A Szív, 1949-1950 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1950-08-26 / 52. szám
Ára 1 forint MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VII., MÁRIA UTCA 23. TELEFON: 135—233.LEVÉLCÍM: BUDAPEST 82, POSTAFIÓK 20. KőFIZETÉSI ÁR: NEGYEDÉVRE 12.— FORINT: CSEKKSZÁMLASZÁM 8857 Hamvas Endre püspök esztergomi apostoli kormányzó Az Apostoli Szentszék dr. Hamvas Endre Csanádi megyéspüspököt az esztergomi főegyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki. Hamvas püspök augusztus 16-án bemutatta kinevezését a főszékesegyházi káptalannak, s ezzel átvette az egyházmegye kormányzását. Mária mennybevitelének dogmája Az Osservatore Romano közölte P. Wilhelm Hentzieh S. J.-nek, a Szent Officium Kongregációja tanácsosának cikkét Szűz Mária mennybevitele dogmájának történelmi fejlődéséről. „A hagyomány, hogy az Isten Anyja ünnepélyesen felvétetett a mennybe — írja P. Ilentrich — ősidőktől él az Egyházban és Nagyboldogasszony ünnepében is kifejezésre jut, s a mozgalom, amely ennek a dogmaként való elismeréséért dolgozik, százados múltra tekinthet vissza. Az ügy összefüggésben van Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának a hittételével is. Ezért már 1849-ben, amikor a Szeplőtelen Fogantatást dogmaként kihirdették, a püspöki kar 200 tagja kérte a mennybevitel dogmaként való elismerését is, s ehhez a vatikáni zsinattal kapcsolatban ismét 1300 egyházfejedelem csatlakozott. 1945 óta a mozgalom új erőre kapott, s a főpásztorok, szerzetesfőnökök, teológusok, egyetemiek,valamint a hívek sokasága egyre sürgetőbben kérte, ismerjék el dogmának a Mennybevitelt. 1946. május 1-én jelent meg XII. Pilis pápa enciklikája, amelyben kérte a püspököket és híveket, hogy imájukkal segítsék elő az ügy kedvező befejezését. Feleletként az egész hierarchia kérte a kihirdetést.“ P. Ilentrich cikke végén bejelenti, hogy október végén, amikor az Örökvárosban a nemzetközi Mária-kongresszust tartják, a kongresszus részvevői együtt ünnepelhetik majd a régi kívánság beteljesülését: Szűz Mária mennybevitele dogmájának kihirdetését. A Szentévi Bizottság hivatalos lapja is részletes cikkben foglalkozott az üggyel, s közli, hogy október 30-ára a dogma kérdésében titkos konzisztóriumot hívnak össze, november elsején pedig XII. Pius pápa a Szent Péter-bazilikában ünnepélyesen kihirdeti Szűz Mária mennybevitelének dogmáját. Tiltakozás a f € 5S*8?€>g?bombázzás ellen .4. Egyházat a nagy politikai kérdésekben az erkölcsi kérdések foglalkoztatják és nem hallgathat akkor, amidőn az erkölcsi parancsok súlyos megsértéséről van szó. .4 Szentatya felemelte szavát a világháború folyamán a terrorbombázások ellen. Most hazánkban a magyar papok békebizottságának távirata a Biztonsági Tanácshoz emelte föl szavát a terrorbombázások és a velük kapcsolatos elnyomás ellen, „mert nemcsak ártatlan emberéletek tízezreit ölik meg, de egyben a kereszténység tekintélyén is súlyos csorbát ejtenek“. Mert „a békesség szolgálata, mind az egyén lelkében, mind a népek életében a kereszténységnek, az Egyháznak szent és örök feladata. A béke a kultúra, a béke a haladás, a béke az embert nemesítő és boldogító áldott munka lehetősége“ mint a Biztonsági Tanácshoz küldött távirat is írja. Budapest, 1950. augusztus 26. Az az élet, amelyet Krisztus hozott a földre, az egyszerű keresztény élet, amelynek nagysága olyan ismeretlen. De ez az a tanulmányi idő, amely már az örökkévalóság teljes értékét rejti magában. ' Bardeil „Terjeszd felénk Jobbodat!...44 Augusztus 20-án, Szent István király napján a magyar katolikus Egyház mély áhítattal emlékezett meg az országalapító szent királyról, Istvánról. Az ország valamennyi templomában ünnepi szentmisén és szentbeszéden vettek részt a hívek. Budapesten, az ország fővárosában a róla elnevezett bazilikában a hívek tiszteletadására kihelyezték a dicsőséges Szent Jobb ereklyét. Délelőtt a zsúfolásig megtelt bazilikában Grősz József kalocsai érsek pontifikált ünnepi szentmisét. Az evangélium felolvasása után dr. Pataky Géza vácegyházmegyei tb. kanonok lépett «. szószékre és szentbeszédet intézett az egybe sereglett hívek sokaságához. Szentel — A régi hagyományokhoz híven eljöttünk, hogy lerójuk tiszteletünk, kegyeletünk és hódolatunk adóját —"kezdte szentbeszédét dr. Pataky Géza — Szent István király előtt. Az Anyaszentegyház a mai nap zsolozsmájában meghatározandó az ünneplés indokát, így énekel: „Az Úrnak ez a hitvallója ma boldogan elnyerte a dicsőség legmagasabb fokát.