A Szív, 1940-1941 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1940-09-07 / 1. szám
Budapest, 1940. szeptember 7. XXVI. évfolyam. ¥ >. szám. Ára 10 fillér © si tJézus szíva sző HeTI ^RTeSlTÖ36 © megjelenik; szerkesztőséges.Ki^oÓMjyflTAL: <| kiadja: 'Imtázus-szivö-szövetTség Előfizetési ár 1 évre 5 P, 51 évre 2.50 P. Tömeges rendelésnél 50 pld-től kezdve 20% kedvezmény. Postatakpt. csekkszta sz. 8.857. Bpest, VED., Mária.u. 23. TeL: 1-352^33. ÖZO-TRBJlTOIL -------„ _ —. . .. , Hála legyen az Istennek! Isten akarja, hogy minden bajban, szenvedésben kérjük az ő segítségét, de egyúttal az is az ő akarata, hogy mindazért, amit jósága és szeretete nekünk ad, hálát adjunk. A kérésben benne van az ember önfenntartási ösztöne, a hálából azonban kitűnik ezenfelül a nagylelkűség és a szeretet is. Méltó és igazságos tehát, hogy az egész magyar nemzet hálát adjon Istennek, a Magyarok Nagyasszonyának és nagy szentjeinek: Szent Istvánnak és Szent Lászlónak, hogy 1940 augusztus 30-án 45.000 négyzetkilométernyi terület 2.370.000 főnyi lakossággal visszakerült az anyaországhoz. Az isteni bölcsesség úgy megáldotta a nemzet vezetőit és úgy irányította a velünk barátságban élő országok kormányait, hogy vérontás nélkül diadalra jutott a magyar igazság és ha áldozatok árán is, de mégis életveszteség nélkül, hozzájutottunk régi területünk tetemes részéhez. Legyen ezért hála és köszönet Istennek és embernek. „Az ember ilyen pillanatokban — mondotta helyesen miniszterelnökünk — lelkiismeretvizsgálatot végez. Végigtekint, hogy jól látta-e el munkáját és meglátja benne a jót és meglátja a hibákat. Lássa meg a nemzet is, ugyanabból, ahogyan csinálja a dolgokat, miként csinálja. Igyekezzünk még méltóbbak lenni magunkhoz. Ne bízzuk el magunkat az által, hogy a nemzetnek, ami megjött, könnyebben jött, mint hitte. han Ebben a pillanatban igen komolyan beszélek, mert a nagy pillanatoknem az örömujjongás a fontos, hanem az, hogy komolyan gondolkozzunk és komolyan magunkba szálljunk és meglássuk őseink, apáink, a magunk hibáit és tanuljunk belőlük a jövőre. Újra egy nagy feladatot kaptunk, amelyet megszívlelni és annak súlyát megérteni fontos a nemzetre. Ne gondoljuk, hogy minden csak sültgalamb módjára repül a szánkba. Munka is kell hozzá. A nemzet is végzett kemény munkát és az, hogy a mieink <rint állottak határokon, nem volt hiábavaló. Meg is becsültek bennünket ezért a munkáért azok a baráti államok, melyekhez hívek voltunk és amelyek hívek hozzánk a barátságban. Sokat köszönhetünk a barátságnak, a kitartásnak és annak, hogy ők olyan helyzeteket teremtettek, melyekből nekünk is hasznunk volt. Be kell bizonyítanunk ezt, hogy mi erre a megbecsülésre méltók is vagyunk. Újra előttünk áll az a feladat, amely egy sok nemzetiséget magábanfoglaló államnak vezetésében áll. Becsülje meg ezt a nemzet minden tagja. Vigyázzon a nemzet minden egyes tagja és érezze át, hogy az egész magyar nemzetért felelős abban a munkában, amely most megkezdődik... Senki se handabandázzék, senki a nemzet bizalmával és értékével vissza ne éljen!