A Szív, 1935-1936 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-07 / 1. szám
j^22SS&eZZZZ^g^ © 5I CIÖ2UI8 Ö2]V6 SXÖ §pH6TI*6[RT6S1TQ36 © Jflini>GIV SEOJHBJlTOn, hvÜWB -szivei-BZÖV&TB&G miamii í+jls v-i • u • i i-/tn i v7 • 4>- ^ u/ w i-^n i L.vJ i ; Vyl 11., I ’ I AA HVI h\ " U | OM <iO. 'Előfizetési ár 1 évre 5 f, ^ évre 2.50 P. Tömeges rendelésnél 50 pld-tól kezdve 20% kedvezmény. Postatalapi csekkszin 8.857. Bpast, Vuil., Mária u. 23. Tel: 352—33. megjelenik: l/Vf/z/W/i tübt-iivATAL: M kiadja: 'I A • •■P*^ A Ä -• ^ v/////S//s/f/yy..'/,z/. ss/s/s/. //////r/y/////■// '■ ?> • • •Az egész társadalom alapja a házasság és annak gyümölcse: a gyermek !... — Horthy Miklós kormányzó baranyai beszéde. A múlt héten az anyák ünnepségét tartották meg Baranya - megye társadalom figyelmébe, hogy álláben, Harkányfürdőn. 250 sokgyermekes családanyát tüntettek ki ez al sok betöltésénél, munkaadásnál rékalommal és megbecsülésük jeléül ezen az ünnepségen megjelent Horthy ' °^űolf=“v — —,'~í -’M— Miklós kormányzó is és beszédet mondott. Baranya vármegye bizonyos szempontból szomorú vidéke hazánknak. Ennek főképp protestáns népe között terjedt el először és legnagyobb mértékben az a nemzeti veszedelem, amelyet „egykének“ neveznek. A természet ellen való lélekrontó bűn ez, amely a házassággal való visszaélésből, a gyermekáldás megakadályozásának Istennel való szembehelyezkedéséből áll. Ez a halálos bűn egyben a magyar nemzet legyengülését és romlását is előidézi, mert amíg ellenségeinknek, az oláhnak, rácnak, cseheknek száma egyre növekszik, addig a magyar nép számbelileg is hátramarad. Ez a bűnös egyke a vallásos érzésnek is kiirtója. Nemcsak azért nagy baj, mert elkövetőik halálos bűnnel mocskolják be a lelküket, hanem azért is, mert akik ennek a bűnnek hódolnak, érzik, milyen ellentétbe helyezkedtek Istennel. Az ilyen érzelmű ember aztán távol tartja magát a vallásos élettől, hite ellanyhul és végül is a vallástalanság hidegségének esik áldozatul. Tisztelet és hála illeti épp ezért a Kormányzót, hogy nagy igazságokat tartalmazó beszédjével a köztudat elé állította ezt a bűnt. Beszédjének azonkívül még több olyan részlete is volt, amelyeknek mi magyar katholikusok különösen örülünk, sszesítsék előnyben azokat, akiknek sok gyermekük van. — A kormány programmjába vette — mondotta — azokat az intézkedéseket, amelyek a népesség megfelelő szaporodása érdekében az azt akadályozó káros irányzatok leküzdésére, továbbá a gyermekegészségügy és nevelés fejlesztésére szükségesek és ma megvalósíthatók. Mindez azonban egymagában nem elég, szükség van az egész magyar társadalom közreműködésére. Ahol többen kérnek enni otthon, oda könnyebben kerüljön a kenyér és nagyobb darab jusson belőle. Mindenkinek, nemcsak az államnak és a köztestületeknek, hanem a vállalatoknak és a magánosoknak is kötelessége, hogy egyenlő alkalmasság esetében annak adjanak munkát és azt alkalmazzák, akinek nagyobb családja van. A kötelességteljesítő anyák. — Mélyen átérezve ennek a szép ünnepségnek nagy erkölcsi jelentőségét, — kezdte beszédét a kormányzó — az egész ország tiszteletét, megbecsülését és háláját kívánom tolmácsolni azoknak a magyar anyáknak, akik híven és önfeláldozóan megteszik a maguk kötelességét a ma oly nehezen küzködő családdal, a sorsüldözött hazával és a válságoktól megviselt társadalommal szemben. Azoknak a magyar anyáknak, akik tudják, hogy az életnek ma fokozottabb szenvedéseiért is bőven kárpótolják őket az anyai szív mélységes örömei és különösen azoknak, akik nem tévesztik szem elől, hogy az