“ — Vagyis: az Anyaszentegyház szándéka szerint ma István királynak nem születésnapját, nem halálának évfordulóját, hanem szentté avatásában történt megdicsőülését ünnepeljük. Azért ne a királyi trón, hanem az életszentség magaslatán igyekezzünk őt ma lelki szemeinkkel meglátni. Szent Ő! — Mit jelent ez? — Ez Isten csodáival, az Anyaszentegyház csalhatatlan kanonizációjával igazolt biztossága annak, hogy István király az Isten dicsőségének részese lett. Szédítő magasság! — De ne ez a magasság, hanem az ebbe a magasságba kösse le figyelmünket! felvezető út A kérdés: ember hogyan juthat fel reá? István király emberként indult el erre az útra. De minő emberként?) — Ez döntő kérdés! — Az isteni kegyelem behatásaival és érvényesülésével szemben ugyanis nem közömbös a természet. — „Gratia supponit naturam“ — tanítja Szent Tamás nyomán az Anyaszentegyház. Igen, a kegyelem feltételezi a természetet! — István királyban az ellentétes, nemes emberi tulajdonságok csodálatos összhangban egyesülnek. Bölcs éleslátás és gyermeki jámborság ... Nappal nagy bölcseséggel országos ügyeket intéz, éjtszaka élő hittel térdenállva imádkozik. — Feltétlen Istenre hagyatkozás és lankadatlan tettrekészség... Mindenben Isten akaratát keresi, és Istentől vár minden sikert. — Ö nem érte be a természet kiválóságaival. Neki a természetfölötti értékek kellettek! Ö mindent Krisztus lábai elé akart helyezni! És míg erre törekszik, lesz szentté! — Szent, amikor elhatározza nemzetének Krisztushoz való elvezetését. — Szent, amikor ezért imádkozik és böjtöl. — Szent, amikor apostolként hirdeti Krisztus igazságait, és királyi bőkezűséggel alamizsnálkodik. De a befejezett szent akkor lesz István király, amikor fia tragikus halálában megsemmisülve látja alkotótt, és hitében, mindazt, amit meg nem ingva mondja: bizalmában Legyen meg a te akaratod! — Élő hittel ! Ekkor született meg Benne a Szent, és a Szent ekkor érkezett életútjának csúcspontjára. Ekkor, és ebben a szent megadásában A Szentnek áldotta meg Isten a magyar jövőt is: a szenvedésben meg nem törő, a veszteségben mindig újra kezdő, a minden romlás fölé emelkedő, megsemmisíthetetlen magyar lelket. Igazi nagy Szent István király! Ha látjuk Őt az életszentség útján így: hősként emelkedni, logikusan tolul fel bennünk a kérdés: mi adott neki erőt ennek az útnak megjárására? — Az élő hit! Igen, mert az élet szentség útja nem lehet más, csak az élő hit útja. Ez a hit élt Szent István lelkében! És ezen van a hangsúly: élt! Hitt, és bölcs maradt. A hit géniuszát nála soha sem űzte el a fanatizmus démona. Hitt és nem szűnik meg hitét cselekedetekben megvalllani. A hit indítja a tíz egyházmegye megszervezésében, a templomok és kolostorok építésében, főleg pedig az irgalmas szeretet soha nem lankadó gyakorlásában. Alter Christusként „körüljárt jót cselekedvén!