A Szív, 1933-1934 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-24 / 30. szám

1934 március 24. A virágvasárnapi régi szamaras körmenet« A régi, évszázadok előtti időkben a nép templomon kívüli ünnepségei, szórakozá­sai sokkal jobban össze voltak nőve a vallásos élettel és a templomi szertartá­sokkal, mint ma. Egész sereg kedves népszokás történelmi emléke maradt fönn, amelyek az akkori népeknek derű­sebb és költőibb lelkületét tükrözik. Egy ilyen népszokás volt a virágvasárnapi szamaras körmenet. Amint alig volt falu vagy város, ahol a nagyhét utolsó napjaiban passió-játé­kot ne rendeztek volna a templom előtt, épp úgy nem volt egyetlen község sem, ahol a nép is meg nem tartotta volna a templomon kívül, a virágvasárnapi sza­maras körmenetet. Ennek a központja egy szamár volt, amelyen az Úr Jézust jel­képező ministránsgyerek ült. Körülvet­ték éneklő és zöldelő ágakat lóbáló em­berek, meg a falu apraja-nagyja. Jézust dicsőítő énekekkel bejárták a község ut­cáit és a templom elé érve, szétoszlottak. Más helyeken, főképen Németország­ban, az élő szamarat egy fából készült faragott szamár helyettesítette, amelyen az Üdvözítőnek szintén fából faragott szobra ült, kezét áldásra emelve. A sza­marat egy kerekes kocsira tették és úgy húzták végig diadalmenetben, énekszó kö­zepette. Főkép Németországban ezt a körmene­tet a jótékonysággal is összekapcsolták. A falu fiatalsága, amerre csak a szama­rat elvezették, bekopogtatott a házakba és füstölt húst, tojást, lisztet szedett ös­­­sze. Ezt az alamizsnát aztán elvitték a templomba és a plébánián a lisztből kalá­csot sütöttek, a füstölt húst és tojást megfőzték, az egészet pedig húsvét reg­gelén a falu szegényei között kiosztották. Később visszaélések rútították el ezt a kedves szokást, úgy, hogy a püspökök és a világi hatóságok is eltiltották. Törté­nelmi adatok vannak azonban arról, hogy az 1700-as évek végén Német­országban még majdnem minden helyen­­ neg volt ez a körmenet. Nálunk Magyar­­országon nem volt olyan túlságosan el­terjedve és itt II. Józsefnek, a kalapos királynak rendeletét tiltották el. 1934. március 25. Virágvásárnál). Jézus Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonulá­sának évfordulója. — 26. Hétfő. Szt. Ludger hit­valló, 1­800. A szászoknak hir­dette az evangéliumot. Mint münsteri püspöknek legfőbb törekvése volt, minél több lélekkel megszerettetni az apostoli­­ munkát s így minél több buzgó munkást nevelni az Úr szőlőjének. — 27. Kedd. Damaszkuszi Szt. János, 1­754. A po­gány szaracénoktól lakott Damaszkuszban volt helytartó. A szentképek tiszteletét ön­feláldozóig védte. A küzdelemben kard­dal levágott kezét a Boldogságos Szűzhöz intézett kérelemre, visszanyerte. — 28. Szerda. Kapisztrán Szt. János hitvalló. + 1456. Ferencrendi szerzetes volt. Be­járta egész Európát. Apostoli útjában ju­tott el Magyarországra is. A törökön ví­vott nándorfehérvári diadalt Hunyadinak és neki köszönheti a keresztény világ. — 29. Nagy csütörtök. (Enyhített böjti nap, tehát délben és este szabad húst enni. Az utolsó vacsora évfordulója.) Szent Auguszta. Mikor hegyes vasakkal ellá­tott kerékkel akarták szétszaggatni tes­tét, a kerék csodálatosan darabokra tört. Istentől