A Szív, 1934-1935 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1934-09-01 / 1. szám
Budapest, 1934 szeptember 1. XX. évfolyam, v 1. szám. Ø ^-3é;XlI9-Ö21ve • SXÖiABAHeiTI • ^RTGSTTÖ30 © kiadja: ■JiVffeue -8ZWH-SZÖVET 80G W//////////////////////////S/*S///////S. Előfizetési ár 1 évre 5 P, l1 évre 2.50 P. Tömeges rendelésnél 50 pld-tól kezdve 20% kedvezmény. Postatakpt. csekkszla sz. 8.857. ff pest. Vili., Horánszky u. 20. Tel.: 352—33. megjelenik: jfliriDefa* bzo.tr bjitoh, SZERKESZTŐSED. és KIRtDÓHIVATAL. budapest.viii.,woránszky-utca 20. Ara IQ Amerikában is sokalják már a válásokat. Az északamerikai Egyesült Államokban megjegyzésre érdemes rendeletet adtak ki. Kimondották, hogy a mexikói polgári elvárások az Unió törvényei értelmében érvénytelenek. A rendeletet azzal okadatolták, hogy az utóbbi időben a válások elszaporodása kártékony hatással volt az erkölcsökre és a házasságot valósággal nevetségessé tették. A szabadkőműves és vörös uralom alatt lévő Mexikó valóban túlzásba vitte még a házassági elválás erkölcsrontó intézményét is. Ott ugyanis még házassági pert sem kellett lefolytatni, hogy a válást elérhessék, hanem elegendő volt, ha az egyik házasfél írásban megkereste a bíróságot, hogy élettársától válasszák el. Erre a levélre aztán minden tárgyalás nélkül, akár volt rá ok, akár nem, akár tetszett másik félnek, akár nem, felbontották a házasságot. Az egész világon kezdik már észrevenni, hogy a könnyelmű házassági elválasztásoknak mily rettenetesen romboló hatása van a társadalomra. Csak már egyszer Magyarországon is észrevennék ugyanezt! Mert Európában, sajnos, Magyarország is annak a kétes hírességnek örvend, hogy nálunk Szovjetoroszország után a legkönnyebb az elválás. Ennek káros hatásait alaposan sínyli is a családi élet szilárdsága. Hány ember lenne ma boldogabb, ha nem kísértené őket a válás ? Gyári mimásból bíboros. Amikor a világ olyan nagyon sokat beszél a demokráciáról, elfelejti, hogy a katholikus Egyház az, amelyben a legtökéletesebb demokrácia uralkodik. A katholikus Egyház nem nézi, hogy ki milyen családból származott, szegény volt-e vagy gazdag, nemes vagy paraszt, hanem egyforma munkateret ad és érvényesülést enged a kiválóságnak és a lelki buzgóságnak. Igazolja ezt a katholikus Egyház főpapjainak élettörténete. A legutóbb például O'Connel bíborosnak, bostoni érseknek életrajza jelent meg Amerikában. Azon alkalommal adták ki ezen életrajzot, hogy a kiváló főpap pappá szentelésének 50 éves jubileumát ülte. Ebből az életrajzból megtudta világ, hogy O'Connell bíboros a legafiatalabb volt 11 testvére közül. éves korában meghalt az apja és bizony neki már gyermekkorában munkába kellett állatni. 11 éves volt, amikor bekerült gyári munkásnak egy gyapjúszövőgyárba. Kora reggel órától este 7 óráig dolgozott a forró petroleum és ammóniáktól bűzös gyári levegőben, nyomorúságos bérért. Egy nap aztán ájultan rogyott össze a kimerült gyermek a munkateremben. És ez az ájulás volt a fordulója életének. Testvérei ugyanis belátták, hogy gyenge szervezete nem bírja a gyári munkát és ezért összesegítettek, hogy tanulhasson. Az éleseszű ifjú hamarosan első lett az iskolában és a bostoni jezsuiták intézetéből bejutott a kis szemináriumba. Innét Rómába került az egyetemre, hol pappá szentelték és megkezdte áldásos működését. Bíboros