Isten áldását nem szabad elhárítani maguktól. A kötelességmulasztó anyák. — Szomorúság tölt el, ha arra gondolok, hogy az országban sok helyen és különösen ezen a vidéken egész községekben mintegy járványszerűen pusztít egy erkölcsi betegség. E romboló irányzat hatása alatt vannak, akik azt képzelik, hogy elég, ha egy gyermekük van, az majd tovább folytatja fajtájukat. Elfelejtik, hogy az emberi élet sorsa Isten kezében van s igen sokszor megesik, hogy az egyetlen gyermek elhal s a szülőket öregségükre nem veszi körül a gyermekek és unokák szeretete és gondozása s nem marad egyedük egy puszta fakeresztnél a temetőben, házuk és földjük pedig idegen kézre jut haláluk után, mert nincs, aki nevüket fenntartaná és családjukat tovább vinné. Mindenkinek meg kell tennie kötelességét fajával szemben, ha nem akarja, hogy ősei templomának tornyában elnémuljanak a harangok, hogy apáink házában idegen jövevények üssenek tanyát és hogy a föld, amelyet nemzedékeken át az ő családjának verejtéke öntözött, a jövőben másnak hozza a gyümölcsöt. A házasság val A kormányzó ezután következő szókülönösen nagy jelentőségűek. Ugyanazokat az igazságokat foglalta össze tömören, amelyek az Actio Catholica programmját képezik annak keletkezése óta. A két utóbbi Katholikus Nagygyűlés is azt hirdette, Serédi hercegprímás is számtalan beszédében figyelmeztette reá az országot, hogy a társadalomnak, a nemzetnek alapja a házasság és a jövő reménysége ennek gyümölcse: a gyermek. Az egész társadalom életének alapja a házasság s annak gyümölcse, gyermek, — jelentette ki a kormányzó. a — A család az a sejt, amelyen keresztül a nemzet tovább fejlődik és ha a sejt beteg, a nemzet is elsorvad. Pusztulunk! A kormányzó nemcsak arra mutatott reá a továbbiakban, hogy a magyar nemzet ezen egyke következtében elmarad, hanem élesen elítélte azokat a bűnösöket, akik nemzetünk katasztrófáját előidézik. — Valamikor a magyar nagysága egyenlő volt a ma hatalmas nyugati népekével. A mi nemzetünk azonban itt, a népek országútján, a hatalmi törekvések ütközőpontján, nehéz történelmi feladatot teljesített, testével fedezte az utat, amelyen keresztül kelet hódító vágya a művelt nyugatot pusztulással fenyegette. Évszázadokon át tizedelték a magyar népet a hősies küzdelmek és fajtánk egyre vérzett. Szántban más nemzetté lettünk. Ha ma mi magunk ritkítjuk sorainkat önzésből, vagy erkölcsellenes, káros irányzatnak hódolva, könnyen támadhat az a veszély, hogy a pusztulásnak kitett helyeken csupán történelmi emlékké válik a magyar név, amelynek pedig fajunk belső értékei, katonai erények és politikai tehetsége nagy megbecsülést szerzett világszerte. Aki elbukik a küzdelemben, az hős, de aki önmaga ítéli pusztulásra saját fajtáját és engedi át másnak ősei örökét, az sem szánalomra, sem megbecsülésre nem tarthat számot. Előnyt a sokgyermekeseknek! A bajnak megállapítása csak félmunka lenne. Gyógyítására sokat kell tennie az államnak is és a társadalomnak is. E teendők közül főkép azt ajánlotta a kormányzó a Nehezítsék meg a válást! A többi megjelölt teendő közül különösen egy fog visszhangot kelteni a katholikus körökben. Nyílt szóval kimondotta a kormányzó, hogy meg kell nehezíteni a házassági elválást. Ma, amikor a családalapítás nehézségei egyre fokozódnak, mindent meg kell tenni a házasságkötések megkönnyítése, továbbá a gyermekágyas anyák megsegítése érdekében és viszont meg kell nehezíteni a válást. Az egész társadalom fordítson minél nagyobb gondot a gyermekek gondozására, a gyermekegészségügy minél intenzívebb fejlesztésére, a