elrugaszkodott atyja sajátkezű­­leg gyilkolta meg hite miatt. — 30. Nagy­péntek. Jézus kereszthalálának évfor­dulója. (Szigorú böjt. Húsétel tilos. Reg­gel, délben, este szabad ugyan enni, de illő, hogy a szokottnál nagyobb önmeg­tagadást végezzünk. Zsírral főzni sza­bad.) Szt. Kvirin (Kerény). f 130. Né­metalföldön kelevények ellen védőszentül tisztelik. — 31. Nagyszombat. (Délig szi­gorú böjt. Ebédre sem szabad még húst enni. Délután azonban már teljesen meg­szűnik a böjt. Este már húst is ehetünk.) Szt. Benjámin (Benő) vértanú. Diakónus volt Perzsiában. Határozott királyi tila­lom ellenére nem szűnt meg hirdetni az evangéliumot. Ezért előbb nádszilánkokat­ vertek körmei alá, majd nyársra húzták. Misenaptár. Március 25. Virágvasárnap. Dr. Praef. keresztről. — 26. Vagy hét­fő. 2. köny. ecelestae (csak ez a könyörgés). Praef. keresztről. — 37. Vagy kedd. 2. köny. Szt. János. Praef. keresztről. — 28. Vagy szerda. 2. köny. Kapisztrán Szt. János. Praef. keresztről. — 29. Vagy csütörtök. Gr. Cr. Praef. keresztr­ől. — S0. Vagypéntek. Szentmise nincs, helyette csonkamise, mint a misekönyvben. ■— St. Nwyszgmbgf. Gl. Praef. húsvéti. m [UNK] ■ Virágvasárnapi evangélium. Máté 21, 1—9. Az időben, midőn Jézus Jeruzsálemhez közeledett és­ Betfagéba ért, az Olajfák hegyéhez, elküldött két tanítványt, mond­ván nekik: Menjetek az átellenben fekvő helységbe, és azonnal találtok egy szamarat megkötve és a vemhét vele; oldjátok el és vezessétek ide nekem! És ha valaki nektek valamit szól, mondjá­tok, hogy az Úrnak van szüksége ezekre és azonnal elengedi. Ez az egész pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit a próféta megjövendölt mondván: Mondjá­tok meg Sión leányának: íme a te kirá­lyod jön hozzád szelíden, szamáron és a teherhordónak vem­hén ülve. Elmentek tehát a tanítványok és úgy cselekedtek, amint Jézus nekik parancsolta. És oda­vezették a szamarat és vemhét, rajok rakták ruháikat és ráültették őt. A nagy­­sokaság pedig leterítette ruháit az úton, mások pedig gallyakat vágtak a fákról és azokat hintették az útra. A seregek pe­dig, melyek előtte és utána mentek, ki­áltozták, mondván: Hozanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jő! Hozanna a magasságban . 1. A csodálatos kenyérszaporítás után az édes Üdvözítő elmenekült, mert királlyá akarták választani. És íme, ma mint koronázatlan király vo­nul be a fővárosba. És ennél a bevo­nulásnál képviselve van a város, sőt az egész világ, mert az ünnepekre a világ minden részéből összesereglettek a zsidók Jeruzsálembe, íme a fölséges Isten és az alázatos ember. A szem alázatos embert lát, de az értelem sejti már benne az Istent. Két tanítványt előre küld Betfágéba: „Menjetek a helységbe, mely előttetek vagyon, és mindjárt találtok egy meg­kötött szamarat és vele vemhet; old­játok el és hozzátok ide nekem. . Milyen határozottan lát mindent! Lát a távolba és a jövőbe. 