A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
-1 - 1. ...hogy a Szentlélek belső indításait- OOOOOOOOOOOOOránt tanúsított őszinte tanulékonyság hassa át a kereszténység egységéért vég- ISMERET és IMADAL tett imát és minden tevékenységet.Az újesztendő első általános ima- OOOOOOOOOOOOO szándéka nem véletlenül vonatkozik a keresztény egység nagy ügyére, hiszen január hónapra esik (18-a és 25-e közé) az imanyolcad is a kereszténység egységéért. Fontos teológiai igazságokra is felhívja figyelmünket ez az imaszándék, hiszen arra figyelmeztet, hogy a megkereszteltek egy testet képeznek és ennek a Szentlélek az életadó elve. Szent Pál efezusi (4,4) és római levele (5,5) hangsúlyozza ezt. Isten Lelke egyes megosztottságunk nem Tőle, hanem emberi gyengeségeinkből, tévedéseinkből származik. A Szentlélek tevékenykedik minden hívő lelkében, de nem mindnyájan és nem mindig figyelünk fel működésére, így kétségtelenül az a sugallása is hatástalanul mehet el mellettünk, amellyel a keresztény egység megvalósulásának tevékeny munkálóivá szeretne alakítani bennünket. Nem mindnyájunk feladata, hogy az egyházak közötti egyeztető teológiai tárgyalások asztalánál ülve segítsük előbbre a kereszténység egységének nagy ügyét. De mindnyájunknak ki kell vennünk részünket ebből a munkából. A magunk módja szerint. Talán azzal, hogy imádkozunk erre a célra. Ta 1. általános 2. missziós IMASZÁNDÉKOK lán azzal, hogy tudatosan ébresztjük és fejlesztjük magunkban a másvallású keresztények iránt a megértést, nagyrabecsülést és szeretetet. Mikor figyeltünk fel a Szentlélek ilyen irányú indításaira utoljára? 2. ...hogy a nem-keresztény népek és a vezetésükre hivatottak is magukévá tegyék a békének és az igazságosságnak Krisztustól az Evangéliumban meghirdetett és az Egyház tanítóhivatalától tovább terjesztett eszméit. Az üdvösség üzenete minden kornak és minden népnek szól. Az igazságosságnak és békének, melyre minden kor és minden nép vágyakozik, a gyökere Krisztusban és tanításában lelhető fel. Missziós imaszándékunk tehát az igazságosságnak és békének azt a keresztény fogalmát tartja szem előtt, amelyet a kereszténység általánosan minden ember elé tár — mint ahogy XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikája is minden jóakaratú ember számára íródott. A zsinat óta az Egyház több vonalon is párbeszédet folytat korunk problémával kapcsolatosan — vallási megkülönböztetés nélkül különféle csoportokkal. A zsinat dokumentumai közül is nem egy olyan akad, amelyet az egybegyült atyák