okokból igen sok iratunkat és okmányainkat magunk semmisítettünk meg, nehogy kellemetlenségeknek tegyük ki ügybarátainkat és kedves olvasóinkat. Ily formájú béketervezetre a külföldi minta indított minket. A "háború harmadik évétől ugyanis figyelemmel kísértük a külföldi katholikusok, nevezetesen a svájciak, olaszok, hollandok békemozgalmait, amelyekről a katholikus nemzetközi kőnyomatos (Kipa) útján elég pontosan értesültünk, sőt azzal érintkezésbe is léptünk. Az 1917. évben nagy dicséret között leadta a Kipa, ez a katholikus nemzetközi újság az egész világ katholikusai részére a Jézus Szive Szövetség magyar országos és világbéke tervezetét. Sajnos, nálunk akkor ez a mozgalom az egyházi előkelőségek és a Jézus Szive liszténk hatalmas táborán túl nem keltett visszhangot. Sőt oly nyilatkozat is fülünkhöz jutott, bizonyos politikai kör részéről, hogy hát »mi köze Jézus Szivének a békéhez«. Mi viszont, éppen az akkori külföldi minták után indultunk, amely szerint az egymás iránt gyűlölettől eltelt katholikus sziveket is másvalami egymáshoz közelebb aligha hozhatja, mint a Megváltó, az Ur Jézus Szive mindenkit átölelő szeretete. Annál is inkább, mert hisz a világbéke az Ur Jézus megváltói Szive szeretmtének karácsonyi ajándéka, az isteni béke Fejedelme (»Princeps Pacis«), s a világon, a világegyházban a szentséges isteni Anya ájtatossága mellett, éppen a Jézus Szive ájtatosság, a katholikus egyháza által elfogadott legegyetemesebb ájtatosság. Ezen külföldi okok alapján határoztuk el a békemozgalmat a Jézus Szíve szeretet jegyében útnak indítani. Az akkori még liberális idők holmiderikáüzmust láthattak ebben s tán ezért huzózkodtak annyira attól. Jelenben megváltoztak az idők. Nemcsak édes hazánk sorsa, hanem egész Európáé, sőt az egész világé arra ösztönöz, hogy a sok és a százféle akadályokat legyőzve, újra kibontsuk a Bike Fejedelmének, az ő megváltói Szivének zászlaját s toborozzunk alája minden kath. szivet, melyben él még a szeretet az őra Istene és embertársai iránt. Nem politikai akcióra hívogatunk, hanem a békére. A béke -péniig szent, etnikai, valláserkölcsi dolog, amelyről az üdvözítő ajka szólott hírnökei által születésekor — »Béke a jóakarata embereknek!« és szólott önmaga a világtól való bucsúnzásakor — »Békét hagyok hátra nektek, békét adok nektek, nem mint a világ adja, adom én nekttk A világ adott már az emberiségnek békét. De olyat, amelyről az írás mondja: »Béke, béke és nincs béke!« Adott u. n. politikai békét, de amely forrongásban tartja ugy a győzőket, mint a legyőzőiteket. Mi, hivő emberek, nem a hatalmasoktól, hanem az Úr Jézus Krisztustól és az ő Egyházától kérjük a békét, az ő isteni adományát akarjuk a világba hozni. Az ő szelíd és alázatos Szive köré akarjuk koszomba fonni az emberek sziveit, a mindent legyőzni és mindent átalakítani tudó isteni szeretet által. Felhívjuk azért kedves olvasóinkat, ügy barátainkat, hogy újból jelentkezzenek csatlakozásra. Újból azért, mert, amint említettük, a rémuralom alatt okirataink jórészben elvesztek. Addig is bejelentjük a hollandi nemzetközi kath. közönséghez való csatlakozásunkat. Hinnünk kell az Ur kegyes Szive ígéreteiben: »Én uralkodni fogok elleneim minden agyarkodása dacára!