nevelés megkönnyítésére, a tehetséges gyermekek felkarolására, bárhol ringott bölcsőjük, bármily kicsiny kunyhóban, hogy a magyarság fájának fiatal hajtása nemcsak minél dúsabb, de minél életerősebb is legyen. Az egész magyar társadalom lelkiismerete elé kívántam idézni mindezeket a kérdéseket, hogy ezekkel minél szélesebb körökben foglalkozzanak és hogy ezeknek felkarolása és megoldása körül tegye meg mindenki a magáét, ami módjában áll. Tetteket várunk! Hálás tisztelet illeti a kormányzat beszédjéért. Amikor reámutatott bajokra és fölhívta a figyelmet azok a orvoslásának egy-két módjára, kötelességét teljesítette. Ámde most már teljesítse a kormány is a kötelességét! A kormányzó kijelentette, hogy társadalmunk alapja a házasság. Most jöjjön a kormány és erősítse meg ezt az alapot egy új, a keresztény hitnek jobban megfelelő házassági törvénnyel. A kormányzó kijelentette, hogy meg kell nehezíteni a házassági elvárásokat. Most jöjjön a kormány és nyújtson be egy ilyen törvényt. Semmiesetre se engedjék, hogy a kormányzó szava csak szép beszéd maradjon! A győri egyházmegyei zsinat befejezte tanácskozásait. Negyedfélszáz év után a múlt héten tartotta meg dr. Breyer István megyéspüspök elnökletével zsinatját a győri egyházmegye, hogy megtárgyalja az egyházi törvénykönyv rendelkezéseit, a lelkipásztorkodás kérdéseit és az egyházmegyei szabályzatot A közel egy évi előkészítő munka után ültek össze Győrött a zsinati tagok, akik részint a székesegyházban, részint a nagyszeminárium könyvtártermében tartották meg ünnepélyes, illetve tanácskozó üléseiket A hatalmas kötetet kitevő anyagot amelyet hónapokkal előbb vettek kézhez tanulmányozás és hozzászólás céljából a zsinat tagjai, három napon keresztül vitatták és tárgyalták meg. A tanácskozások csütörtökön befejeződtek és az üléseken elnöklő megyéspüspök a délutáni ülésen hirdette ki a meghozott határozatokat, majd befejezésül Te Deumra gyűltek össze a székesegyházban. A halál senkit sem kímél. Igen, a halál senkit sem kímél meg, hanem egyformán, kérlelhetetlen kézzel szakítja el koldus és király életének fonalát. Az években különösen döbbenetes utóbbi volt néhány fejedelmi és kormányfői család tagjainak tragikus vége. Albert belga király hegymászás közben lezuhant Sándor szerb király és francia külügyminiszter életét egy a leigázott nemzet elkeseredett fia oltotta ki. Dolfuss osztrák kancellár politikai gyilkosságnak áldozata lett Schuschnigg osztrák miniszterelnök felesége autószerencsétlenség következtében mult ki. Hasonló sors érte most a belgák fiatal királynőjét, Astridet is. Az esetben fokozza még a tragikumot hogy maga királyi férje vezette az autót. Egy pillanatra odahajolt feleségéhez, hogy megnézze, mit mutat az a térképen és az a röpke pillanat elég volt ahhoz, hogy az autó a vigyázatlanság következtében nekimenjen az út korlátjának és bekövetkezhessék a szerencsétlenség, amely egy nemzet szeretett királynéját és három kis gyermek édesanyját döntötte a halálba. Mi vallásos emberek más szemmel nézzük a halált, mint azok, akik csak e röpke földi létben hisznek. Ámde mi is megdöbbenünk, amikor ilyen rendkívüli alakban ér véget valakinek földi élete. Ilyenkor fokozott mértékben átéljük az igazságot, hogy Isten kezében vagyunk és az a viruló egészség és nagy boldogság köréből is egyetlen pillanat alatt odahívhat bennünket ítélőszéke elé. Megdöbbenve eszmélünk reá gyászos eset kapcsán arra is, hogy az életben egyetlen percnyi vigyázatlanság romokat okozhat és országokat dönthet gyászba. Vékony hajszálon függ bizony a földi élet!