“ És ebben igyekezzünk őt követni! Ezzel a hitet akarással és a hitet élni akarással kérjük Szent Istvánt: Terjeszd ki fölénk áldásra dicsőséges jobbodat, és esd ki számunkra Istentől az élő hitnek felettünk és bennünk diadalmaskodó kegyelmét. Ámen“ — fejezte be szentbeszédét dr. Pataky Géza vácegyházmegyei tb. kanonok. .A szentbeszéd elhangzása után Grősz József kalocsai érsek tovább folytatta a szentmise pontifikálását, melynek végén főpapi áldásban részesítette a híveket Ezután felhangzott a magyar Himnusz és ezzel véget is ért a Szent István napjának délelőtti egyházi ünnepsége. Szent István napja egyházi főünnepségét Budapesten augusztus 20- án, vasárnap d. u. 6 órakor újból a Szent István bazilikában ünnepi a szentmise és szentbeszéd zárta be kihelyezett dicsőséges Szent Jobb előtt. Pont 6 órakor megkondultak a bazilika harangjai, jelezvén dr. Czapik Gyula egri érsek érkezését, aki dr. Endrey Mihály tb. kanonok kíséretében érkezett meg. Az érsek a fényárban úszó bazilikában az Érce Sacerdos Magnus hangjai mellett áldást osztva vonult be és a kihelyezett Szent Jobb előtt megadván a tiszteletet, megkezdte a szentmise pontifikálását. Az evangélium felolvasása után dr. Lányi János soproni kanonok lépett a szószékre és szentbeszédet mondott. — Szent megilletődöttséggel állunk az országalapító szent királyunknak — kezdte szentbeszédét dr. Lányi János — a Gondviselés által minden vészen és viharon át oly csodálatosan megőrzött szent jobbja előtt. És érzékelni, látni, megfogni szeretnők azt az isteni Jobbot, amely 1000 éven át megtartotta, megőrizte a Szent Jobbot és annak művét. Csodálatos az Isten a népek történetében. A történelmi hullámverés, amelyre az ember azt szokta mondani, hogy véletlen, az Ural alján megindít egy áramlatot és az egyik népraj maga előtt tolja a másikat; elveti a mi népünk őseit Lebédiába, onnan a IX. század végén a Kárpátok medencéjébe. Itt folytatják eddigi portyázásaikat egészen a Keleti-tengerig, míg a szerencse forgatagsága helyhez nem kényszeríti őket. •—• Vezérünknek, Gyécsének fia születik: Vajk, megkeresztelkedik. Nevelője szent és vértanú. — Amikor pedig a keresztény István átveszi atyja uralmát, népének keleti törzsébe beleoltja a kereszténységet, vele együtt a keresztény erkölcsöt, életszemléletet, világnézetet. keresztény államot alkot. És ez a hatalmas munka szinte álló egy ember életében, egyedülmiként népe is egyedülálló, rokontalan a népek tengerében. Egyedül, elhagyottan... — De — és most ezt szeretném kihangsúlyozni és megvilágítani — élete végén ott áll egyedül, emberileg megfoghatatlanul egyedül, mintha Isten is magára hagyta volna. Országa, népe, alkotása, a fiatal kereszténység kitéve szinte kalandor utódai kénye-kedvének. És itt az evilági módon gondolkodó ember nem érti meg Istent. Miért nem tartotta meg nekünk Szent Imrét? Meg szeretnők fogni az Isten kezét és szinte mi szeretnők átvenni a Gondviselést, amely közben úgy elrejtőzik szemünk előtt, mint a hegyi patakok a hegyek mélyében,ha vagy lüktető vérünk ereinkben és csak akkor akadunk megint rá, ha az ütőerünkre tesszük ujjunkat. Sőt nemcsak elrejtőzik, hanem rend-, értelem- és célszerűtlennek látszik; minden olyan össze-vissza, keresztül-kasul, egymás hegyén-hátán bogozódik akárcsak az egymás mellé ültetett fák gyökérzete. És mégis mennyire tervszerű ez a gyökér-erdő! A Gondviselés útjai Nemcsak ruházatunkról, megélhetésünkről gondoskodik az Isten, hanem saját életében is részesít és oly célt tűz elénk, amit „szem nem látott, fül ’ nem hallott...“ Persze, hogy milyen úton akar ide elvezetni, az az ő dolga. Talán meredeken át, de ezek vezetnek leggyorsabban a célhoz. És hogy milyen drágaköves ékesíti koronánkat, azt megint ő határozza meg, hogy vájjon a könnycseppek tiszta kristályával, avagy a vércseppek rubinijával. Ha az Egyház valakit szentté avat, akkor nemcsak a személyt avatja szentté, hanem azt az utat és módot is, amely által szentté lett. Pl. Árpádházi Szent Erzsébet, Szent Margit, — így Szent Istvánnál is. Tehát helyes volt útja, élete, műve, alkotásai, amelyek 1000 évig fennállottak, ahogy 1000 évig fennmaradt az alkotót szimbolizáló jobbkéz is. De akkor helyes volt az isteni Gondviselés is, amely Szent Istvánt és művét oly meredeken át vezette. „Mekkora mélysége az Isten gazdagságának, bölcseségének és tudásának! Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei és felkutathatatlanok az ő útjai. Mert ki ismerte meg az ő gondolatát? Vagy ki volt az ő tanácsadója? Mert minden belőle, általa és érte van. Dicsőség Neki örökre! Ámen.“ (Rom. 11, 33—36.) — fejezte be szentbeszédét dr. Lányi János soproni kanonok. A szentbeszéd után Czapik érsek folytatta a szentmisét, áldást adott s a Himnusszal véget ért a Szent István-nap főünnepsége. ★ Szent István ünnepe ez évben egybeesett az alkotmány törvénybeiktatásának első évfordulójával. Az új alkotmány több pontja megegyezik a keresztény életszemlélettel. Pl. a munka minden állampolgár számára nemcsak biztosított jog, hanem kötelesség és becsület dolga is; az alkotmány külön cikkelyben biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát Ezért az alkotmányt a magyar dolgozók közéleti vonalon ünnepségekkel és munkateljesítményekkel ünnepelték országszerte, Ä Krisztus szeretete Jézus szeretetéről beszélni egyeseknek unalmas, elcsépelt, másoknak viszont szívdobogtatóan érdekes, szinte fönségesen izgalmas. Van, aki nem sejt semmit ennek a tűzkollónak és áttekinthetetlen új isteni világnak szépségéről, van ellenben olyan, aki megsejti, hogy itt a világ középpontja, a történelemalakító erők forrása, új életalkotásnak káprázatosan szép világa. Szent Pálnak szívét megérintette ennek a szépséges szeretetnek sejtelme. Ezért Tituszon, kedves tanítványán keresztül ujjongva üzeni a világnak: «Üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete megjelents... (Tit. 3, 4.) — látható lett a láthatatlan jóság, félre tehát az avult törvényrágással, az ósdi, szinte állati korszakunkból hátramaradt paráznasággal, félre a maradi pogány erkölccsel, mert új erő, új világ, örökké ifjú és modern szépség jelent meg közöttünk: Isten szeretete Jézus Krisztusnak látható testi alakjában... Sokat kell írnunk a szeretetről, mert kimeríthetetlen. Vállalkozásunk nem egyéb azonban, mint szerény kísérlet, gyermekes ízlelgetés. Ma nem akarunk mást, mint annak lényegét valamiképpen megragadni. A szeretet alapfeltétele a nagy gazdagság. Nem a vagyonra gendnlünk, hanem a jóságra, bölcseségre, tudásra ... Mert csak az tud adni, akinek van. Az üres lélek mindig koldus és kalóz, amely mindig azt keresi, mit lehetne mástól kapni és elrabolni. — Márpedig Jézus Szíve végtelen gazdag: benne minden kor és egyéni probléma bölcs megoldásra talál, erőt tud adni a szenvedésben és jólétben; ellenségeivel azt teszi, amit akar; egy örökkévalóságon keresztül nem fogy ki gazdagsága. A szeretetnek második feltétele a jóakarat. Szürke, elcsépelt és egyszerű kifejezés gazdag tartalom, mai. Azt jelenti, hogy valami kiárad belőlünk, túlnő rajtunk, fel akarjuk emelni az elesettet, a jó magot ki akarjuk csíráztatni a lélekből, boldogságot és örömöt akarunk magunk körül teremteni. Ez a szeretetnek áldott sugárzása. Jézus tele van jóakarattal: azért jött, hogy mindent helyreállítson és életre keltsen, föltámasszon legalább az utolsó napon. Nem elveszteni jött, hanem megmenteni. Ennyi jóság még nem járt a földünkön ... A harmadik feltétel: ez a jóakarat testet akar ölteni, adni, ajándékozni akar még fájdalom árán is, tehát áldozatot is akar vállalni. Most már megértjük Jézus áldozatos kereszthalálát, hogy vágyva vágyta megenni a búcsúlakomát és kész volt meghalni érettünk ... Végül a szeretet eggyé akar forrasztani minket. Mi úgy állunk egymás mellett, mint idegen testek, amelyeket legfeljebb futó jóérzés vagy érdek kapcsol össze. Jézus tudja azt, hogy egybetartozunk, csak a bűn áskálódása választott széjjel minket. Eggyé akar tenni mindnyájunkat, amiként az Atya és a Fiú egyek mindöröktől mindörökre. Egy családba tartozunk, egymásra vagyunk utalva, egymásért felelősek vagyunk, és át kell adnunk egymásnak javainkat ... Most már talán sejtjük, hogy ha sikerül Jézusnak emberszeretetét megvalósítanunk, akkor lehanyatlik Isten angyalának lángpallosa, és betekinthetünk az elveszett paradicsomba, az elérhető legnagyobb földi boldogságban, a