2. Lát az emberek szívébe. Pedig semmi sem olyan kiszámíthatatlan, mint az ember akarása. Az ember akarata szentély . . . biztonsági zár­ral. Ha én nem akarom, az én szen­télyembe senki be nem megy. Lehet azt ostromolni rábeszéléssel, kísértés­sel, fenyegetéssel, ígéretekkel, jó és gonosz sugallatokkal. . . a végső dön­tés nálam van. Igaz, hogy aki engem ismer, az sejtheti, hogy bizonyos kö­rülmények között mire szánom ma-Lelkigyakorlatok a Manrézában. A zugligeti Manréza zárt lelkigyakorlatos házban a következő sorrendben tarta­nak férfiak számára lelkigyakorlatokat: Márc. 27-én orvosok, április 1-én a bpesti Eötvös reáliskola és a Mátyás főgim­názium tanulói, 6-án budai urak és egyetemi hallgatók, 10-én kispesti és pestszenterzsébeti egyházközség és egye­temi hallgatók, 14-én győri és győr­­vidéki férfiak, 18-án Máv. tiszviselők, 22-én papok (3—5—8 napos), május 1-én kecskeméti egyházközség, 5-én postások és krisztinavárosi egyházközség, 9-én diósgyőri vasgyári hivek, 14-én a her­­minamezői egyházközség, 18-án a lágy­mányosi Credó Egyesület és felsővizivá­­rosi egyházközség, 22-én papok, 26-án mis­kolci Máv., június 1-én zugligeti és város­majori egyházközségek, 5-én katonatisz­tek, 9-én állami gépgyári munkások, 13-án tisztviselők, 18-án papok, 22-én énekmű­vészek és karnagyok, 27-én a budapesti Urak Kongregációja, július 1-én pestvi­déki tanítók, 7-én Szívhét, 15-én papok (3—5—8 napos), 25-én abonyi, szolnoki, újszászi espereskerületi tanítók, 30-án vi­dékiek, augusztus 3-án tisztviselők, 7-én tanítók, 11-én győriek, 16-án balassagyar­mati öregcserkészek, 21-én és 26-án pa­pok számára kezdődnek lelkigyakorlatok. A három és félnapos ellátásért diákok és munkások 12.—, kisgazdák 15.—, szeré­nyebb díjazásúak 18.—, urak és papok 20.— pengőt fizetnek. A lelkigyakorlatok a feltüntetett napok estéjén kezdődnek. Jelentkezések három nappal a lelkigya­korlat megkezdése előtt lezárutnak. Je­lentkezni lehet a Manréza igazgatóságá­nál, Budapest, I., Labane-út 57. Telefon: 6­1—3—75. L­elkigyakorlatok Pécelen (Pest megye). A Jézus Szíve Népleányai Társasága há­zában március 25—29-ig tanítónők ré­szére. A lelkigyakorlat 25-én este kez­dődik és 29-én reggel fejeződik be. A 3 napra a teljes ellátás fűtéssel együtt 11 P. A résztvenni óhajtókat kérjük, hogy előre jelentkezzenek. (Pécel, Buda­pest, Keletitől 5 óra.) A pécsi női lelkigyakorlatos otthonban a lelkigyakorlatok sorrendje a következő: Márc. 25, április 9. és ápr. 23. Kezdődik a jelzett nap délutánján. Részvételi díj a 3 napos lelkigyakorlat egész időtarta­mára 7 pengő, (fűtés elmúltával 6 pengő). Jelentkezni lehet: Pécs, Mátyás Flórián­­utca 42. Schäfer Anna: Egy ismeretlen stigma­­tizáut a mi korunkból. Ára 3 pengő. Schäfer Anna nem volt szerzetes, hanem, mint Neumann Teréz is, a világban szü­leinél, illetve rokonainál élt és a szenve­dések hősies elviselése közben kapta a stigmákat, az Üdvözítő sebhelyeit. Életét egyik barátnője naplójegyzetei alapján állították össze. Épületes olvasmány, mely a kereszthordozásban nagyon sok lelket vigasztal meg. Melegen ajánljuk. A Jézus Szíve Hírnöke és a Máriákért áprilisi száma már most megjelent terve a húsvéti ünnepekre vonatkozó értekezé­sekkel, elbeszélésekkel, stb. A szent mise sequentiáját magyar fordításban hozza szavaló kórusra­ alkalmazva (A húsvéti szent báránynak). Kiadóhivatal: Buda­pest, Vill., Horápszky­ u. 20. Előfizetés . v­egy.,erre 5 p., 7. oldal DD lesz az idén Gyümölcsoltó Boldog­asszony ünnepével? Ebben az évben már­cius 25-ike, vagyis