“ Igen, minden magyar emberre fokozottabb kötelesség hárul, hogy Istenéhe a hazájához, a nemzeti szent hagyományokhoz szíves-lélekkel ragaszkodik és hálából a szebb jövőért becsületes, erkölcsös életet él és így biztosítja hazájának a következő ezer évet. KISBOLDOG ASSZON Örömünnep Szűz Mária születésének emléknapja. Egy gyermek született nekünkbenne, tökéletes testi-lelki szépségben, amilyenről csak a sóvárgás és a paradicsomi boldogság emlékezete tudott beszélni. A megváltás leánya, Isten kegyeltje, élet, nem halál leánya-Annyi kiváltsággal elhalmozott gyermek, amennyi illett ahhoz, aki hivatva volt Isten Fiának vért és testi életet adni, várni eljövetelét, azután pedig táplálni, gondozni őt. Nincs az a király, aki annyi nászajándékkal tüntesse ki mennyasszonyát, mint Isten az ő szent Fiának választott Anyját, hisz semmi sem tesz oly adakozóvá, mint a szeretet. Test szerint Szűz Mária szent szülők gyermeke, kik nem annyira a természetnek, mint inkább imájuknak s a kegyelemnek köszönhették Őt. Őseinek méltósága, pátriárkák és királyok nemes vére lett öröksége, mely úgy gyűlt össze benne, mint ahogy a folyók ömlenek az öbölbe, hogy mindezt a dicsőséget átadja a tengernek, Krisztusnak. Szűz Máriában teljesült Isten ígérete, melyet a szenteknek adott, hogy vérükből származik a Megváltó, aki viszont nagyobb fényt vet őseire, mint amennyit tőlük nyert. Amint a Szűz Anya dicsőségét is ebben foglalja össze az evangélista: „Tőle született Jézus, ki Krisztusnak mondatik“. Még jelentősebb a Kisboldogasszony lelki nagysága. Isten Fiának szeretete már minket is bűnösökből igazakká, a harag fiaiból Isten gyermekeivé alakít. Azért lett emberré, hogy kegyelembe, halhatatlanságba öltöztessen minket. Mennyivel inkább akarta jóságát éreztetni Anyja lelkével. Aki oly közel jutott Jézushoz, mint egyetlen halandó sem, annak a bűn leheletétől is távol kellett állnia mindenkor s a kegyelmek teltével kellett rendelkeznie. A második Isteni Személy megtestesülése felfoghatatlan leereszkedést jelent az emberhez. De ez a leereszkedés elképzelhetetlen lenne úgy, hogy bűnös gyermeke legyen az, aki a bűnnel összeférhetetlen. Aki a világ világosságát szülte, nem lehetett a sötétség rabja egy pillanatig sem. Hivatva volt lelkével szolgálni Krisztust, aki csak ezt az egy kincset tartotta fenn magának: a szent Édesanyját. Másokra hagyta a márványpalotákat, Judásra a pénzeserszényt, ruháit átengedte hóhérainak. De azt akarta, hogy szent Anyának ölébe hajtsa fejét Kisded korában, s ott kívánta nyugtatni élettelen, töviskoszorús fejét is a kereszthalál után. Életben-halálban Anyát akart magának s kegyelmeivel méltóvá tette őt szent hivatásához. A kiváltságos Kisboldogasszony születése örömünnepünk, mert Megváltónk csak úgy van, ahogy Isten adta nekünk. Már pedig Isten csak Szűz Mária által adta nekünk Krisztus emberi természetét, tehát kiváltságai a mi érdekeinket is szolgálják. Akik megtagadták Krisztus igazi Egyházát, azok megütköznek Krisztus Anyjának kiváltságain is. Szűz Mária dicsőítését Isten kisebbítésének tartják. Ezeknek sejtelmük sincs arról, hogyan szerette Jézus, a legjobb Fiú, a legjobb Anyát. Legalább mi értsük meg Jézus példáját, hogy amint ő cselekedett, mi is úgy cselekedjünk a magunk erejéhez képest. Tenger csillaga, légy üdvöz ! Szeptember 12. A Boldogságos Szűz nevének ünnepét XI. Ince pápa alapította annak emlékére, hogy a Boldogságos Szűz 1682-ban a keresztény seregeket diadalra segítette. Az ünnepnek háromféle jelentősége van. Először is szemünk elé állítja a legdrágább nevet, a Szűz Anya nevét és azért ez a nap az Anyassenleggl Suh k < solidi ünnepe. A név az Egyház szertartásaiban és a Szentírásban nem külsőség, mint manapság a világban, hanem ez a