« »Megáldom minden vállalataikat« Kellő időben békeakciónkat majd a Szentatyjának is tudomására hozzuk. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmL Bátor nemzetgyűlés. Málta szigetének széles autonómiát adott Anglia. Az önkormányzatot körvonalazó angol királyi leirat külön kiemelte, hogy Málta területén minden vallás teljesen egyforma jogokat élvez. Ezzel szemben azonban a máltai törvényhozás legelső ülése kimondotta, hogy bár minden vallást szabadon lehet gyakorolni területén, mégis a katholikus vallás, mint az ország többségének hite és a történelem jogán államvallás. Bizony ez bátor nemzetgyűlés! Pedig ott is van ám más keresztény felekezet is. Tükörképek. 1881-ben Paris egyik külvárosában meggyilkolva találtak egy 6 éves fiút; a szerencsétlen gyermeknek nyakát átvágták és testén több késszúrás volt. Még aznap elfogták volt a gyilkost, a 16 éves Lemaitret. Midőn megkérdezték, mi indította ezen rémes tettre, a következő feleletet adta: »Egy könyv, melyben hasonló gyilkosság történt."« — Ezen könyv írója és kiadója felelős lesz Isten előtt ezen gonosztettéért s felelős mindenki, ki ilyeneket terjeszt . 1916-ban Bécsben a két Bankowski testvér állt a bíróság előtt. Csalással és rablással vádolták őket. Ugyanis álnév alatt lakást béreltek, hol két pénzes levélhordót akartak kirabolni, de tervük meghiúsult. Azzal mentegették magukat, hogy a detektívregények olvasása csábította őket a rossz útra. Megszívlelendő, hogy egy berlini statisztika szerint 112 fiatalkorú bűnös közül kilencvenkettőt rontottak k*g * ross* könyvek. Frankfurtban egy 12 éves népiskolai tanuló került a gyermekbiróság elé, — ki tisztességes szülők gyermeke volt, — tetten érték, hogy egy hölgynek a pénztárcáját akarta ellopni. A vallatásnál kitudódott, hogy a gyermek mozgószir.házban látott ilyesmit a meg akarta a próbálni, hogy sikerülne neki is.— A mod sokszor iskolája’ a bűnözőknek. A Szent Szív zászlója alatt. Csikorgó hideg, téli éjszaka volt. 1870. december elseje. A téli éj sötétjénél is feketébb a reménytelenség, amelyet egy veszendő hadsereg két vezértisztje hordoz a szivében. Most készülnek az utolsó játszmára. A dermesztő hidegben lovagolni nem lehet. Souis tábornok leszáll a lováról, Charette ezredes példáját követi. Gyalog mennek az állások felé. — Ha csőd* nem segít, elveszünk — kezdi a tábornok, ! — Csodálatos segítséget pedig csak az égéből remélhetünk. i Hallgatnak. Csend. A szél fenyegetően süvölt. De a két tiszt tudja, hogy ugyanez a viharszél győzelemről tudatolhatna, ha úgy akarja a seregek Istene. — Ezredes, — jegyzi meg Louis. — Tudja mit sajnálok? Hogy nincs a zászlónkon valamilyen vallásos jelvény. — Tábornok, — "válaszolt Charette, — amit ön kíván, én szolgálhatok vele. — Hogyan? — kérdi kellemes meglepetéssel az előbbi. —• Megkaptam a kormány felhatalmazását, hogy a pápai zuávokat vezethetem. Mindegyiken egy Jézus Szíve-jelvényt láttam. Feltűnt és megkérdeztem. Kiderült, hogy előzetes összebeszélés nélkül a maga szive sugallatára tűzte ki mindegyik. Mert ez az a jelvény, amelyet Mentassa napján IX. Phil áldott meg és osztott ki. — Ah, ez gyönyörű! Mintha valamilyen reményteljes jóslatot látnék