Gyümölcsoltó Boldog­­asszony ünnepe virágvasárnapra esik. Minthogy sem a nagyhétben, sem pedig húsvét hetében semmiféle más ünnepet nem szokott tartani az Egyház, azért ebben az évben Gyümölcsoltó Boldogas­­­szony napjának liturgikus ünneplését át­helyezi a legelső napra húsvét hete után. Vagyis ebben az évben Gyümölcsoltó Bol­dogasszonynak miséjét és zsolozsmáját április 9-én, fehér vasárnap utáni hétfőn mondatja el az Anyaszentegyház. Hang­súlyozzuk, hogy ez az áthelyezés csak az ünnep liturgikus megtartására, vagyis a szentmise mondására és a papi zsolozsma végzésére szorítkozik. Tehát április 9-én nem lesz sem polgári munkaszünet, sem a templomokban ünnepi miserend. Akiknek még a pártjuk pusztulása is csak a jólétüket növeli. Az osztrák szo­ciáldemokrata párt feloszlatása és forra­dalmának leveretése után, az osztrák munkásság zsidó vezetői külföldre mene­kültek. De jóelőre gondoskodtak a to­vábbi dúskálódó megélhetésükről is. Be­­igazolást nyert, hogy a szociáldemokrata pártbank ötmillió schilling szakszervezeti pénzt kicsempészett külföldre. Az is be­­igazolást nyert, hogy ezt a pénzt a kül­földi bankokban az osztrák munkásvezé­­rek az utolsó garasig fölvették. Íme, azért vonták meg maguktól az osztrák munkások az adófilléreket és azért fizet­ték a hatalmas szakszervezeti tagdíjakat, hogy a milliókon a zsidó munkásvezérek osztozzanak és kényelmes életet éljenek akkor, amikor odahaza a baj kellős kö­zepében otthagyták az elvtársaikat. Nem kell nagy tudomány hozzá, hogy a mun­kásvezéreknek ezt a szokásos önzetlen­ségét más irányban is fölismerjük. Szo­morú dolog, de úgy látszik, hogy a mun­kásság jelentékeny részének még ez a kis ítélőképessége sincs meg, hanem bírálat nélkül beállnak a népbolondító vörös ve­zérek jármába. A keresztény vállalat és a pajesz. Egy exponáltan katholikus könyvkereskedés­ben tipikusan pajeszes és kaftános zsidó­val találkoztunk. A galíciai eredetű atyafi katholikus imakönyveket és egyéb sajtótermékeket vásárolt. Megkérdeztük tőle, hogy vájjon ki számára veszi e könyveket és meglepődve hallottuk, hogy az egyik vidéki „keresztény sajtóválla­­lat“ üzleteinek. Nem tételezzük föl, hogy ez a pajeszes zsidó annak a vállalatnak alkalmazottja, hanem valószínűleg csak szívességből teljesítette ezt a vásárlást. De akkor is furcsa dolog. Újabb^sjjad gani. De biztosra megmondani még­sem tudja! Még az angyal sem, a sá­tán sem! Az akaratszabadságot még a mindenható Isten is tiszteletben tartja, mert ő adta. Erőszakot ő sem követ el rajta. De egyedül Ő tudja, mire határozom majd el magam, olvas az ember rejtett gondolatvilá­­­gában, mint valami nyitott könyvben. És ezt tette az édes Üdvözítő. Meg­mondja előre, mit kérdeznek majd tőlük az állatok eloldásánál és hogy készségesen elengedik az állatokat. 3. És Jézus felült a szamár vem­­hére. Édes, bájos idill. Csak? Ó, nem! ebben az idillikus bájban is ott rezeg az emberen keresztül az Istenség fön­­sége. Már évszázadokkal előbb meg­jövendölték mindezt a Messiásról, Izrael királyáról, a békesség fejedel­méről. És íme, most ez a jövendölés teljesedik. „Vigadj, Sión leánya . * «. íme, a te királyod jő hozzád, az igaz és üdvözítő; ő szegény és szamáron ülve jő a szamár fiatal vemhén“« (Zak. 9. 