személyiségnek, a név viselőjének lényegét fejezi ki. És éppen azok a szent személyek, akik üdvösségünk történetében szerepelnek, különös, Istentől adott, jelentőségben gazdag névvel bírnak. Éppen azért feltehetjük, hogy a Boldogságos Szűz neve sem véletlen, hanem Isten irányításából jutott neki osztályrészül. Szűz Mária neve nekünk keresztényeknek valósággal szentelmény, amelyet mindig a legnagyobb bensőséggel és tisztelettel mondunk ki. Nem csoda tehát, ha az egyháztanítók ezt a szent nevet iparkodnak megmagyarázni és magasztalni. Az Egyház szertartásaiban a Boldogságos Szűz Mária nevének különféle jelentőségei fordulnak elő. Annyit jelent, mint szelíd, mint úrnő, és mint tenger csillaga. Különösen ez az utóbbi jelentés igen kedvelt és elterjedt az Anyaszentegyházban. Ez az ünnep azonfelül Isten nagy családjának családi ünnepe. Mária mint Isten Anyja, egyúttal a kereszténységnek is Édesanyja. Amint néhány nappal ezelőtt ünnepeltük az ő születését, éppúgy ünnepeljük most nevenapját. És hányan vannak az Anyaszentegyházban leányok, asszonyok, akik a Boldogságos Szűzanyával együtt ünnepelnek ezen a napon minthogy az ő nevét viselik. Azt se felejtsük el, hogy a mai napon, szeptember 12-én, szabadult meg Bécs városa csodálatos módon a törökök ostromától a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására. Köszönjük meg tehát neki, hogy Európát akkor megmentette a félhold hatalmától. A Boldogságos Szűz most is ugyanaz a hatalmas Védőasszonyunk, a keresztények segítsége, Magyarország Védőasszonya, forduljunk tehát Hozzá bizalommal, hogy megmeneküljünk a mai modern élet veszedelmeitől. Ül az én Jobbomra. Az Anyaszentegyház ezen a héten (Púnk. u. 17. vasárnap) három nagy igazságot állít a szemünk elé. Három hatalmas gondolatot, amelynek be kell töltenie minden keresztény katolikus szívét. Ezek: Krisztus, Anyaszentegyház, szeretet. Krisztus az Istenfia, aki most megdicsőülve az Atya jobbján uralkodik és kormányozza a világot, míg csak el nem jön az egész világ szeme láttára meg itelni eleveneket*s holtskat Az Egyház Krisztus titokzatos teste, fönséges egységben, amelynek mi is tagjai vagyunk. Ezen az igazságon épül fel az Anyaszentegyház csodálatos egybetartozása, hogy t. i. a küzdő Egyház segíti a szenvedőt, hogy eljusson a dicsőséges Anyaszentegyházba, a győzedelmes Egyház pedig segíti közbenjárásával a küzködő Egyházat. A szeretet a legfőbb törvény. vasárnapnak az alapeszméje a kereszténységnek egysége a szeretet alapján. Ezt az egységet nekünk el kell sajátítanunk és azért távol kell magunktól tartanunk a békének, boldogságnak, az egységnek a legnagyobb ellenségét, a bűnt. „Uram Isten és Szent László.“ Ebben az évben ünnepeljük Szent László királyunk születésének 900-ik évfordulóját. Szent László vitézsége, harci dicsősége nagy részt Erdélyföldjén zajlott le. Nagyvárad főképen az ő városa és szép emlékművet is emelt számára, ugyan letűnt, de most amikor amely Erdély és Nagyvárad megint visszatért, csakhamar újra hirdetni fogja a nagy királynak egykori dicsőségét és mostani közbenjáró hatalmát. Köszönjük meg Szent László királynak ezt a segítséget és azzal iparkodjunk meghálálni nagy jóságát, hogy az 1910 augusztus 30-tól egy évig született fiúgyermekek közül igen sokan hordják majd az nevét és örököljék nagy lelkét és viőtézségét!! A MAGYAR KULTÚRA a katolikus értelmiség társadalmi és tudományos folyóirata. — Kétszer havonta.