főpásztori működése alatt is nagy előszeretettel foglalkozott a munkásokkal és ezek is rajongással vették körül a sorukból pappá, püspökké, majd bíborossá emelkedett gyári munkást. EL ég w&St! Hagyjanak bennünket katholikusokat békében és ne szóljanak protestánsok a mi belső ügyeinkbe! Mi lenne, ha a következő hírt közölnék az újságok? „A katholikusok gyűlésén a püspök élesen kikelt a protestánsok házassági törvényei ellen. Nekünk katholikusoknak nem tetszik a protestánsok házassági törvénye — mondotta. — Nem járja, hogy a protestánsok minden hívüknek házasságát egyformán bírálják el. Nem járja, hogy egyformán ítélkeznek a protestánsok fölött, akár protestánssal köt házasságot, akár katholikussal. Tessék ezt a törvényt megváltoztatni! Ha nem hoznak a protestánsok olyan törvényt, amilyen nekünk tetszik, eljárásukat a felekezeti béke megbontásának tekintjük. Mi lenne? Országos fölháborodás lenne! Az összes lapok arról cikkeznének, hogy a katholikusok igazságtalan követeléssel támadták meg a protestánsokat. Azt mondanák, hogy jogtalanul beleavatkoztak legbelsőbb ügyeikbe. Sőt talán még a kormány is beleszólna a dologba és kioktatná a püspököt, hogy ő rendelkezhet a maga hívei fölött, de ahhoz, hogy a protestánsok hogyan rendelkeznek a saját protestáns híveikről, neki semmi köze. És teljesen igazuk lenne azoknak, akik e katholikus püspök követelődzését támadnák, mert tette valóban a felekezeti béke megbontása lenne! * Márpedig ugyanezt tette a múlt héten egy protestáns vezetőember felekezetének egyházi gyűlésén. Helytelenítette a katholikus Egyház házassági törvényét, mert az nem egyezik az ő protestáns felfogásukkal. Azt merte mondani, hogy a katholikus Egyház e törvénye veszélyezteti a felekezeti békét. Mit ír elő váljon az Egyház? Azt, hogy ha valamelyik katholikus házasságot akar kötni, azt csak a katholikus Egyház színe előtt kötheti meg. Ez a törvény minden hívőre egyformán kötelező, akárkivel lép frigyre. Nem tesz kivételt akkor sem, ha a katholikus másvallásúval köt házasságot. Ha kivételt tenne, megsértené hívei egyenlőségét. Az Egyház e törvénye a saját híveire rendelkezik és a másvallásúaknak ebbe beleszólásuk nincsen. Ha beleszólnak, akkor valóban helytelenül tesznek és veszélyeztetik a vallási békét. * Nem először történik, hogy egyes protestánsok felekezetük hivatalos gyűlésén felszólalnak a katholikus házassági törvények ellen. A sajtó közli kirohanásaikat és nyilvánosságot nyújt nekik anélkül, hogy megbélyegezné okvetetlenkedésüket. Mindkettőből elég volt már! A protestáns vezetők tanulják meg már egyszerr, hogy nekik semmi közük ahhoz, hogy a katholikus Egyház milyen törvényeket ír elő a saját híveinek. Amint nekünk sincs közünk a protestánsok belső törvényeihez. Ha pedig a protestánsok nem tanulják ezt meg, miért nem tanítják meg reá az arra illetékesek?! Kényszerítsék reá őket, hogy hagyjanak nekünk békét! Az újságok pedig vegyék tudomásul, hogy amikor a protestánsok kifogásait leközlik, a katholikusok feleletét elhallgatják, galádul járnak el. A katolikusokban majd lesz annyi öntudat, hogy az ilyen lapokat nem vásárolják! A vörösök Vi&SSZGUÍGlSÍtották az alamissnát. Oroszországban többmillió német telepes nyomorog. Az orosz szovjet úgy tartja, hogy sohasem lesz belőlük telivér elvtárs és ép ezért tudatosan