11.) íme! Ez a mi királyunk. Ember, mint mi, de egyúttal Isten is. Köves­sük, szeressük és imádjuk, gyakrabban jövünk rá, hogy még a ka­tholikus imakönyveket, szentképeket és olvasókat is zsidók segítségével juttatják bizonyos cégek a vallásos közönség ke­zébe. Ezen a legjobban maga a közönség segíthet! Olyan keresztény, vagy pláne katholikus boltban ne vegyünk, ahol nem­keresztények, vagy nem katholikusok a közvetítők! Nyissuk ki a szemünket és pártoljuk a magunkét! Az olasz állam is támogatja a misszió­kat. Az olasz fasiszta állam a múlt hé­ten ötmillió lírát utalt ki a linai olasz misszionáriusok segítségére. A­ háború alatt még néhány év előtt egyházellenes olasz állam egészen megváltozott. Ahol csak teheti, támogatja az Egyháznak er­kölcsöt nemesítő, lelkeket nevelő működé­sét. Az igaz, hogy amikor az olasz állam egyházellenes volt, akkor még szabad­kőművesek és olasz szociáldemokraták voltak a befolyásosak. Éjszakai szentségimádás lesz a szentév befejezése alkalmával 24-éről 25-ére vir­radóra éjszaka a budai Szent Anna plé­bánia­templomban (II., Batthyány­ tér 17.) A templomban egész éjjel gyónni is lehet. Passiójátékok. Pestszenterzsébeten az új Munkásotthonban (Erzsébet­ u. 133.) március 23., 24., 20., 27., 28., 29., 30. nap­jain, este 8 órai­ kezdettel, virágvasárnap­ján pedig délután 3 órai kezdettel nagy­szabású passiojátékok lesznek. A kövek beszélnek! Több, mint egy éve már, hogy egy angol tudós társaság meg­bízásából Flinders Petrie nevű híres an­gol archeológus vezetése alatt ásatásokat folytatnak azon a vidéken, ahol a bibliai tudósok véleménye szerint valaha Gáza városa állott. Gáza egykor igen híres helye volt Palesztinának és a filiszteusok legnagyobb erőssége volt. Ide zárták be a bibliai Sámsont, aki hatalmas erejével éjszakának idején kiemelte a városnak két vaskapuját a sarkaiból és azokat a szomszéd dombokra vitte. Az ásatások nemcsak a bibliai Gáza romjait találták meg, hanem még azt is bebizonyították, hogy amint a Szentírás állította, már a filiszteusok ideje előtt is hatalmas erős­ség volt Az Üdvözítő valamikor meg­jövendölte, hogy egykor „a kövek is be­szélni fognak“ — és valóban bekövetke­zett ez az idő. Ahány ásatást csak foly­tatnak bibliai helyeken, mindenik a Szentírás szavainak hihetőségét bizo­nyítja be. A strassburgi k­atholikusok nem tűrték a konkolyhintést! terület aposztata, a genfi szabadgondolkodók leghirhedtebb agitátora, nemrégiben Strassburgban járt és ott hitellenes előadást akart tar­tani. Az előadást a strassburgi szabad­kőműves páholy rendezte és rábírta vele kapcsolatban álló szociáldemokratá­a­kat, hogy az ifjúmunkások nagyobb csa­patával vonuljanak föl a gyűlésre és ott az esetleges vallásos közbeszólókat köztyűtlen kézzel távolítsák el a terem­­ből. A strassburgi katholikus ifjúság azonban nem volt rest. Hatalmas tömeg­gel vonult föl a gyűlésre és ott nem en­gedte szóhoz jutni az istentagadó genfi szabadgondolkodót. Lerulot egy darabig hadonászott ugyan a pódiumon, de egyet­len mondatát sem hallották és így kény­telen volt abbahagyni a vallás ellen gyűlölködő előadást A katholikusok nem ismerik a strassburgi tréfát és­­ jSem «»fedik bántania állásukat:

Next