benne, de ön az előír zászlóról is beszélt — Paray-i zsemteanők hímezték és küldték Toursba Dupont úrhoz azzal az óhajjal, hogy a csatatérre kerüljön. Mi kaptuk meg. Arra is Jézus Szive van festve. A tábornok megállt "Pillantása belevllant az éjszakába. Egészen fel az égig. — Ezredes, meglássa nem nilba fog folyni a vérünk. Én most már bízom! Másnap december hó első péntek«. Jézus Szíve-péntek a döntő ütközet napja. A tisztek majd mind és a katonák nagy része megáldozik, hogy Jézus Szívét leérje a győzelemhez. Hajnal háromkor szentmise van. Alig végződik a mise,jár kezdődik a küzdelem. Az ütközet délutánig eldöntetlen marad. Sonis t* Charette serege kezdik elveszteni lábuk alatt a talajt Az ellenfél uj segédcsapatokat kap. Ugy látszik mindennek vége. Két ezred lefekszik és megtagadja az előnyomulást Sonis az égre néz. Azután elszántan vágtat a Jézus Szive jelvényekkel felékesített hadtesthez, a pápai zugvokhoz. — Itt az óra megmutatni, mit tudnak a keresztények! Szavaira lelkesült kiáltás. Charette ezredes vezényel. A pápát éljenezve ragadja föl fegyvereit a sereg. Henri de Verthamon káplár kibontja a Szent Szív zászlaját és ötven lépéssel előre rohan. Tűz, szuronyroham. A hadállás előtt kitűzik a Jézus Szive-zászlót. Porfelleg borítja el. De a fehér felhőből is győztesen piroslik elő a szeretet égő színe a Szent Szív képéről. Az ellentábor észreveszi mily kevesen vannak s teljes erővel megrohanják az erdőt. Jézus Szivének zászlaja a golyók központja lesz. Lonis, Charette »mellette rohadnak össze sebeikben. Verthamon tartja a zászlót, meghal és piros vére odafreccsen Jézus Szívének testeit vérfoltja mellé. Bouilé gróf ragadja fel, de alig emeli a magasba, holtan roskad össze, utolsó mozdulatával fiának nyújtva. — A zászlót — suttogja elhaló hangja és a fiatal Jakab gróf kezében leng most. De ő is csakhamar leroskad. Parment kapja JÓL Kezét ellövik • átadja Landeau káplárnak. Vértől ázott, golyóktól megszalogatott már * zászló. A zuávok hősiessége Bámulatra ejti az ellenséget is. Aki elesik, tudja, hogy Jéanus Szivére borul a halálban. Öt hónappal később Rennesxnek egy templomában látjuk szentmisére gyűlve a sereg megmaradt tagjait A Szent Szív átlyukgatott, vérrel festett zászlaját beviszik tos oltár mellé. A sebeiben még fekvő Sonis tábornok által szerkesztett felajánlást Imát Jézus Szent Szívéhez, a tábornokká lett Charette remegő hangon olvassa fel;»ft legkedvesebb, áldozataink vérével áztatott zászló árnyában, én, báró Charette tábornok, ki dicsőségemnek tartom, hogy a ti parancsnokotok vagyok, Nyugat önkénteseinek csapatát, a pápai zuávokat Jézt» Szent Szivének szentelem; s katonai becsületemre egész telkemből mondom a kérlek, mondjátok ti ia mindnyájan velem: Jézus Szive mentsd meg a franciák honát !« Magyarok, mit tanultok ebből? Roncsainkat hova vigyük mi ia? Kettétört kardunkkal Id előtt boruljunk le? Bár Jézus Szive volna a mi zászlónkon is, bár ihletné meg a Szent Szív seregeinket hasonló felajánlásra, hogy a mi szeretett, minden bizalmunkat hordozó, drága nemzeti hadseregünk Jézus Szent Szivének serege lenne. Hogy velünk együtt Jézus Szivével küzdjék 14 felravatalozott horminknak újjászületését (Bougaud után )