iparkodik kiirtani őket. A termény- és állatrekvirálást a legnagyobb kegyetlenséggel itt hajtották végre és nem törődnek azzal, hogy a szegény német telepeseknek még betevő falatjuk sem marad. Ezen a vidéken, főleg a gyermekek között, megdöbbentő pusztítást visz véghez az éhínség. Németországban mozgalmat indítottak az Oroszországban éhező németek javára és jelentős segélyeket juttattak hozzájuk. Az orosz szovjet most megtiltotta ezt a segélyezést azon a címen, hogy az éhező németeknek juttatott alamizsna „szovjetellenes izgatást szolgál“. Szörnyű dolog ez! Még ilyen állam is van, amelyik éhen hagyja halni a polgárait és nem engedi meg, hogy irgalmas szívek segítségükre siessenek a haldoklóknak. A világtörténelem majd egyszer, ha összeállítja az orosz szovjet históriáját, lesújtó ítéletet fog mondani nemcsak az oroszok vezetőiről, hanem az európai államokról is, akik eltűrtek ekkora gonoszságot. A berlini magyar katholikusok lelkipásztort kaptak. Németország fővárosában több ezer magyar katholikus él. Az ottani magyar protestánsok vallási ellátásáról gondoskodtak azok a protestáns lelkészek, akik a magyar állam ösztöndíjával a berlini Collegium Hungáriáimban tanulnak. A katholikusok azonban sajnos, mindeddig magyar lelkipásztor nélkül szűkölködtek. Ezen a bajon a berlini püspök segített. Felkérte az ottani ferencrendi zárdát, fogadjanak be egy magyar ferenc rendet maguk közé és aztán megkérte a magyar Ferencesek Kapisztrán Szent Jánosról nevezett tartományának főnökét, hogy egy németül is tudó magyar fratcikánust küldjön ki Berlinbe, az ottani magyarok hitéletének ápolására. Ennek a kívánságnak a magyar ferencesek örömmel tettek eleget és König Kelemen atyát, az előnyösen ismert aszketikus írót, aki legutóbb a hatvani zárdának volt gvárdiánja, Berlinbe küldötték. P. Kelemen Szent István napján foglalta el új működési körét és legelőször az első magyar király tiszteletére mondott szentmisét a ferencrendi apácák kórházának kápolnájában. E szentmisén a magyarok közül sokan megjelentek és a német hatóságok is elküldték képviselőiket. P. Kelemen működése elé nagy örömmel néz a berlini, eddig lelkileg el hagyatott magyarság. Nem iájasok az órái! Két megrendítő és tanulságos papi haláleset történt a múlt héten. Az egyik Tahy Ábrisnak, a csehek által megszállott Kárpátalja magyar apostoli kormányzójának Nagyboldogasszony - napján elhunyta, makk egészségesen ünnepelte 74-ik születésnapját. A következő napokban pedig kormányzósága alá tartozó falvakban bérmált. A reá következő vasárnap kissé rosszul érezte magát, de csak múló bajnak gondolta az egészet. Éjszaka hirtelen rosszul lett, káplánjai feladták neki a szentségeket és azonnal orvost hívtak. Mire az megérkezett, már kiszenvedett. Tahy Ábris a csehek által nyomorgatott magyaroknak egyik kemény és mindenki által tisztelt vezére volt. Elhúnyta óriási veszteség ottani rab véreinkre. A másik haláleset még meghatóbb. Pilarik Fortunát gráci irgalmas szerzetes rendjének budapesti Császárfürdőjébe jött, hogy néhány hetes vakációját itt töltse. Szerdán délelőtt a legjobb egészségben kiült a fürdő parkjának egy padjára és maga köré gyűjtve az ott játszadozó gyermekeket, mesélni kezdett nekik. A kicsinyek érdeklődve hallgatták a szerzetes szép meséit, amíg csak el nem fáradt. Utána jó ideig mosolyogva né-